Tudta-e?
Hogy mi a Colosseum? A Colosseum hatalmas amphitheatrum Rómában. Hajdan 50.000 néző fért el benne. A nagyszabású épületet Vespasianus császár idejében kezdték építeni sportversenyek céljára, és kb. i.e. 80-ban Titus uralkodása idejében fejezték be. Az amphiteátrum négyemeletes volt, s mind a négy emelet más - görögöktől átvett - építészeti stílusban készült: dór, ión, korinthoszi és vegyes stílusban.

207. - 208. szám - 2021. december - 2022. január

Mi kell a sikerhez?

Ha rákérdezünk a környezetünkben, nem nagyon találunk olyan személyt, aki nem szeretné azt, hogy sikeres legyen, és általában a szülők is gyerekeiknek ugyanezt kívánják.
BORI Mária | a szerző cikkei

6

De ha a kutatók górcső alá veszik, hogy valóban hogyan is áll a dolog a sikerességgel, a valóság nem egyezik az óhajainkkal, és nem egyértelmű az sem, hogy hogyan határozzák meg. A siker szubjektív és relatív, mert mindenkinek más jelent sikert. Mondhatjuk azt is, hogy lényegében egy állapot, „az, amikor amit éppen csinálsz, a lehető legjobban teszed…egy belső érzés, amely elégedettséggel tölt el”, olvasható az egyik sikerrel foglalkozó honlapon. Ha nem érezzük magunkat ebben a pillanatban sikeresnek, nem kell csüggedni, mert megállapították, hogy ez az állapot, helyzet változtatható, mert valójában a szemléletmódtól függ. Ha elkezdjük kutatni a szakirodalmat a siker és a szemléletmód témájában, elkerülhetetlen a Stanford Egyetem pszichológia professzorának, Carol Dweck – nek (2006) a neve jelenik meg. A pszichológusnő évtizedekig kutatta azt, hogy miért történik meg az, hogy az egyaránt tehetséges egyének közül vannak, akik kimagasló eredményeket érnek el, míg mások, ugyanolyan jó képességekkel, mégis kevésbé sikeresek lesznek. A kutatásaiból kiderült, hogy valójában az emberek gondolkodásmódja az, ami meghatározó szerepet játszik abban, hogy valaki ki tudja bontakoztatni a benne rejlő képességeket, vagyis sikeres legyen. Carol Dweck elmélete fejlődés fókuszú szemléletmód (growth mindset) elméleteként került be a tudományos fogalomtárba, és számtalan területen alkalmazzák a szakemberek. Jómagam egy gyermekneveléssel kapcsolatos hírlevélben találkoztam ezzel az elmélettel (Értsünk szót).

Carol Dweck elmélete szerint, kétfajta szemléletmód létezik, pontosabban az, ahogyan az egyének a képességeikről és a fejlődésről gondolkodnak. Munkatársaival kutatásaik során sikerült azonosítaniuk azt a két fő sajátosságot, amelyek meghatározzák az egyén szemléletmódját, és egyben jelentős hatást gyakorolnak a tanulási folyamatra, és ezáltal, egyidőben a tanulási képességre is. Az egyik fő jellemző az egyén hiedelmeiben keresendő, míg a másik fontos jellemző a fókusz, vagyis az amire az egyén összpontosít. Ami a szemléletmódokat illeti, az egyik a rögzült szemléletmódot (fixed mindset) és a másik pedig, a fejlődési szemléletmódot (growth mindset). A pszichológusnő a szemléletmódok közötti különbségeket és azok hatását különböző területeken vizsgálta többek között a sport, a tanulás, nevelés, a karrier területén.

A rögzült szemléletmódnál az egyén teljesítménye korlátozott, nem bontakoztatja ki a benne rejlő lehetőségeket, hiszen meggyőződése, hogy tulajdonságai, képességei adottak, vele születettek, így nem változtathatóak. Így például az emberek egy része úgy gondol az intelligenciára és képességekre, mint velünk született megváltoztathatatlan természetes adottságra, és ezért rájuk ez a rögzült szemléletmód (fixed mindset) jellemző. A rögzült szemléletmódban „az ember képességei előre leosztott kártyák, melyekből igyekszünk felfedni a jó lapokat, a rosszabb lapokat pedig próbáljuk rejtegetni”.Akire a rögzült gondolkodásmód jellemző, pl. a tehetségre úgy tekint, mint velünk született adottságra és ezáltal a sikereket és kudarcokat is véglegesnek tartja. Mivel az egyén úgy érzi, amit kapott, az nem változtatható, ez, rossz hatással van az önbecsülésére, és ezért folyamatos önigazolásra és bizonygatásra van szüksége.

Ezzel ellentétben, a fejlődés fókuszú szemléletmód (growth mindset) alapja az a meggyőződés, hogy az ember alapvető tulajdonságai kellő erőfeszítéssel, tapasztalatok vagy mentorálás által egytől-egyig fejleszthetők. Szóval, a képességekre úgy kell gondolni és elhinni, hogy azokat kisebb-nagyobb kitartással, erőfeszítéssel fejleszthetjük és kibontakoztathatjuk adottságainkat és lehetőségeinket. Fontos pont az, hogy az egyén fejlődést lát a gyengeségeiben is, és ezért motiváltabb és elégedettebb lehet önmagával, az életével, a kihívásokkal, amikkel szembesül. A kudarcok nem viselik meg annyira, mint azokat, akikre a rögzült szemléletmód jellemző.

Valójában a fejlődést négy kulcstényező befolyásolja. Ezek az erőfeszítés, a kihívások, az akadályok és a visszajelzés. Akire a növekedés/fejlődés-szemlélet jellemző, mivel hisz a fejlődésre való képességében, a tanulási folyamatra fokuszál, és az erőfeszítésre úgy tekint, mint ami hasznos és elengedhetetlen a tanulási folyamatban. Az ilyen személy, nagyobb valószínűséggel keresi és győzi le a kihívásokat, mivel hisz a fejlődésre való képességében, valamint magára a fejlődési folyamatra összpontosít. A kihívást is egy-egy lehetőségnek tekinti, hogy még jobbá válhasson. Azért mert hisz a fejlődésben és magára a folyamatra összpontosít, az akadályokat tanulási lehetőségnek tekinti, a visszajelzést, a kritikát amit kap megfogadja, mivel jobbá akar válni.

Nagyon sokan, a fejlődés fókuszú szemléletmódot egy rendkívül nagyhatású koncepciónak tartják, amely szilárd alapul szolgál a tanulásra és fejlődésre az élet minden területén. Ha változni szeretnék, magunkévá kell tenni a megfelelő szemléletet és dolgozni azon, hogy sikerüljön.

https://www.egyenisegepites.hu/siker-titka/
https://megoldaskozpont.com/fejlodesi-szemleletmod-az-iskolaban/

Források:

1. https://megoldaskozpont.com/fejlodesi-szemleletmod-az-iskolaban/
2. https://www.egyenisegepites.hu/siker-titka/
3. https://www.szegedschool.org/fejlodo-szemleletmod

Kapcsolódó cikkek

ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2022 Fókusz. Minden jog fenntartva!
Design by predd | Code by tibor