- Heti Ajánlat
- Természet
- Történelem
- Kultúra
- Nyelvtudomány
- Életmód
- Technika
- Tudósok
- Közélet
- Diákoldal
- Olvasóink küldték
- Tanítástan
- Pszichológia
e-Learning
- Tudta-e?
- ...hogy a hazánkban és Európában honos denevér senkinek sem szívja ki a vérét, és nem kapaszkodik bele a hajába sem. A denevérek egyetlen vérszívó faja délamerikában él, tehenek vérét szívja és nem okoz halálos sebet. A hiedelem középkori, amikor is a bőregérről úgy gondolták, hogy az ördöggel paktál ezért sok helyen írtották sőt fákra szögezték őket.
205. szám - 2021. október
A jelenünk, az aggodalom idejeAzt hiszem, egy ember életében nem sok időszak van, amikor az életben eluralkodik az aggodalom.
|
2
|
Sajnos, a mai középkorú nemzedék, itt nálunk Szerbiában, többször is meg kellet, hogy tapasztalja ezt az igencsak fojtogató és sötét érzelmet. Jugoszlávia szétesése, az inflációs időszak, a kilencvenes évek háborúja, és annak következményei, a bombázások időszaka, és itt és most a pandémia, a veszteségek, a betegség és a halál is. De a rohamos léptekkel változó világ is kiválthatja bennünk az aggodalmat, és a gyakran velejáró szorongást is. Ha úgy tekintünk rá, mint az „előre gondolkodás” egyik formájára, akkor lehet pozitív és hasznos érzelem is. Az előre gondolkodás pedig az az emberi képesség, hogy a jövőbeli eseményekről tudunk gondolkodni, előre látni, jelezni az esetleges akadályokat, problémákat, ami végül is megadja azt a lehetőséget is, hogy megtervezzük a megoldást, a kiutat is, tehát van produktív funkciója is. Azonban, nagyon sokszor nyugtalanságot és szorongást vált ki az aggodalom, a legrosszabb forgatókönyv íródik a fejünkben, és úgy érezzük, hogy nem tudunk megbirkózni az eseményekkel. Az „aggodalom” meghatározható, „mint tartós szorongás a jövő bizonytalansága miatt; folyamatos lelki gyötrődés, félelem és rágódás egy fenyegető veszély, probléma vagy megoldhatatlan helyzet miatt.”1 Az egyik értelmező szótárunk a következőként határozza meg: „Aggódó, búsuló állapotnak nagyobb, tartósabb foka; kedélyepesztő, szívszorongató érzelem. Aggodalomban lenni, élni.”2 De ha a szó szinonimái között keresgélünk, lényegében, az aggodalom különböző formáit és árnyalatait találhatjuk meg, mint pl. „az ijedtség, ijedelem, pánik, félelem, rémület, iszony, fóbia, szorongás, riadalom, nyugtalanság, rettegés, riadtság, reszketés, félsz, paranoia, majré, feszengés, izgulás, feszélyezettség, kétségbeesés, frász, aggály”.3 Az aggodalom egyik tulajdonsága az is, hogy egy kicsi, jelentéktelen dolog képes gyorsan eszkalálódni, hatalmasra nőni. Sőt a szakirodalomban megtalálható az „aggódási lánc” leírása is. A következő jellemzője az, hogy a gondolatokból képes gyorsan testi tünetekben is megjelenni, amit általában szorongásként élünk meg, és a tünetei is ismertek: izomfeszültség vagy fájdalom jelentkezése, nyugtalanság és képtelenség a pihenésre, koncentrációs nehézség, alvási nehézség, és fáradékonyság is jelentkezhet. Azt is megállapították, hogy valójában bármi kiválthatja, de a legtöbbször a nem egyértelmű helyzetek ezek, amikor különféle értelmezések merülnek fel, vagy éppen az új és újszerű helyzetek, amivel az egyénnek nincsen tapasztalata, ami kapaszkodót jelenthetne, vagy éppen a kiszámíthatatlan helyzetek, amelyeknél nem egyértelmű, hogy hogyan, merre alakulhatnak. Amint már említettük, az aggodalom lehet negatív, de pozitív hatású is, másként fogalmazva, van hasznos és haszontalan aggodalom, amit valós vagy elképzelt/vélt gondok váltanak ki. A valós gondok miatti aggodalom, az aktuális problémákról szól, amik most vannak ránk hatással, és amiknek most kell megoldani, mint a mostani járványhelyzetben, amikor a vírus ellen a rendszeres kézmosás, a távolságtartás, vagy ha tüneteink vannak, az elzárkózás, a karantén, stb. jelenti a megoldást. Az elképzelt/vélt gondok miatti aggodalom az az, amikor a kiváltó okok jelenleg nincsenek, nem állnak fenn, de lehetséges, hogy bekövetkezhetnek a jövőben. Tény és való, hogy mindenki aggódik egy bizonyos mértékig, és az előre gondolkodás segíthet abban, hogy megküzdjünk az adott problémával. Sajnos, nem állapították meg, hogy milyen mértékű az ún. „jó aggódás”, mert ennek a mennyisége egyéntől függő. Inkább „normál aggódásnak” nevezhetnénk, azt az aggódás mennyiséget, amely segít elérni, amit az egyén szeretne, vagy segíti a probléma megoldását. A túlzott aggódás, amelyik problémát okoz, az, amikor akadályozza az egyént abban, hogy élje az életét, amikor bomlaszt, elcsüggeszt, megtántorít, demoralizál, és kimerülté tesz, megakadályozva hogy azt az életet élje, amit valójában szeretne. Nagyon jó, ha ebben a mai helyzetben is meg tudjuk tartani az életünkben az egyensúlyt, a „jól-létet”, amit az olyan tevékenységek hoznak rendbe, amelyek örömöt, fejlődést, intimitást, közelséget jelentenek számunkra. Mivel társas lények vagyunk, szükségünk van más emberek társaságára, társas kapcsolatokra. Keressük meg magunknak, melyek számunkra az örömszerző, a fejlesztő és a közelséget adó tevékenységek. Az örömszerző tevékenységet végezzük minden nap. Pl. egy jó könyv elolvasása, a kertben való munkálkodás, éneklés, táncolás, vagy éppen a kedvenc étel elfogyasztása. Fejlesztő tevékenység az, amikor jól érezzük magunkat ha elértünk, teljesítettünk valamit, ami kihívást jelent számunkra, amik a fejlődés érzését adják, mint pl. egy új recept kipróbálása, edzés, házimunka, dekorálás, stb. Szükségünk van a kapcsolatteremtő-közelséget adó tevékenységekre is, még akkor is amikor fizikailag nem tudunk mindig együtt lenni. Ne váljunk magányossá, elszigetelté. Kapcsolatot kell tartani a családdal, barátokkal, ismerősökkel, telefonon, közösségi médián keresztül, de lehet azokkal is, akiknek azonos az érdeklődési területe, ha kell, akkor virtuálisan is, az online közösségi csoportokon keresztül, virtuális könyv- vagy filmklub, vagy éppen a kertészetet és a virágokat, vagy éppen a macskákat kedvelők klubján keresztül. Forrás: --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- [1] https://wikiszotar.hu/ertelmezo-szotar/Aggodalom |
Kapcsolódó cikkek
- A szorongásról pszichológusszemmel
- A szociális háló eszköze - a szokások ápolása
- „Lemenni gyerekbe”
- A szociális háló eszköze - az ölelés
- A szociális háló eszköze - a beszélgetés
- A jelen társadalmunk lelki állapota
- Ismerd fel időben!
- Amire mindenkinek szüksége van: Én-idő
- A Hübrisz-szindróma
- Hogyan bírkózzunk meg az őszi újrakezdéssel
- A színek és emberek
- Mindig és mindenkor, játszani jó!
- A társas háló, mint erőforrás
- A demencia a változó, digitális világban
- Elválni, hogy együtt maradni
- A szorongás világa lettünk
- A feladattudat kérdéséről
- Gondolatok az ambícióról és aspirációról
- Az erkölcs és fejlődése
- Mi kell a sikerhez?
- A munkahelyi klíma
- A pszichés klíma fontossága
- Gondolatok az elfogadásról
- „Sötét Triád”
- A jövő és a jövőkép
- A modern kor kulcsszavai: kompetenciák és a kompetencia térkép
- Specifikus, tantárgy-specifikus kompetencia
- Generikus kompetencia fajták
- Kompetencia fajták
- Kompetencia
- A mindennapjaink része, a fegyelem
- Megküzdési stratégiák fontossága
- Félelem az elmúlástól
- A párkapcsolati dinamika
- Miként vernek át minket számok, grafikonok, statisztikai adatok segítségével
- A boldogság keresése
- Mi történik a világgal - a szuperego meghibásodása
- Az élet értelme
- A felejtés rejtelmei
- A kommunikáció személyessége
- A boldogság titka
- A framing vagy keretezés, mint manipulációs módszer
- Felelősségvállalás
- Mindennapi kommunikációnk, a manipuláció
- Önfeladó kapcsolatok
- Mindennapunk, a közöny
- A poszttraumás stressz zavar
- Áldozati bárány a közösségben
- A gyűlölet hálójában
- Az emberi értékek és az értékvesztés
- Az emberi értékek és az értékvesztés
- Menekülés önmagunk elől
- Segélygyűjtések margójára
- Az elvárások valóságalakító hatása
- Hangulat, érzelem
- Kiégett emberek világa
- Nézzünk be önmagunkba
- Csoportban – közösségben
- A kudarc az élet velejárója
- A határnélküliség hozadéka
- Iskoláskorú gyermekek kognitív fejlődésének és fejlesztésének egészségpszichológiai vonatkozásai
- A mentális zavarok megbélyegzése
- Az önkezű vég sodrásában
- Kóros önimádat
- A mobiltelefon-kor hátulütői
- Az ajándékozásról pszichológus szemmel
- Ha gond van a figyelemmel
- Az óvoda szerepe az értékek újrateremtésében
- A figyelem
- Hogyan tovább külön
- A figyelem
- Emlékezetünkről
- Emlékezetünkről
- Amikor a párkapcsolat veszélybe kerül
- A viselkedés
- A kapcsolattartás félelmei
- Önellentmondásos üzeneteink
- A személyes légbuborékaink
- A manipulálás rövid története
- A kényszeresség világa
- A kontroll helye
- A manipuláció
- Érzelem és motiváció - Lelki világunk dinamikus oldala
- A személyiségzavarok mássága
- Magunkkal hozott viselkedésminták
- Adalék az emberi kapcsolatok megismeréséhez
- Az én, és annak védelme - Az ÉN, az ego
- Deviancia a szocializálódás útjain
- A kitaszítottság szorongása - a szégyen
- Az én, és annak védelme
- Az értéktelennek tartás szorításában
- Okok és megoldások
- A belső konfliktusok
- Szülői attitűdök és személyiségfejlődés
- A konfliktusok világában
- A doroszlói énekes Babosok
- A kóros gyermekszeretetről
- Társas intelligenciánk képességei
- Kiútkeresés érzelmeink fogságából
- Elkényeztetett nemzedékek
- Szorongás nélkül a szorongásról
- Változás és újrakezdés
- Érzelmi zsarolás
- Az érzelmi incesztus
- Tegnapból a mába érkezve
- Olvasóink ajánlata