- Heti Ajánlat
- Természet
- Történelem
- Kultúra
- Nyelvtudomány
- Életmód
- Technika
- Tudósok
- Közélet
- Diákoldal
- Olvasóink küldték
- Tanítástan
- Pszichológia
e-Learning
- Tudta-e?
- A civilizáltnak nevezett világ elmúlt 3500 év történelmét végignézve csak 230 békés évet számolhatunk össze.
117. szám - 2014. június 01.
KafarnaumJézus városaA galileai halászvároska a Genezáreti-tó északi partján épült, a Jordán folyó torkolatának közelében. A Szentírás tanúsága szerint a környék egyik fontos települése volt.
|
10
|
„Amikor Jézus meghallotta, hogy Jánost börtönbe vetették, visszavonult Galileába. Elhagyta Názáretet, elment és letelepedett a tengermenti Kafarnaumba, Zebulon és Naftali határába, hogy beteljesedjék, amit Izajás próféta mondott*.” (Máté 4, 12-14) Jézus Kafarnaumban kezdte meg igazi küldetését. Márk szavai szerint itt kezdte hirdetni „betelt az idő, és elközelgett az Isten országa. Tartsatok bűnbánatot, és higgyetek az evangéliumban.” (Mk 1,15) Kafarnaum helyzete Izrael térképén, a Golán-fennsík lábánál Kafarnaum a Galileai-tenger (azaz a Genezáreti-, Kinneret- vagyis Tibériás-tó) partján
A galileai halászvároska a Genezáreti-tó északi partján épült, a Jordán folyó torkolatának közelében. A Szentírás tanúsága szerint a környék egyik fontos települése volt. Ennek bizonyétákául szolgál, hogy rendelkezett adóhivatallal és zsinagógával valamint római helyőrséggel is. Az említett adóhivatalban dolgozott Máté, a vámos (Mt 9,9), aki éppen akkor, mikor Jézus meglátta őt, a vámnál ült. A Messiás hívására azonban mindent hátrahagyva követte Őt. A Galileai-tó partján járva Jézus négy halászt hívott magával. Először Simont azaz Pétert és Andrást, majd a két igencsak temperamentumos testvért, Jakabot és Jánost (a későbbi legkedvesebb tanítványt), akik a találkozáskor bárkájukban éppen hálóikat javították apjukkal. Jézus szavára azonban ők is csatlakoztak a kis csoporthoz.
Mielőtt a városról magáról beszélnénk, folytassuk még néhány fontos kafarnaumi történettel. Miután Jézus ideköltözött édesanyjával, Máriával, teljes erejével vetette bele magát a munkába. Az emberek egykettőre megismerték és hívták, kérték Őt adjon nekik és hozzátartozóiknak gyógyulást. Emlékezetes a százados története, akinek szolgája halálos betegen feküdt. Ez a római annyira sajnálta szolgáját, hogy a zsidók vénjeit küldte az Úrhoz, hogy elhívják házához. Mikor azonban meglátta a közeledő csapatot, eléjük siet s azzal fogadta a Megváltót, hogy bűnei nem teszik őt méltóvá arra, hogy Jézus a házába lépjen, de mivel katonaember, tudja mit jelent az engedelmesség s biztos abban, hogy Jézus akaratának a távolból is engedelmeskedni fog a beteg test s meggyógyul. Lukács evangelista úgy folytatja a történetet, hogy a pogánynak mondott római százados szavai hallatán Jézus nagyon elcsodálkozott s azt mondta a körülötte állóknak, hogy egész Izraelben senkiben sem tapasztalt ekkora hitet. (Lukács 7, 1-10) Ez az ember azonban azzal is tanúságot tett hitéről, hogy építetett a város zsidóságának egy imahelyet, de talán méginkább Istennek szánta az épületet tisztelete jeléül. A galileaiak ebben a zsinagógában ismerték meg igazán Jézust. Hallgatva Őt, érezték és tudták, hogy valóban isteni hatalma van. Sokakat meggyógyított szemük láttára és megszabadított a tisztátalan lélek hatalma alól. (Márk 1, 21-26; 3, 1-6) Mindezeknek a színhelyeknek ma már csak a romjai láthatók.
Kafarnaum, Jézus városa (Máté 9,1) pusztulásra ítéltetett. Az Úr megjövendölte a hitetlen városok sorsát, közöttük Kafarnaumét is, ami be is következett. (Lukács 10, 13-15) A IV. századtól többször is földrengés áldozata lett, de lakossága századokon át nem hagyta el. A XI. századi rengések pusztítását azonban nem tudta kiheverni s elnéptelenedett. A zsinagógát is többször újjá kellett építeni. A ma látható romok, egy újabb korból valók, mik az eredeti templom helyén épültek. A mélyebb rétegek azonban ott rejtik a római tiszt által építetett zsinagóga fekete bazaltköveit.
Ennek a zsinagógának a közeli szomszédságában, mintegy 30 m-re délre van Péter** háza, ahová Jézus gyakran betért a zsinagógából hazafelé menet. Szívesen járt ide úgy egyedül, mint tanítványaival. Sok csodatétele is ide köthető. Itt gyógyította meg Péter anyósát, aki magas lázzal feküdt, (Lukács 4, 38-39) valamint ennek a háznak a tetejét bontották meg a hívek, hogy hordágyon leengedjék a bénát. A történetet Lukács evangelista - aki polgári foglalkozása szerint orvos volt - az 5, 17-26-ban meséli el. A ház Jézus földi élete után is a hívő emberek találkozóhelye maradt, megnagyobbították és egy idő után fallal vették körül. Az V. században azonban egy nyolcszögletű templomot emeltek fölé, amit a VII. századig használtak. A leletekből mindez történelmileg dokumentálható, de a legfontosabb bizonyíték egy tábla a ház falán, min az áll, hogy „Péter háza”. Az építményből ma láthatóak az ajtóküszöbök, tűzhelyek és a fekete vulkanikus kövekből kirakott padlózat, de használati tárgyakat is találtak a régészek.
Kafarnaum a Galileai-tenger északi partján épült. Első lakosai, néhány család a bronzkorban települt ide, majd a hellén korszakban elkezdődött a falucska felvirágzása. A római kor kezdetén, Jézus idejében jelentősen megnőtt a területe, fénykorát azonban a bizánci időkben élte, amikor a látható fehér zsinagóga is épült. A városka fontos útvonalakon fekszik. Ez a vidék köti össze Galileát a Golán-fennsíkkal, valamint a Jordán vidékével, de a közelben halad át a Galileát Damaszkusszal összekötő útvonal is. A város neve a „kefar” és a Náhum szavak összeolvasásából keletkezett s annyit jelent Náhum*** városa. Sajnos az arab időkben még azt is lerombolták, ami a földrengések után megmaradt a településből. A feltárások és a helyreállítások csak 1894-ben a ferenceseknek köszönhetően indulhattak meg. A ma látható romok csupán a bizánci város 1/3-át teszi ki. A zsidó származású Josephus Flavius (37-100 körül) galileai hadvezér és történetíró a zsidó háborúról szóló könyvében csodálja Kafarnaum vidékét. Elragadtatással szól a természetben tapasztalt összhangról, a kedvező éghajlati viszonyokról, a föld termékenységéről és a Galileai-tó által kínált kitűnő öntözési lehetőségről. Dicséri a természet szépségét, a sokféle növény termesztésének lehetőségét, a bőséges gyümölcstermést... A városka lakosai főként mezőgazdasággal foglalkoztak, halásztak, mint ahogyan Jézusnak azok a tanítványai is Máté kivételével, akik kafarnaumiak voltak, a két testvérpár Péter és András valamint az indulatos János és Jakab, kiket maga Jézus a „mennydörgés fiainak” nevezett. A település életére azonban a karavánok jelenléte is rányomta hatását.
A városka „gerincét” az észak-dél irányba futó főutca adja, melyet kis keresztutcák szelnek át. A házakat a környékben bőven megtalálható bazalt és sár felhasználásával építették s több család is lakott együtt bennük. Ezek az építmények nem voltak tágasak s nem is rendelkeztek a korra jellemző semmilyen luxussal. Az átlagember élete az udvarban, a szabadban zajlott, ezt csak a meleg előli menedéknek használták. Az aprócska ablaknyílások is egyfajta hűtőberendezésként funkcionáltak. Igyekeztek a domináns széliránynak megfelelően kialakítani őket. A kőtető kiválóan alkalmas volt a haszonnövények szárítására, aszalására, raktározására (Józsue 2,6), míg az udvarokban malom és olajprés állt.
* Izajás 8,23-9,1-ben prófétálja, hogy az Úr meg fogja dicsőíteni Zebulon és Naftali vidékét. A pogány Galilea, minek népei addig a „halál árnyékában ültek”, meglátják Isten fényességét. Naftali Izrael törzsének egyik ősatyja, akinek fiai (Jásziel, Gúni, Jeszer, Sillem) a Galileai-tó és a Jordán folyó felső folyásának vidékére telepedtek le, pont oda, ahol Jézus idejében Kafarnaum volt. **Péter eredeti neve Simon volt. Jézus nevezte el Péternek, ami latinul kősziklát jelent. *** Náhum Ószövetségi próféta. Könyvének témája a bűnös Ninive pusztulása. Bizonyos logikai következtetések szerint Asszíria fénykorának idején élhetett (időszámításunk előtti 600-as évek). |
Kapcsolódó cikkek
- Bemutatták az új, hétszemélyes űrkapszulát
- Az európai kultúrá(i)nk kérdéséről a pedagógiai koncepciók tükrében
- A bodrog-alsóbűi rovásfelirat
- Vallási forradalmak (IV.)
- Vallási forradalmak (III.)
- Isszik rovásfelirata
- Vallási forradalmak (II.)
- A felvilágosodás kori orvostudomány
- Vallási forradalmak (I.)
- A barokk kori orvoslás fejlődése
- Az átírt battonyai és újabb gyűrűfeliratok
- Rovásírás I. István pénzén
- Rovásjeles dirhem utánzat
- Még egyszer a kazár levélről
- Székelyudvarhely rovástéglája
- Rovástábla magyarból
- Konstantinápolyi felirat
- A kora újkor orvostudományi szemléletváltása
- Gondolatok a kalocsa-bácsi érsekség létrejöttéről
- A mohácsi csata magyar hadvezére
- Ahonnan Mohácsra indult a magyar had
- „Teremtsd egészen ujjá e hazát.” (Petőfi Sándor)
- Az újkori emberkép és az istenképűség
- A középkori arab orvosok ismeretei
- A középkori arab gyógyászat
- A jelenlét jelei, a csodák
- Róma püspöke Mária országában
- Válságtól válságig
- Az érvágás hagyománya a középkorban
- A háború előbb kezdődött
- Pápalátogatások Magyarországon
- Istentelenek országa
- Gondolatok nemzeti ünnepünkön
- A kolostori gyógyítás fegyelem, étkezés és böjt segítségével
- Jó üzlet a fegyvergyártás és a fegyverkereskedelem
- A középkori gyógyítás különböző módszerei
- „Hála Istennek, magyarok maradtunk!”
- A pápa katonái
- A Kossuth-bankóktól a Kossuth-dollárig
- Párhuzamosan létező ókori görög orvosi iskolák
- Hippokratész esküje
- „Tündöklő diadalút a magyar sors folyóján”
- Hippokratész orvosi felfogása
- A teurgia
- A jobbágy, akiből majdnem pápa lett
- Történelmi járványok és fölkavart politikai iszap
- Szeszélyes járványok a történelemben
- A felemelő szeretet
- A magyar szabadságharcosok törökországi emlékhelyei
- „Uram, segíts békében meghalni” - hogyan élték meg a pestist a középkor emberei?
- A szélsőséges időjárás és a középkori pestisjárvány közötti kölcsönhatás
- A D-nap
- Manipuláció az ókori „pokol kapujában”
- A háború, ami 38 percig tartott
- Só és Világosság!
- Az ige közöttünk
- A mecénás, a világutazó és a régész
- A nemzetközi helyzet a Rákóczi szabadságharc idején
- Novellák, amelyek leszámolnak a pátosszal
- Grúzia, az aranygyapjú földje
- Egyházaink vívódása az 1848–49-es forradalom idején
- A történelmi „Szívföld vagy Magterület” elmélet visszhangja napjainkban
- A parfümök története
- A háborúzást befolyásoló körülmények
- A Katolikus Egyház szerepe a magyar államalapítás korában
- Sirmium – Pannónia Rómája
- Középkori település nyomait tárják fel Bácsfeketehegynél
- A tárgyalási módszerek változása a világpolitikában
- Históriai ínyencségek
- A Százak Tanácsa - Európa védelméről
- Végül mindannyian a szeretet jegyében ítéltetünk meg!
- Szikkim amerikai királynéja
- A Nyugat alkonya
- Adventi levél 2018.
- Brit geopolitikai érdekességek
- Az eretnekség fiziológiája
- Az eretnekség kialakulásának folyamata
- Az eretnekmozgalmak eredete
- Császár a kivégzőosztag előtt
- Históriai ínyencségek
- Kihez tartozom?
- A világnézetről, avagy erkölcsi tudatosság
- Mit ünnepelünk húsvétkor?
- Harc a másság ellen
- Újvidék osztrák-magyar kiegyezés utáni fejlődése
- A méltóságteljes élet
- Az 1440-es nándorfehérvári csata
- Jelena Petrović-Njegoš, Olaszország királynéja
- Egy régimódi tanárról
- Históriai ínyencségek
- Európai, s sajátosan magyar örökségünk és a reformáció
- Az újvidéki Szent Rókus templomról
- Újságírás és nyomdászat kezdetei Óbecsén
- A Pahlavi-dinasztia tündöklése és bukása
- Szent László emlékek Nyugat-Bácskában
- A helyettesíthetetlen ember
- A Pahlavi-dinasztia tündöklése és bukása
- A demokrácia valódi jelentése és igazi jellemzői
- Kolumbusz és Luther korának egyszerű emberi életérzései
- Szent István társa, Boldog Gizella
- Apáczai Csere János orvosi szakkifejezései a Magyar Encyclopaediában (1653)
- Ahol minden nő hercegnő és minden férfi oroszlán
- Az Oszmánok udvari asszonyai
- Az Oszmán Birodalom bürokratikus rendszere
- Ahol minden nő hercegnő és minden férfi oroszlán
- Ahol minden nő hercegnő és minden férfi oroszlán
- A megfelelő állampolgárok gyártósora
- Jöjj és láss!
- A társadalom átnevelése
- Háremhölgy a Mennyei Birodalom élén
- A forradalom lényege
- Aki kilógott a felvilágosodás közgondolkodásából
- Múltunk egy-egy darabja
- Múltunk egy-egy darabja
- Az ókori népek történetéből
- Az ókori népek történetéből
- Arab szultanátus Afrika partjainál
- Miért léteztek és léteznek ma is boszorkányüldözések?
- Keresztény értékek az irodalmi művekben
- Európa igazi atyja
- A négus
- Miként kísérték figyelemmel a vajdasági magyarok az 56-os magyarországi eseményeket
- Hitünk!
- Európa utolsó vallási fellángolása
- Kik azok a koptok?
- Út a vallások kialakulásától a vallástagadó vallások megszületéséig
- A doroszlói Szentkút kegyképének történelmi háttere
- Históriai ínyencségek
- A főherceg és a tanítónő románca
- A szenátusi határozatoktól a konzervműsorokig
- Hol nyugszanak Magyarország egykori uralkodói?
- Hol nyugszanak Magyarország egykori uralkodói?
- A vendégmunkáslét kialakulása Németországban
- A nácizmus, a modern(ista) álvallás
- A balkáni nemzetvezérek kora
- Európa megszületése
- A demokrácia fékei és ellensúlyai
- Kende, gyula és harka
- Prága Óvárosának meséi
- Isten nem halott! Jézus nem hal meg sohasem!
- Az egyesült Európa ötletének rövid története
- Hit és erkölcs
- A feminista teológia áldozat fogalma és annak teológiai értékelése
- A három ajtó
- Házasság és család a „Kezdet” horizontján
- a Szentség utáni vágy
- Református egyházjogi és jogteológiai reflexiók az Európai Unió egyházfelfogására
- A kereszt civilizációja
- Hát ti mit mondotok, ki Jézus?
- Egy új erkölcs vázlata
- A világ elvilágiasodása
- Hét héttel húsvét után: pünkösdkor
- A történelem vége...
- A künde
- Mátyás király vendége voltam
- Felőrlő közelharc az I. világháborúban
- Egyház és média
- A karácsony csodája a fronton
- Hidat építeni Krisztussal
- A vegyi fegyverek bevetése az I. világháborúban, e fegyverek alkalmazásának történelmi előzményei
- Az Újszövetség hajnalán
- Sába királynőjének legendája
- A császárok és a vértanúk városa
- Mennyibe kerülhetett a háború egy napja az I. világháborúban
- Az Áprád-ház kihalása után támadt hatalmi (z)űr
- Az emlékezés napjai
- A Genezáreti-tó
- Izrael gazdasági jellemzői a Szentírás tükrében
- Egy egyház, amely nem egy vallásról szól
- A félelem oldala az első világháborúban
- Izrael éghajlata, élővilága és vízrajza
- Zita, az utolsó császárné és királyné
- Az elfelejtett vidék
- Kármel
- Az új tudomány
- A villámháború tervének fejlődése és alakulása az I. világháború előtt
- A kalapos király
- Az első világháború kitöréséhez vezető út
- Tábor kontra Hermon
- 200 éve született Samuel Colt
- Izrael földrajzi tagoltsága
- A tököli kormánydelegáció kíséretének kihallgatási jegyzőkönyvei az Ungváron őrzött KGB dokumentumok között
- A vallás és a vallástudomány
- A nagy háborúra való 100 éves megemlékezések csúf csapdái
- Közeledve az első világháborús centenárium felé
- Telepítések, földhöz juttatások a visszacsatolt Bácskában
- A bácskai földbirtok-politika kezdetei levéltári források tükrében
- A 15 éves háború záró szakasza
- „A jó ügynek nemességet kell nevelni”
- Az 1956-os forradalom Kárpátalján őrzött dokumentumai
- A keresztény seregek sikerei a 15 éves háború első szakaszában
- A szúfi költészet
- A megváltás városa
- Koppány lázadása
- A 15 éves háború előzményei, és a háború kialakulása
- Mária országa
- A Jordán-folyó
- A fejedelem, aki a nemzete szabadsága mellett az Istent is kereste
- Azért adta a két kezemet, hogy áldást adjon…
- Civilizációk felemelkedése és bukása
- A Spanyol Birodalom születése
- A földrajzi felfedezések körülményei és előfeltételei
- Az újvidéki mozik története
- Az Erzsébet Szálló története (1854-1967)
- A Hadik család futaki uradalma
- A Batthyány család története - 3. rész
- Az újvidéki hidak tönénete
- A Batthyány család története - 2. rész
- A Batthyány család története - 1. rész
- A báni palota építése
- A monarchia intézménye
- Olvasóink ajánlata