Tudta-e?
...hogy a világ legrégebbi újságja Svédországban olvasható 1645 óta? A Krisztina királynő parancsára megjelent lap, a Post-och Inrikes Tidningar 2007. januárjától viszont már csak online kiadásban jelenik meg.

205. szám - 2021. október

A szorongásról pszichológusszemmel

Hogy milyen is a szorongás, azt hiszem, mindenki az életének valamilyen szakaszában megtapasztalhatta, olyan esetben, amikor a stresszhelyzet, amibe belekerült, meghaladta, mondjuk úgy, a stressz-tűrési szintjét.
BORI Mária | a szerző cikkei

1

A mai pszichológiai felfogás szerint, a szorongás valamilyen vélt vagy valós veszélyhelyzetre adott reakciót jelent. Az ilyen fajta szorongás, normális reakciónak számít, a mindennapi élet velejárójának. Azt állítják a szakemberek, hogy a szorongás nem számít betegségnek, annak ellenére, a szorongásos tünetek, a leggyakrabban előforduló pszichés eredetű panaszoknak számítanak.

Vannak lelki és testi tünetei is. Gondoljunk csak arra, hogyan éreztük, vagy érezzük magunkat vizsga, vagy fontos felelés, dolgozatírás előtt, vagy egy-egy nyilvános fellépés, szereplés alkalmával. Ezt jómagam is megélem, majdnem minden nyilvános szereplésem alkalmával, gyerekkorom óta. Jónéhány tünetet kipipázhatok a listáról: légszomj, gombócérzés a torokban, szájszárazság, nassolás, hasi fájdalom, kézremegés, izzadás, gyakori vizelés inger… De mások megélték már a mellkasi fájdalmat, hogy a falat nem megy le a torkán, a motoros nyugtalanságot, a szédülést, fejfájást is. Ugyanezt élhetjük meg más, lelkileg megterhelő események alkalmával,  mint amilyenek a betegségek vagy bizonytalan élethelyzetekben. Ezt élik meg sokan, a most dúló járvánnyal kapcsolatosan is. Valójában, nem a helyzetek, hanem azok értékelése váltja ki a szorongást. Például egy állás elvesztése, ami valós veszélyhelyzet, ugyanolyan szintű szorongást válthat ki, mint az állás elvesztésétől való félelem, ami vélt veszélyhelyzetet jelent.

Valójában a szorongás fontos biológiai jelzés, vészjelző funkció, mert bizonyos formái genetikailag kódoltak, például amikor kígyóval találkozunk, amikor izolációban vagyunk, elzárva más emberektől, vagy éppen oxigénhiányos állapotba kerülünk. Kondicionálás útján is megjelenhetnek tanult szorongásos reakciók.

Fiziológiailag is megkülönböztethető a szorongás például a félelemtől. 2013/14-ben végzett kutatások képalkotó vizsgálatai igazolják, hogy a szorongást és a félelmet külön kell választani, mivel azt ta­lálták, hogy a szorongást okozó bizonytalan (disztális) fenyegetettség inkább a kortikolimbikus területek (mediális prefrontális kéreg (mPFC), az amygdala és a hippokampusz), míg a közvetlen (proximális) ve­szélyhelyzet inkább az agytörzsben lévő periakveduktális szürkeállomány (PAG) aktiválódásával járt együtt.1

Ha a szorongásról beszélünk, tudnunk kell, hogy valójában adaptív viselkedésnek is számít, és különbözőképpen hathat. Az egyénre nézve ugyanúgy lehet pozitív vagy negatív hatása is. A hatása pozitív, amikor a képességeket és problémamegoldást mozgósítja. Pl. vannak emberek, akikből a feszült helyzet hozza ki a legjobb teljesítményt. De előfordulhat negatív hatásként is, amikor gátló hatású, amikor az egyén szinte megbénul az adott helyzetben, és jóval képességei alatt teljesít. A tünetek, a már említettek mellett feloszthatóak, testi, érzelmi, gondolkodásbeli és viselkedéses tünetekre is. Mindenkinél más-más konstellációja van. Testi megnyilvánulásnak tekinthetőek az arc kipirulása, a már említett szájszárazság, hasmenés és vizelési inger, az izzadás, a heves szívverés, mellkasi szorító érzés, a vázizomzat tartós megfeszülése, stb.

Érzelmileg furcsa, félelemhez hasonló, ideges feszültséget, szorongató érzést élhetünk át. Magatartásunk is nagyon megváltozhat ilyenkor, például rosszul alszunk, esetleg elfelejtünk dolgokat, vagy tízszer is leellenőrizzük ugyanazt.

De amennyiben a szorongás gyakori vagy állandó érzéssé válik és egész életminőségünket negatívan befolyásolja, akkor kóros szorongásról, illetve szorongásos betegségről beszélhetünk. Ezért is kell komolyan venni a testi jelzéseket, a szervezetünk válaszreakcióit. A pszichopatológiából ismert, hogy a szorongás többféle lelkiállapot kísérő jelensége, és jellemző lehet úgy a természetes, mind a kóros lelki állapotokra. Szorongásos zavarokról akkor beszélünk, vagyis olyan lelki betegségeket értünk alatta, melyekben a szorongás a legfontosabb tünet, és ami bizonyos élethelyzetekben intenzíven, és tartósabban jelen van. Ezek az úgynevezett szorongásos állapotok, zavarok, és ami fontos tény, hogy gyógyíthatóak. A pszichopatológiában a következő rendellenességeket sorolják a szorongásos zavarok közé: a fóbiákat, az agorafóbiát, a szociális fóbiát, a meghatározott, specifikus fóbiákat, a pánikzavart, és a generalizált szorongást.2

Ezekről az elkövetkezőkben egyenként is beszélhetünk majd, hisz jó ha van tudásunk róluk, hogy felismerhessük őket másoknál, és önmagunknál is, és így időben szakemberhez fordulhatunk segítségért.

---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Faludi Gábor, Gonda Xénia és Döme Péter:A szorongás konceptuális aspektusai, klasszifikációja, neuroanatómiája és az anxiolítikum-fejlesztés problémái, Neuropsychopharmacologia huNgarica 2015. XVII. éVf. 2. szám.

https://semmelweis.hu/klinikai-pszichologia/betegellatas-es-szakmai-profilok/a-szakambulancian-ellatott-psziches-megbetegedesek/szorongasos-megbetegedesek/

Kapcsolódó cikkek

ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2021 Fókusz. Minden jog fenntartva!
Design by predd | Code by tibor