Tudta-e?
A világon Skóciában születik a legtöbb vöröshajú ember. A skót lakosság 11%-a vörös hajú.

134. szám - 2015. november

Gazdaság

Kínai zöld forradalom

Kína impozáns, a történelemben eddig példátlanul és páratlanul gyors gazdasági fejlődését jelentősen beárnyékolja a tény, hogy mindez egy elképesztő mértékű környezetkárosítással párosul. Az ország vezetői sokáig hivatalosan nem ismerték el ennek tényét. Most azonban arról olvashatunk, hogy a jövőben a pekingi vezetés már prioritásként kezeli a környezetvédelmet.
TÓTH Péter | a szerző cikkei

8

Kína az évtized végére meg kívánja duplázni a 2010-ben jegyzett bruttó hazai termékének (GDP) értékét. A pekingi vezetés célkitűzései közé tartozik ugyanakkor a lakosság egy főre jutó jövedelmének a megduplázása is. Mindezek érdekében "közepesen magas", de konkrét számokban nem meghatározott gazdasági növekedést terveznek a 2016-ban kezdődő ötéves terv keretében. Az erre vonatkozó irányelveket a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága fogadta el az október végén megtartott négynapos plenáris ülésén. A dokumentum szerint a következő ötéves tervben kulcsszerepet kap majd az innováció. Ez azt jelenti, több pénzt szánnak a tudományra és a fejlesztésre, a csúcstechnológiára.

A világ legnépesebb országától – mely így egyben a legnagyobb kommunista diktatúra is – megszoktuk, hogy ilyen hangzatos célkitűzéseket fogadnak el a központi bizottság ülésein. Közben viszont tudjuk, hogy Pekinget a világ „fővárosaként” tartják számon a légszennyezettség tekintetében. Még sokak emlékében él, amikor a pekingi nyári olimpiai játékok megnyitójának káprázatos műsorát elhalványította az ipari tevékenység melléktermékeként jelentkező szmog. Nem csak Peking érintett azonban. A világ húsz legrosszabb levegőjű városa közül tizenhat Kínában van. Nyilván ezért van, hogy 1998 óta saját mérőrendszert használnak a légszennyezettség mérésére. Ötszáz fokozatú skálát találtak ki, és szerintük akkor tiszta a levegő, ha az érték száz alatt van. Ez a szint a világ más városaiban jóval az egészségügyi határérték felettinek számít. Nemrég azonban kiderült, hogy Peking az első város, amely nyári és téli olimpiának is otthont ad. A kínai főváros adhat otthont ugyanis a 2022-es téli olimpiának. Lehet, hogy téved azonban, aki azt hiszi, hogy hét év múlva megint a szmog homályosítja el a játékok megnyitóját. Időközben ugyanis az történik, hogy a hatalmas ázsiai ország már nagy lendülettel kezdte meg gazdaságának a kizöldítését. A téma kevesebb teret kap a sajtóban, mint amikor súlyos mértékben zajlott a környezetszennyezés, de Kína ma már „súlyos” pénzeket költ a tiszta energia felhasználására, az első eredmények is mutatkoznak már.

Annak ellenére, hogy az ezredforduló után Kína lett a világ legnagyobb környezetszennyezője, ennek nyomán az emberek képzetében füstölgő kohók, hatalmas szeméttelepek, a munkavédelem alapvető szempontjait is figyelmen kívül hagyó bányák és üzemek jelentik Kínát. A kínai szemléletváltáshoz nyilván az is hozzájárul, hogy a súlyos környezetszennyezés már annyira zavarta az embereket, hogy politikai szempontból a rendszer számára is kockázatossá kezdett válni. Elég csak nagyvonalakban annyit elmondani, hogy Kína egymaga több szenet elhasznál, mint a világ többi része összesítve. A levegő pedig annyira szennyezett, hogy a pekingi amerikai nagykövetség óránként frissíti az egészségügyi kockázatokat jelentő adatokat. Ma már azonban a legnagyobb környezetszennyező egymaga annyit költ környezetbarát beruházásokra, mint az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió együttvéve, azaz, összesen tavaly mintegy 83 milliárd dollárt. Természetesen a legjelentősebb energetikai ágazat Kínában is a villamosenergia-termelés. Az ágazatban – története során először – tavaly csökkent a fosszilis források részaránya. A zöldenergia részesedése ezzel együtt jelentősen megnőtt, meghaladta a nukleáris energiáét is. Ez egyben cáfolja az olyan véleményeket is, hogy Peking úgy akar változtatni energiafelhasználásán, hogy a fosszilis energia helyett az atomenergia-függővé válik. Mindez úgy történik, hogy közben még növelik is a teljes termelői kapacitásokat. Az ország világelsőnek számító 1,36 terrawattos kapacitását úgy bővítik, hogy a fosszilis források felhasználása nem növekszik. Mivel Kína a világ legnagyobb káros anyag kibocsájtója, ezért az egész emberiség szempontjából nagyon fontos, mi történik náluk. Másrészt, az sem mellékes, hogy mások számára követendő példával szolgálnak: Ha ugyanis Kína tényleges intézkedéseket tesz, az mindennél többet segíthet abban, hogy a többiek is tegyenek valamit. Elsősorban azért, mert az érzékelhető konkrét lépések csökkentik a politikai gyanakvást a felek között. Emellett az, ha egy kontinensnyi ország, menetrendszerűen indítja a zöldberuházásokat, az sokat segíthet a környezetbarát technológiák és a berendezések árának lenyomásában is. Ez pedig világszerte ösztönzőleg hat majd az átállásra. A napelemek például 70 százalékkal lettek olcsóbbak az elmúlt öt évben.


Mindez jó hírként kezelhető, de ezt azért némileg beárnyékolja az a tény, hogy a kontinensnyi ország esetében még mindig hiányzik az átláthatóság az adatok kapcsán. Valami azonban kétséget kizárhatóan elkezdődött Kínában is. Hogy végül meddig tart a lendület, illetve hogy lesz-e kézzel fogható hatása a nemzetközi klímapolitika alakulására, az még a jövő titka.

Kapcsolódó cikkek

ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2017 Fókusz. Minden jog fenntartva!
Design by predd | Code by tibor