Tudta-e?
A számítógépes merevlemez feje adatrögzítéskor egészen közel kerül a lemezhez. Hogy mennyi is ez a távolság? Nos, az emberi hajszál vastagságának négyezred, a vörösvérsejt átmérőjének háromszázad, s cigarettafüst részecskéjének 250-ed része.

180. szám - 2019. szeptember

A boldogság titka

Az Egyesült Nemzetek Szervezete, az ENSZ, bizonyos időközökben a Fenntartható Fejlődési Megoldások Hálózatának (SDSN) megbízásából, világjelentést készít, a világ 156 országának boldogsági szintjéről, a kérdőív a lakosság jólétéről és boldogsághoz fűzött kapcsolatáról szól.
BORI Mária | a szerző cikkei

4

A legutóbbi WHR vagyis World Happiness Report 2019-ben jelent meg, és ezen a boldogságlistán Szerbia a 70. helyet foglalja el, Magyarország a 62., ám a boldogság tízes toplistáján, most már sorozatosan, a finnek végeztek az élen, őket Dánia, Norvégia, Izland, Hollandia, Svájc, Svédország, Új-Zéland, Kanada és Ausztria követi. A világ legboldogtalanabb országai közé pedig azok az országok tartoznak, ahol súlyos gazdasági, politikai vagy társadalmi gondok vannak. Ennek a hetedik alkalommal végzett felmérésnek a középpontjában a boldogság és a közösség kapcsolatát helyezték. Azt vizsgálták, milyen hatása volt a boldogság alakulására az információs technológiának, a társadalmi normáknak, a konfliktusoknak és a kormányok politikájának.

A jelentésben külön fejezetek foglalkoztak a szavazási viselkedés, az önzetlen, segítő magatartás, az internet és a boldogság, valamint a függőség és boldogtalanság közötti összefüggésével. Amerikában külön foglalkoztak még a boldogság és az elektronikai eszközökkel eltöltött idő közötti kapcsolattal is, és a kimutatás szerint, az amerikai felnőtteknél, ha valaki minél több időt tölt a készülékekkel, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy egyre inkább a boldogtalanság lesz úrrá az érzései fölött.

De lássuk mi a helyzet a családokban nálunk. Erre, A gyermekes családok és a boldogság elnevezésű kutatás ad választ, amelyet igaz régebben, 2012-ben végeztek és 2013-ban jelentették meg az eredményeit, amivel valójában megpróbálták meghatározni a fenntartható fejlődés céljait 2012 és 2030 közötti időszakra. A felmérés eredményei megtalálhatóak a szerbiai UNICEF honlapján, (Sreća i porodice sa decom u Srbiji - Kako oblikovati javne politike za dobrobit porodica-címen*). A kutatás célja pedig, az volt, hogy minél jobb családtámogatási politika készüljön hazánkban, hogy ne csak a szülők, hanem a politikusok vágya is az legyen, hogy a jövőnk zálogai, a gyerekeink, boldogok legyenek, hisz feltételezhetjük, hogy az erős és boldog család, amely meleg, stimulatív légkört és biztonságot nyújt a gyermeknek - fontos alapja annak, hogy a gyermek boldog legyen, és boldog személlyé váljon.

A szakemberek megvizsgálták a családon belüli viszonyokat, a családi szokásokat, a „szülőséget”, a szélesebb család és a barátok támogatását, az általános demográfiai jellegzetességeket, anyagi helyzetet és az egészséget. A szakemberek megpróbálták egy mondatba sűríteni a családi boldogság titkát: a boldogság titka az emberekkel való viszonyainkban rejtőzik. Megállapították, hogy a családi felépítéstől függetlenül (teljes, csonka, mozaik, egyszülős, stb.) azokra a családokra, akik boldognak érzik magukat, jellemzőek a jó egymás közötti viszonyok, akik között megértés és tisztelet van, úgy a partnerek, mind a gyermekek és a szülők között is. Fontos megállapítás az is, hogy a boldog családoknak fejlett szociális, társas hálózata van. Akkor is, amikor szórakozásról, és akkor is, amikor problémájuk van, bajban vannak, a szélesebb családra támaszkodnak. Az is kiemelhető, hogy ezek a boldog családok baráti hálója is nagyobb, tőlük is segítséget, támogatást kapnak.

Nagyon megszívlelendő azok a szülők számára, akik elhalmozzák a gyermekeiket minden anyagi jóval, de alig találkoznak velük, hogy az anyagi gazdagság nem fejt ki jelentős hatást a boldogságra, kivéve, ha az anyagi helyzet nagyon rossz, amikor az alapvető megélhetési biztonság nincs megadatva. Valójában megállapíthatjuk, hogy a boldog gyermek hátterébe, boldog családra is szükség van, amiért azt hiszem, meg kellene tennie mindenkinek a tőle telhetőt. Biztosítani kell a gyermekeknek a családban, a házban, a jó, kellemes légkört, mert ez, a családi légkör, az, hogy a szülők támogatják és elfogadják a gyermeküket, sokkal, de sokkal fontosabb, mint az, hogy megvegyék neki a legújabb okostelefont. Mindenkinek a saját lehetősége szerint, tennie kell azért, hogy a gyermekeink ne feszült légkörben, konfliktusok, veszekedések közepette növekedjenek, mert mindegyik egyforma, rossz hatással van a boldogságra. Mert a veszekedést, még el tudjuk rejteni a gyermekünk elől, de a feszült, hideg légkört nem. Beszélgetni kell a családban, a gyerekekkel, minél gyakrabban, mert a megértés és tisztelet, az hogy meghallgatjuk, és valóban meghalljuk egymást, a családi viszonyok legfontosabb tényezője. Azok a családok, például, amelyek úgy értékelték, hogy a gyermekek és szülők között jó a viszony, hogy nem a legjobb kiabálni a gyerekekre kb. 2/3-a sorolható a boldog családok közé. Míg azok a családok, melyekben a gyermekekkel való viszonyt rossznak, a kiabálás pedig igazoltnak tartják, csak a családok ¼-e boldog.

A boldog családokban legalább egy órát töltenek a családtagok valamilyen közös tevékenységben, leggyakrabban a parkba mennek együtt, a játszótérre, beszélgetnek, mesét olvasnak lefekvés előtt, valamilyen közös hobbynak vagy sportnak hódolnak. A kutatók kiemelik, hogy nagyon fontos, hogy a szülők és a gyermekek legalább egy közös tevékenységben együtt vegyenek részt, mert azok a családok, akiknek naponta legalább egy étkezés közös, 90%-ban értékelik magukat boldognak. Felhívják még a figyelmet a „partner-szülőségre” is, hogy mindkét szülő egyaránt töltse együtt az időt a gyermekekkel, és ez különösen a 6-tól 12 éves korig fontos. Egyetlenegy családban, akik boldogtalannak tartják magukat, nem található meg a partner-szülőség. Ha mást nem tudunk biztosítani, akkor legalább legyünk minél többet együtt, játszunk, beszélgessünk, kiránduljunk, és legalább egy étkezésnél (reggeli, ebéd, vagy vacsora) legyen a család együtt, a boldog gyermekeinkért.

És ami mindenki egyaránt vonatkozik és megszívlelendő, és összecseng a Szerbiában végzett családkutatással, egy angol kutatásból derül ki, amelyet Lord Richard Layard, a The London School of Economics and Political Science professzora, a tanulmány vezetője és csapata emeltek ki, az igazi boldogság és elégedettség titkát keresve, hogy „a boldogság nem a pénzen, sokkal inkább a barátságokon és az egészségi állapoton múlik”. Mindezeket építeni és ápolni kell.

----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

*https://www.publicpolicy.rs/publikacije/c3806c6859ba12660ebed40f9314a9390303f197.pdf

 

Kapcsolódó cikkek

ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2019 Fókusz. Minden jog fenntartva!
Design by predd | Code by tibor