- Heti Ajánlat
- Természet
- Történelem
- Kultúra
- Nyelvtudomány
- Életmód
- Technika
- Tudósok
- Közélet
- Diákoldal
- Olvasóink küldték
- Tanítástan
- Pszichológia
e-Learning
- Tudta-e?
- A madarak repülésének elősegítésére a végtagokat alkotó csöves csontok levegővel teltek, így könnyebbek.
206. szám - 2021. november
A sejtmezőgazdaság korszaka következhetA klímavédelemmel kapcsolatban megoszlanak a vélemények. A közelmúltban megtartott klímacsúcs is megosztja a közvéleményt. Azt megelőzően pedig újraindították széntüzelésű erőműveiket azok az országok is, melyek merész célokat tűztek ki maguknak.
|
2
|
Valójában az ipari méretű hústermelés is környezeti ártalmakkal jár, de a jövőre nézve ezen a területen is a technológia hozhat áttörést. A sejtmezőgazdaság korszaka köszönthet az emberiségre, ha nem jön közbe valami váratlan esemény. A jelek szerint a járvány nem csak a digitalizációt és más egyéb folyamatokat, hanem az állati sejtekből előállított laboratóriumi húsok kutatását, majd a tömeges forgalomba hozatalát is serkenti. Lehetséges a közvetlen kapcsolat is a járvány kialakulása és az állati húsok fogyasztása között, de a folyamatot nem csak ez a feltételezett kötődés serkenti. Az állatok leölése nélkül létrehozott, tulajdonságaiban azonban lényegében azonos lombikhús már nem a távoli jövőt jelentheti. Tavaly az év végén Szingapúrban engedélyt kapott az első ilyen termék. Egy másik folyamat is kibontakozóban van, amit jól illusztrál, hogy az EU-ban a rovari eredetű fehérjék fogyasztásának „legalizálást” tervezgetik. A történelemben azonban az került be, hogy a világon elsőként Szingapúrban kerülhet forgalomba az úgynevezett lombikhús, vagyis laboratóriumban előállított, vagy tenyésztett hús. Az ottani szakhatóság és szakmai testület a múlt év végén emberi fogyasztásra alkalmasnak nyilvánította, majd pedig új élelmiszerként nyilvántartásba is vette a sejtalapú, ellenőrzött körülmények között előállított húst. Amerika sem akart lemaradni. A laboratóriumban, őssejt szaporításával előállított csirkehúst tartalmazó terméket engedélyeztek. A műhús jelentheti az élelmezés jövőjét. A következő években korszakalkotó áttörést hozhatnak a hagyományos, állati eredetű fehérjék kiváltását célzó kutatások. Ezt egyre inkább jelzi az is, hogy az ilyen hús még sokkal drágább a hagyományosnál, viszont a lombikhús iránt hatalmas a befektetői érdeklődés. A befektetők sejthetnek, vagy tudhatnak valamit, vagy egyszerűen a megérzésük diktálja, hogy ebbe kell most a pénzt fektetni? Ezt egyelőre nehéz megítélni, de ha a trend folytatódik, egyre több laboratóriumi körülmények között előállított termék kerülhet forgalomba. Az utóbbi években hatalmas összegek, dollármilliárdokat fektettek a kutatásokba a világ leggazdagabb befektetői. Néhány országban állami támogatással folynak a kutatások, fejlesztések. Ezeknek a kutatásoknak az elsődleges célja a hivatalos magyarázatok szerint, hogy a környezetvédelmi és állatjóléti szempontból is aggályosnak mondott hagyományos állattenyésztést egy elfogadhatóbb, az állatvédők által sem kifogásolható tevékenységgel helyettesítsék minél nagyobb arányban. A sejtmezőgazdaság adta lehetőségek első hallásra talán visszatetszőek és ellenérzést váltanak ki az emberekben, de hosszú távon akár megoldást is jelenthetnének számos problémára. kel. A hozzáértők szerint a laboratóriumi, állatok leölése nélküli hús előállításának tömeges elterjedése megvalósítható, de lassú folyamat lesz. A lombikhús előállítása költséges és lassú. Tömeges megjelenésétől elsősorban emiatt nem kell tartanunk. A farmon történő csibehízlalással, vagy a nagyüzemi sertéstenyésztéssel szemben igazi tömegtermelésre ma még alkalmatlan. A technológia hozhat áttörést. A világ legbefolyásosabb befektetői óriási összegekkel támogatták tavaly a laboratóriumban előállított, sejtalapú húselőállítást. A hústermesztés és az új ágazatot megalapozó sejtmezőgazdaság egyelőre nem alkalmas az ipari előállításra, de akár már ez az év is nagy áttörést hozhat. A termesztett hús a következő években már jelentős piacot szerezhet, és a világ legnagyobb élelmiszer-óriásai is gyors térhódításra számítanak. A fogalommal már csak ezért is érdemes megbarátkozni. A globális nagyvállalatok érdeklődése ugyanis azt jelzi, belátható időn belül jelentős szeletet hasíthat ki a sejtalapú húselőállítás a hagyományos húspiacból. Az eljárás lényege, hogy élő állatból vett sejteket laboratóriumi környezetben, a célnak megfelelő táptalajon, úgynevezett bioreaktor segítségével szaporítják. Az így előállított hús tulajdonságai megegyeznek a hagyományos módon előállított húséval, miközben nem kell leölni az állatot. A termesztett hús elterjedésével jelentősen csökkenthető a mezőgazdaság, elsősorban az állattartás károsanyag-kibocsátása. Az Egyesült Államok szövetségi kormánya és Izrael is várhatóan jelentős összegű állami támogatással száll be a laboratóriumi húságazatba. De a magánszféra is érdekelt. Tavaly 366 millió dollárt fektettek be magáncégek ezzel kapcsolatos kutatásokba. A laboratóriumi húselőállítás technológiája már megvan, a tenyészidő csökkentése és az előállítási költségek jelentős visszaszorítása jelent most kihívást. A befektetők várakozásai szerint azonban a termesztett hús globális piaci részesedése 2040-re elérheti a 35 százalékot. Közismerten nagyon olcsón állítható elő manapság csirkehús hagyományos módon, azaz nagyüzemi hízlalással. Ha viszont egy drágább élelmiszert, pl. a libamájat vesszük alapul, annak hagyományos előállítási költségei ma már majdnem megegyeznek a laboratóriumban „tenyésztett” libamájéval. Arról nem is beszélve, hogy az állatokat sem kell kitenni a töméssel járó „kínzásnak”. |
Kapcsolódó cikkek
- BBB marketing
- Együttműködve lehetünk eredményesebbek
- Magyarok jogvédelme a Kárpát-medencében 2021
- A globalizáció vadhajtásai
- A kriptopénzek felemelkedése, vagy bukása?
- Az intézmények a jólét garanciái
- Bukkanókkal „kikövezett” úton
- Digitalizálják a jegybankpénzt is
- Előbb, vagy utóbb mehetnénk nyugdíjba?
- A pénz jövője
- Drasztikus csökkent szántóföldjeink humusztartalma
- Kapzsiság és infláció
- Magyar kávékirály
- Hol vannak a fejlődés határai
- Piaci alapokra helyezett együttműködés Európában
- Vissza a piactérre – egy próbát megér!
- Új szakaszában a háború
- Recesszió fenyegeti Európát
- Blackout Zürich - Áramszünet-szcenárió
- Jog az analóg élethez
- Gazdaság és demográfia
- Az ügyvéd kirabol, az orvos meg is öl
- Szabadságjogokról krízishelyzetben
- Világrend helyett hálóművek
- Szolidaritás Németországgal?
- SEO, de mire jó?
- Offlineból online marketing
- A bizonytalanság csapdájában
- Információdömping
- Vén Európa, az elöregedő kontinens
- A hibrid munkavégzés térhódítása
- Paradoxonok útvesztőjében
- Szeszélyes trendek a világgazdaságban
- Életveszélyes lehet most a liberális szemlélet?
- Eltolódik a világban a gazdasági súlypont
- Az adat, mint korunk aranya
- Minden összefügg mindennel
- Magyarok jogvédelme a Kárpát-medencében
- Digitális nomádok
- Az ország első digitális farmján jártunk
- Milyen nyomot hagy a korona vírus?
- A krízis nagy nyertese az e-kereskedelem
- Vásári fortélyok újratöltve
- Nobel-díj a globális szegénység méréséért
- Lehet zöld és gazdaságos is egyben?
- A modern monetáris elmélet
- Megarégiók, megapoliszok
- Okos város
- Egy hajóban evezünk
- Aránytalan vagyoneloszlás
- A szabadnapok története
- Váltsunk negyedikbe!
- Az ereklyék bűvöletében
- A foci, mint jövedelmező iparág
- Az egész világ egy számítógép lesz?
- Az ember és a környezete
- Az együttműködés vagy az önzés a nyerő?
- A neuro-közgazdaságtan kialakulása
- A negatív emissziójú erőmű már valóság
- Új technológiák a pénzügyi szektorban
- Drónok a mezőgazdaságban
- Nyersanyagátok
- A rendezett káosz, avagy a Fibonacci számok
- A „tittytainment”
- A bitcoinról
- A hitelminősítők és az adósbesorolás
- A komputerizáció hatása a termelékenységre
- Ipari forradalmak viharában
- Az együttműködés lehet a nyerő
- A gazdagság veszélyei
- Megosztáson alapuló közösségi fogyasztás
- Az alapjövedelem, mint a jövő dilemmája
- AGRÁRVÁLLALKOZÓI KISOKOS
- Pénzügyeinkről
- A vendégmunkáslét kialakulása Németországban
- A balkáni nemzetvezérek kora
- A „villámdelejes forgonnyal” hajtott járművek térhódítása
- A piaci rések betöltésében kereshetjük esélyeinket
- Infláció és defláció – káros, vagy szükséges?
- Prága Óvárosának meséi
- Villanykörte konspirációs elmélet
- Az egyesült Európa ötletének rövid története
- A világgazdaság egy zsineggel összekötözött kártyavár csupán?
- András-naptól a Cyber Hétfőig
- Kínai zöld forradalom
- A bankok is kimennek divatból?
- A reklám jövője
- A hálózatok korszaka
- Az olajkor alkonya
- A Coca-Cola titkos receptje
- Vásárláspszichológia II.
- Vásárláspszichológia
- Nő a pálmaolaj-fogyasztás az egész világon
- Közgazdaságtan természettudományos megközelítésből
- Az új idők kőolaja
- A nyugdíjrendszerekről
- Talán még nem minden romlott el?
- Mindig van új a Nap alatt
- A villámzár évszázada
- Gyorsul a világgazdaság növekedése
- Civilizációk felemelkedése és bukása
- Olvasóink ajánlata