- Heti Ajánlat
- Természet
- Történelem
- Kultúra
- Nyelvtudomány
- Életmód
- Technika
- Tudósok
- Közélet
- Diákoldal
- Olvasóink küldték
- Tanítástan
- Pszichológia
e-Learning
- Tudta-e?
- ...nincs tudományos alapja annak a feltételezésnek, hogy a haj és a köröm tovább növekszik a halál után. Valójában a bőr szárad ki és húzódik össze a halál beállta után, ezért válik jobban láthatóvá a belőle kiemelkedő szőr és köröm.
114. szám - 2014. március 01.
VallástudományMária országaA történelmi Magyarország területén levő magyar vonatkozású katolikus és görögkatolikus kegyhelyek szinte kivétel nélkül a Boldogasszony tiszteletén alapulnak.
|
12
|
Ebből is kiviláglik, hogy a Mária-tisztelet milyen mély gyökereket eresztett ezen a földön. Az államalapítás és a kereszténység fölvételének az idejére vezethető vissza e vallási kötődés kezdete. Regnum Marianum Államalapító királyunk, Szent István – amint arról Hartvik püspöknek a legendája tudósít – Szűz Máriának ajánlotta föl az általa megalapított országot és az általa megszervezett magyar egyházat. Ez az első történelmileg is dokumentált, az Istenanyát egy egész ország oltalmazására fölkérő felajánlás. Azóta már sok országot bíztak Szűz Mária védelmére, egyik felajánlás sem származott azonban az ország megalapítójától és a nemzeti egyház megszervezőjétől, egyedül a Szent István-i. Néhány évtized múltán Szent László király rendelte el, hogy Szűz Mária a Patrona Regni Hungariae, azaz a Magyar Királyság Patrónája címmel neveztessék. Innentől eredeztethető a Regnum Marianum kifejezés (Mária Országa), amihez századokkal később – az ellenreformáció idején – némi kirekesztő felhang is csatlakozott, ugyanis a katolikus magyarság körében sokan úgy vélték, hogy az országot sújtó csapások a protestáns „hitehagyók” miatti isteni büntetések, s ezért az „eretnekségnek” az írmagját is ki kell irtani Mária Országából. A középkori jogfelfogás szellemében azonban – legalábbis a keresztény hitűekkel szemben – nem volt semmi kirekesztő a kifejezésben, a Magyarország Patrónája cím alatt azt értették, hogy az Istenanya védőszentje minden a Szent Korona fennhatósága alá tartozó népnek, nemcsak a magyar ajkúaknak. A magyar történelem sorsfordító időszakaiban ünnepélyes keretek között megismétlik, pontosabban megerősítik a Szent István-i cselekedet, az ország felajánlását a Szűzanya oltalmába. Károly Róbert 1317-ben, miután kihalt a szentek sorát támasztó Árpád-ház és Magyarország belebonyolódik a középkori szövetségi politika zűrzavaros világába. I Lipót német-római császár és magyar király 1693-ban, miután kiűzik a törököt és megkezdődik a lerombolt, pusztasággá vált ország újjáépítése. Vaszary Kolos hercegprímás által Ferenc József osztrák császár és magyar király 1896-ban, a Millenium esztendejében, a kiegyezés időszakának e nemzeti büszkeséggel teli évében, ahonnan azonban egyenesen vezetett az út Trianon felé. Az elmondottak ellenére a Szent István-i felajánlás mély vallási tartalmat hordozó cselekedete bizonyára csak egy följegyzés maradt volna a szentek legendáriumában, ha nem talált volna nyitott fogadtatásra a nép körében. Ugyanez a helyzet a Szent László-i rendelettel is, a belülről fakadó igaz hit ugyanis szabad döntés eredménye, nem adható parancsba. A hívő nép odaadással fordul az Istenanyához, védelmezőjének tekintette őt mint a legfőbb közbenjárót fiánál, a Megváltónál, az országról és a népről pedig úgy beszélt mint Szűz Mária örökéről. A törökkel és az osztrákkal vívott háborúk vészterhes időszakaiban tovább erősödhetett e vallási kötődés a Boldogasszonyhoz, az ország védőszentjéhez. A késő barokk korban, amikor már beértek az ellenreformáció gyümölcsei, a jezsuiták vezérletével Európa-szerte fellángol a Mária-tisztelet. A töröktől felszabadított Magyarországon is ugyanez történik. Ebben az időszakban alakul meg a búcsújáróhelyekként ismert Mária-kegyhelyek többsége a Kárpát-medencében. Ekkor született – valószínűleg valamikor a XVIII. század elején – a gyönyörű Mária-himnusz, a Boldogasszony anyánk is, ami Kölcsey himnusza előtt a katolikus magyarság népi himnusza volt. Ennél a Máriás éneknél talán semmi sem fejezi ki szebben a Rómához hű magyar hívő lélek Boldogasszonyhoz fűződő mély vallási kötődését. Ekkor vált a leggyakoribb magyar női keresztévvé a Mária messze megelőzve a „második helyezett” Erzsébetet, pedig az a legközkedveltebb magyar női szent neve. Ma már kiveszőben van a hagyomány, hogy szentekről nevezzék el az újszülötteket. Szent tér és szent idő Az ország töröktől való felszabadítása a Boldogasszony közvetítői szerepe felé forduló áhítat a XVIII. és a XIX. század folyamán búcsújáróhelyekké váló Mária-kegyhelyekkel nyer újabb kifejeződést a Kárpát-medencében. Ezeknek a száma – a helyi jelentőségűeket is figyelembe véve – száznál is többre tehető. E zarándokhelyek tekintetben is Mária országának mondható a Szent István-i Magyarország. A búcsújáróhelyekké vált kárpát-medencei Mária-kegyhelyeket legpontosabban a szent tér és szent idő fogalmával írhatjuk le. A szent tér és szent idő fogalma alatt a vallástudomány azt a világitól élesen elkülönülő helyet és időt érti, ahol és amikor a világon túli dimenzió – a szent – jelenvalóvá lesz. Ezeket a helyeket és időpontokat különleges tisztelet illeti. A kegyhely, amint az elnevezés is üzeni, egy a hit szerint az égiek részéről pontosan kijelölt helyhez kötődik, amely mellé az idők során kegytemplom vagy kápolna épül. A Mária-kegyhelyeken gyakran gyógyító vizű forrás, kút is található, ilyen például a doroszlói vagy a mátraverebélyi Szentkút. (A jelképeket, allegóriákat kedvelő vallási nyelvezetben gondolkodva könnyen fölfedezhető a hitüzenetet hordozó kapcsolat az éltető, gyógyító víz és a Megváltót megszülő anyaság között.) Gyakran egy csodatévő kegykép vagy kegyszobor áll a tisztelet középpontjában. A kegykép vagy a kegyszobor is szorosan kötődik a szent helyhez. Erről szolgáltatott a hívőknek tanúságot a máriapócsi könnyező Szűzanya. A kegykép, miután Bécsbe szállították, nem könnyezett többé, ám Máriapócsra vitt másolata ismét könnyezni kezdett. |
Kapcsolódó cikkek
- Mindig van új a Nap alatt
- Szent István öröksége
- Az ígéret földje
- A közvetítők nélküli vallások
- Két bronzkori rovás
- A modern orvostudomány térhódítása a 20. század második felében
- Az orvostudomány fejlődése a 20. század első harmadában
- A bodrog-alsóbűi rovásfelirat
- Vallási forradalmak (IV.)
- Vallási forradalmak (III.)
- Isszik rovásfelirata
- Vallási forradalmak (II.)
- A felvilágosodás kori orvostudomány
- Vallási forradalmak (I.)
- A barokk kori orvoslás fejlődése
- Az átírt battonyai és újabb gyűrűfeliratok
- Rovásírás I. István pénzén
- Rovásjeles dirhem utánzat
- Még egyszer a kazár levélről
- Székelyudvarhely rovástéglája
- Rovástábla magyarból
- Konstantinápolyi felirat
- A kora újkor orvostudományi szemléletváltása
- Gondolatok a kalocsa-bácsi érsekség létrejöttéről
- A mohácsi csata magyar hadvezére
- Ahonnan Mohácsra indult a magyar had
- „Teremtsd egészen ujjá e hazát.” (Petőfi Sándor)
- Az újkori emberkép és az istenképűség
- A középkori arab orvosok ismeretei
- A középkori arab gyógyászat
- A jelenlét jelei, a csodák
- Róma püspöke Mária országában
- Válságtól válságig
- Az érvágás hagyománya a középkorban
- A háború előbb kezdődött
- Pápalátogatások Magyarországon
- Istentelenek országa
- Gondolatok nemzeti ünnepünkön
- A kolostori gyógyítás fegyelem, étkezés és böjt segítségével
- Jó üzlet a fegyvergyártás és a fegyverkereskedelem
- A középkori gyógyítás különböző módszerei
- „Hála Istennek, magyarok maradtunk!”
- A pápa katonái
- A Kossuth-bankóktól a Kossuth-dollárig
- Párhuzamosan létező ókori görög orvosi iskolák
- Hippokratész esküje
- „Tündöklő diadalút a magyar sors folyóján”
- Hippokratész orvosi felfogása
- A teurgia
- A jobbágy, akiből majdnem pápa lett
- Történelmi járványok és fölkavart politikai iszap
- Szeszélyes járványok a történelemben
- A felemelő szeretet
- A magyar szabadságharcosok törökországi emlékhelyei
- „Uram, segíts békében meghalni” - hogyan élték meg a pestist a középkor emberei?
- A szélsőséges időjárás és a középkori pestisjárvány közötti kölcsönhatás
- A D-nap
- Manipuláció az ókori „pokol kapujában”
- A háború, ami 38 percig tartott
- Só és Világosság!
- Az ige közöttünk
- A mecénás, a világutazó és a régész
- A nemzetközi helyzet a Rákóczi szabadságharc idején
- Novellák, amelyek leszámolnak a pátosszal
- Grúzia, az aranygyapjú földje
- Egyházaink vívódása az 1848–49-es forradalom idején
- A történelmi „Szívföld vagy Magterület” elmélet visszhangja napjainkban
- A parfümök története
- A háborúzást befolyásoló körülmények
- A Katolikus Egyház szerepe a magyar államalapítás korában
- Sirmium – Pannónia Rómája
- Középkori település nyomait tárják fel Bácsfeketehegynél
- A tárgyalási módszerek változása a világpolitikában
- Históriai ínyencségek
- A Százak Tanácsa - Európa védelméről
- Végül mindannyian a szeretet jegyében ítéltetünk meg!
- Szikkim amerikai királynéja
- A Nyugat alkonya
- Adventi levél 2018.
- Brit geopolitikai érdekességek
- Az eretnekség fiziológiája
- Az eretnekség kialakulásának folyamata
- Az eretnekmozgalmak eredete
- Császár a kivégzőosztag előtt
- Históriai ínyencségek
- Kihez tartozom?
- A világnézetről, avagy erkölcsi tudatosság
- Mit ünnepelünk húsvétkor?
- Harc a másság ellen
- Újvidék osztrák-magyar kiegyezés utáni fejlődése
- A méltóságteljes élet
- Az 1440-es nándorfehérvári csata
- Jelena Petrović-Njegoš, Olaszország királynéja
- Egy régimódi tanárról
- Históriai ínyencségek
- Európai, s sajátosan magyar örökségünk és a reformáció
- Az újvidéki Szent Rókus templomról
- Újságírás és nyomdászat kezdetei Óbecsén
- A Pahlavi-dinasztia tündöklése és bukása
- Szent László emlékek Nyugat-Bácskában
- A helyettesíthetetlen ember
- A Pahlavi-dinasztia tündöklése és bukása
- A demokrácia valódi jelentése és igazi jellemzői
- Kolumbusz és Luther korának egyszerű emberi életérzései
- Szent István társa, Boldog Gizella
- Apáczai Csere János orvosi szakkifejezései a Magyar Encyclopaediában (1653)
- Ahol minden nő hercegnő és minden férfi oroszlán
- Az Oszmánok udvari asszonyai
- Az Oszmán Birodalom bürokratikus rendszere
- Ahol minden nő hercegnő és minden férfi oroszlán
- Ahol minden nő hercegnő és minden férfi oroszlán
- A megfelelő állampolgárok gyártósora
- Jöjj és láss!
- A társadalom átnevelése
- Háremhölgy a Mennyei Birodalom élén
- A forradalom lényege
- Aki kilógott a felvilágosodás közgondolkodásából
- Múltunk egy-egy darabja
- Múltunk egy-egy darabja
- Az ókori népek történetéből
- Az ókori népek történetéből
- Arab szultanátus Afrika partjainál
- Miért léteztek és léteznek ma is boszorkányüldözések?
- Keresztény értékek az irodalmi művekben
- Európa igazi atyja
- A négus
- Miként kísérték figyelemmel a vajdasági magyarok az 56-os magyarországi eseményeket
- Hitünk!
- Európa utolsó vallási fellángolása
- Kik azok a koptok?
- Út a vallások kialakulásától a vallástagadó vallások megszületéséig
- A doroszlói Szentkút kegyképének történelmi háttere
- Históriai ínyencségek
- A főherceg és a tanítónő románca
- A szenátusi határozatoktól a konzervműsorokig
- Hol nyugszanak Magyarország egykori uralkodói?
- Hol nyugszanak Magyarország egykori uralkodói?
- A vendégmunkáslét kialakulása Németországban
- A nácizmus, a modern(ista) álvallás
- A balkáni nemzetvezérek kora
- Európa megszületése
- A demokrácia fékei és ellensúlyai
- Kende, gyula és harka
- Prága Óvárosának meséi
- Isten nem halott! Jézus nem hal meg sohasem!
- Az egyesült Európa ötletének rövid története
- Hit és erkölcs
- A feminista teológia áldozat fogalma és annak teológiai értékelése
- A három ajtó
- Házasság és család a „Kezdet” horizontján
- a Szentség utáni vágy
- Református egyházjogi és jogteológiai reflexiók az Európai Unió egyházfelfogására
- A kereszt civilizációja
- Hát ti mit mondotok, ki Jézus?
- Egy új erkölcs vázlata
- A világ elvilágiasodása
- Hét héttel húsvét után: pünkösdkor
- A történelem vége...
- A künde
- Mátyás király vendége voltam
- Felőrlő közelharc az I. világháborúban
- Egyház és média
- Hidat építeni Krisztussal
- A karácsony csodája a fronton
- A vegyi fegyverek bevetése az I. világháborúban, e fegyverek alkalmazásának történelmi előzményei
- Sába királynőjének legendája
- Az Újszövetség hajnalán
- A császárok és a vértanúk városa
- Mennyibe kerülhetett a háború egy napja az I. világháborúban
- Az Áprád-ház kihalása után támadt hatalmi (z)űr
- Az emlékezés napjai
- A Genezáreti-tó
- Izrael gazdasági jellemzői a Szentírás tükrében
- Egy egyház, amely nem egy vallásról szól
- A félelem oldala az első világháborúban
- Izrael éghajlata, élővilága és vízrajza
- Zita, az utolsó császárné és királyné
- Az elfelejtett vidék
- Kármel
- Az új tudomány
- A villámháború tervének fejlődése és alakulása az I. világháború előtt
- A kalapos király
- Az első világháború kitöréséhez vezető út
- Tábor kontra Hermon
- 200 éve született Samuel Colt
- Izrael földrajzi tagoltsága
- A tököli kormánydelegáció kíséretének kihallgatási jegyzőkönyvei az Ungváron őrzött KGB dokumentumok között
- A nagy háborúra való 100 éves megemlékezések csúf csapdái
- A vallás és a vallástudomány
- Közeledve az első világháborús centenárium felé
- Telepítések, földhöz juttatások a visszacsatolt Bácskában
- Jézus városa
- A bácskai földbirtok-politika kezdetei levéltári források tükrében
- A 15 éves háború záró szakasza
- „A jó ügynek nemességet kell nevelni”
- Az 1956-os forradalom Kárpátalján őrzött dokumentumai
- A keresztény seregek sikerei a 15 éves háború első szakaszában
- A szúfi költészet
- A megváltás városa
- Koppány lázadása
- A 15 éves háború előzményei, és a háború kialakulása
- A Jordán-folyó
- A fejedelem, aki a nemzete szabadsága mellett az Istent is kereste
- Azért adta a két kezemet, hogy áldást adjon…
- Európa legszebb tájai
- Civilizációk felemelkedése és bukása
- A Spanyol Birodalom születése
- A földrajzi felfedezések körülményei és előfeltételei
- Az újvidéki mozik története
- Az Erzsébet Szálló története (1854-1967)
- A Hadik család futaki uradalma
- A Batthyány család története - 3. rész
- Az újvidéki hidak tönénete
- A Batthyány család története - 2. rész
- A Batthyány család története - 1. rész
- A báni palota építése
- A monarchia intézménye
- Olvasóink ajánlata