Tudta-e?
Hogy ki találta fel az írást? Nem lehet teljes biztonsággal állítani, de valószínüleg a sumérok. Olyan agyagtáblákat találtak, amelyek i.e. 3500-ból származnak és sumér eredetűek, Úr és Kish városában bukkantak rájuk. A táblák kereskedelmi jellegű szövegeket tartalmaztak. Ezek a jelek még nem betûk, hanem ábrák, ezért ezt az írást képírásnak nevezzük.

207. - 208. szám - 2021. december - 2022. január

Az erkölcs és fejlődése

Az életünk folyamán, az egyik legfontosabb dolog, amit megtanulunk, amit meg kell, hogy tanuljunk, az az, hogy mi a helyes és mi a helytelen, mi a jó és mi a rossz, mi az elfogadható és elfogadhatatlan cselekvés, viselkedés, tett.
BORI Mária | a szerző cikkei

5

Pontosabban, erkölcsi normákat kell magunkévá tenni, ami úgy tűnik, az utóbbi évtizedekben igencsak hiányosan történik meg sokunknál. Mintha krízisben lenne az erkölcs is, azok „a társadalomban létező és elfogadott normák, értékek és hiedelmek halmaza, amelyek viselkedési és értékelési modellként szolgálnak a helyes vagy helytelen megállapításához”. Nemcsak az egyén erkölcsi magatartása kérdőjelezhető meg, hanem egész néprétegek, sőt államvezetési réteghez tartozóknál is. Ez, valószínűleg azért van, mert az erkölcs egyes megfogalmazások szerint egy személy vagy embercsoport lelkiállapota is, mert a jogrend nem funkcionál megfelelően, hisz az egyének és embercsoportok nem reagálnak rá, nem működnek az adott közösségben a kötelezettség és az erkölcsi felelősség, amelyek alapvető társadalmi értékeknek számítanak. Az erkölcs jelenségei már nagyon régóta foglalkoztatják az emberiséget, elsősorban a filozófusokat, azon belül az etikatudományát, majd a későbbiekben a pszichológusokat is.

Ha az erkölcs definíciója után kutatunk, elsősorban e fogalom alatt „a magatartásunkat befolyásoló, általunk (vagy a társadalom által) helyesnek tartott, olyan szabályok összességét értjük, amelyek túlmutatnak a jog és az egyéb írott szabályok keretein. Az erkölcs szabályai a társadalmi normák egyik típusát jelentik. Más megfogalmazás szerint az erkölcs azon elvek összessége, amelyek a helyes és helytelen, a társadalmi jó és rossz megkülönböztetését segítik a cselekvés szintjén.”

A pszichológiában, az erkölcs, mint kutatási terület, J. Piaget, és követője Lawrence Kohlberg jóvoltából került a figyelem központjába. Kohlberg, kutatásaiban az erkölcsi neveléssel és érveléssel foglalkozott, ő írta le a legismertebb erkölcsi fejlődési szakaszok elméletét. Kohlberg munkájában Jean Piaget elgondolásait tükrözte vissza és terjesztette ki, ezzel új tereket nyitva a pszichológiában az erkölcsi fejlődés témakörének. Kohlberg erkölcsi fejlődési szakaszai, ill szintjei megmagyarázzák az erkölcsi érvelést. Kohlberg erkölcsi fejlődési szakaszai, három szintet és hat szakaszt foglalnak magukba, és ezzel, J. Piaget korábbi, a témával foglalkozó munkájának gondolatait kibővítette és átdolgozta. Piaget módszerét használta kutatásában a gyermekek megkérdezésére az erkölcsi dilemmákról. Minden gyermeknek bemutatott egy sor dilemmát, és felkérte őket a gondolataikra, hogy meghatározzák gondolkodásuk hátterét. Az erkölcsi fejlődés három szintjét állapították meg, és minden színt két szakaszból áll, ami összesen hat szakaszt eredményezett. Kohlberg szerint az emberek minden szakaszon egymás után haladnak át, úgy, hogy az új szakasz felváltja az előző szakasz gondolkodását. Nem mindenki jut el az erkölcsi fejlődés legmagasabb fokára, nem lépnek túl a harmadik és negyedik szakaszon.

Az I. színt a prekonvencionális erkölcs szintje, amelyen az egyén még nem internalizálta az erkölcs érzését. A 9 éves és ennél fiatalabb gyerekek vannak ezen a szinten. Az erkölcsi normákat a felnőttek és a szabályok megszegésének következményei szabják meg. A konvencionális erkölcs 1. szakasza a büntetésre és engedelmesség orientáció- a gyerekek szerint a szabályok rögzítettek és azokat be kell tartani. Ez a heteronóm erkölcs. A büntetés alapozza meg a szabálysértések elkerülését; az engedelmesség önmagáért való.

A 2. szakasz az individualizmus és csere szakasza, amikor a gyerekek kezdik felismerni, hogy a szabályok nem abszolútak, és nem csak egy helyes nézőpont van, mert különböző embereke eltérő nézőpontokon vannak. Itt a haszonelv dominál. A szabályok csak akkor követendők, ha az azonnali haszonnal kecsegtetnek; úgy kell cselekedni, hogy az ember érvényesítse saját érdekeit és szükségleteit, és hagyja, hogy mások is ugyanígy tegyenek.

Ezt az első szintet követi a II., a hagyományos, konvencionális erkölcs szintje, a serdülőkor és a felnőttek többsége esik ide. Itt már az emberek elkezdik internalizálni, belsővé tenni az erkölcsi normákat. Ezek a normák a csoport normáin alapulnak, amelyeknek része az egyén.

3. szakasz a „Jó gyerek”- erkölcs. A közelállók elvárásainak megfelelően kell élni; ahogy általában az emberek elvárják, hogy egy gyerek, testvér, barát stb. szerep betöltője viselkedjen.

4. szakasz, a „Rend és fegyelem”. Teljesíteni kell az elvállalt kötelességeket. A törvényeket minden körülmények között be kell tartani, kivéve az olyan szélsőséges eseteket, amikor azok más társadalmi kötelezettségekkel kerülnek konfliktusba.

A III. szint a posztkonvencionális erkölcs szintje. Az, aki eljut erre, a legmagasabb szintre, az felteszi magának a kérdést, hogy jó-e az ami körülöttünk van. Az erkölcs itt az önmaga által meghatározott elvekből fakad. Kohlberg szerint a lakosság 10-15%-a tudja elérni ezt a szintet. Ezen a szinten belül, az 5. szakasz: a társadalmi szerződés szakasza, amikor tudatosul, hogy az emberek különböző értékeket és véleményeket vallanak, és hogy a legtöbb érték és szabály viszonylagos és az azokat hordozó a csoporthoz tartozik.

A 6. szakasz: az egyetemes etikai elvek szakasza. Itt a saját maga által választott etikai elveket követi az egyén. Az egyes törvények és társadalmi egyezségek általában azért érvényesek, mert ilyen elveken alapszanak.

Sajnos, nálunk, ma, elsősorban a haszonelv dominál az erkölcsben is.

1 https://hu.encyclopedia-titanica.com/significado-de-moral
2 „ Az etika vagy erkölcstan az emberi cselekedeteket irányító erkölcsi értékek és társadalmi normák rendszerezése, tudományos vizsgálata.” https://hu.wikipedia.org/wiki/Etika
3 http://www.kislexikon.hu/erkolcs1.html

Források:

1. https://docplayer.hu/7740032-Fejlodeselmeletek-sigmund-freud-pszichoszexualis-erik-erikson-pszichoszocialis-jean-piaget-kognitiv-lawrence-kohlberg-erkolcsi.html
2. https://hu.wikipedia.org/wiki/Lawrence_Kohlberg

Kapcsolódó cikkek

ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2022 Fókusz. Minden jog fenntartva!
Design by predd | Code by tibor