Tudta-e?
A nemzetközi kereskedelemben a kávé értékben kifejezett éves forgalmát csak az olaj előzi meg.

145. szám - 2016. október 1.

Gazdaság

Megosztáson alapuló közösségi fogyasztás

Az információs társadalom térhódítása komoly változásokat generál a fogyasztói szokásainkban is. A megosztáson alapuló közösségi fogyasztás gyors térhódításának lehetünk tanúi, mindez a jelek szerint rgyökeresen meg fogja változtatni társadalmi viszonyainkat is.
TÓTH Péter | a szerző cikkei

14

Gyors tempóban akár a hússzorosára, vagy még annál is többre emelkedhet az elkövetkező tíz évben a megosztáson alapuló gazdaság forgalma. A tavalyi 28,1 milliárd euróról 570 milliárd euróra emelkedhet 2025-re a megosztáson alapuló gazdaság öt legjelentősebb ágazatának, a közösségi finanszírozásnak, a közösségi alapú szállásmegosztásnak, a személyszállításnak forgalma Európában. A statisztikai adatok szerint 2015-ben a legnagyobb forgalmat a közösségi alapú szállásmegosztás generálta, mintegy 15,1 milliárd euró értékben. A közösségi finanszírozás 5,2 milliárd euróval a második helyen áll, de nem sokkal marad el ettől a harmadik helyen álló személyszállítás sem. A megosztáson alapuló közösségi fogyasztás (sharing economy) az információs társadalom hozadéka. Nehéz azonban még mindig előrelátni, hogy a jövő meghatározó modellje-e, vagy csupán átmeneti divathóbort, amit felvált majd valami más.

A jelenség az információ-megosztáson és a gyors hozzáférésen alapul. A tevékenységhez azonban általában valamilyen gazdasági előny is társul. Az egyik ember pl. a közösségi oldalon hírt ad arról, hogy van valamije, ez az információ gyorsan eljut egy másik emberhez, aki valamiféle ellenszolgáltatásért kölcsönveszi, vagy használatát megosztja a felkínálóval. Lényegében hasonló ez egy gyors és hatékony apróhirdetéses rovathoz. Minden embernek a tulajdonában vannak olyan eszközök, melyeket csak időnként használ, amikor nem használja, akkor pedig úgymond bérbe adhatná másoknak. Sokan vásárolnak pl. fűnyírót, sövénynyírót, fúrógépet, csiszolót, elektromos fűrészt, vagy egyebeket, aztán hetente egyszer vagy még ritkábban használják. Az a másik ember, akinek időnként szüksége lenne egy ilyen eszközre, jobban jár, ha ellenszolgáltatás fejében kölcsönveszi, mint ha maga is beruházna az ilyen eszközök vásárlásába. Egy autót is úgy lehet jobban kihasználni, ha nem csupán egy személy teszi meg vele az utat, hanem keres magának partnereket, akikkel az úti célja megegyezik. Jó példa a gépkocsi használata, de ez a téma már komoly jogi viták kiváltója volt a közelmúltban is.

Nagyon nehéz azonban pontosan megítélni, hova vezethet végül mindez. Olyan átalakulások zajlanak a világban, amelyek gyökeresen megváltoztatják a fogyasztók viselkedését. Mindez kihat a gazdasági trendek alakulására, ezért a cégvezetőknek nagyon is számolniuk kell ezekkel a folyamatokkal a jövőre nézve. Többféle vagyontárgy létezik, amit egy-egy személy vagy család nem tud eléggé kihasználni. Ilyen lehet a lakás, nyaraló, lakókocsi, gépjármű, kerékpár, különféle szerszámok vagy bármi más. Ezeket a javakat korábban azért nem osztották meg, mert nem lehetett könnyen megszervezni, mikor ki és mennyiért veheti őket igénybe. Az internet legnagyobb előnye a szinte ingyenes információáramlás. Felhívásunk, üzenetünk ma már pillanatok alatt eljut bárkihez. Így pedig akár néhány perc alatt – valamilyen ellenszolgáltatásért cserébe – bérbe vagy kölcsönadhatjuk vagyontárgyainkat. Ezért érdemes megismerni az új irányzat, a sharing economy fogalmát, hogy tisztában lehessünk a benne rejlő hatalmas lehetőségekkel.

A sharing economy elterjedése azért vált lehetővé, mert megváltozott a termékekhez és szolgáltatásokhoz való viszony. Ma a tárgyakhoz, eszközökhöz, de akár a szellemi javakhoz való hozzáférés is fontosabb, mint a tulajdon. Például az online fájlmegosztás már nem számít újdonságnak. A másik előnye – mondjuk úgy, diszkrét bája – abban rejlik, hogy ezzel a szemléletmóddal a környezettudatos életmód iránt elkötelezettek is azonosulni tudnak. Nem mellékes, hogy a sharing economy annyira terjedőben van, hogy számos sikeres rá épülő vállalkozás is működik már. A sharing economyra érdemes odafigyelni, mert a nyugati világot már szinte teljesen meghódította. A fogyasztói társadalom megrögzött hívei aggódva tekinthetnek a jelenségekre, hiszen a mindenhatónak tekintett gazdasági növekedés szempontjából viszont nem kívánatos, hogy ne vásároljon meg mindenki mindent magának. Azonban ha az össztársadalmi és a környezetvédelmi szempontokból tekintünk a folyamatokra, akkor előnyös, ha az eszközöket megosztjuk egymással, mert így kevesebbet kell előállítani, kevesebb kárt okozunk a természetben is egyúttal.

A megosztásra épülő vállalkozásoknak a fenntarhatóság szempontjából is nagy előnye, hogy sokkal kevesebbet kell az említett dolgokból termelni, hiszen a megosztással gazdaságosabbá válik a felhasználásuk is. Ma már vállalkozások épülnek arra, hogy a vagyontárgyak használatát koordinálják. Ezzel pedig lényegében mindenki csak nyerhet. Néhány iparágban azonban ez olyan forradalmi változásokat hozhat, ami a szektor leépüléséhez vezethet. A szállodatulajdonosok talán még nem veszik komolyan, hogy világszerte egyre többen adják ki lakásukat abban az időszakban, amikor valamilyen okból nem tartózkodnak otthon. A bérlők számára ez általában olcsóbb és kényelmesebb megoldás, mint szállodában lakni. A taxisoknak is konkurenciát jelent, hogy sokan a neten keresnek maguknak útitársat, a viteldíj töredékéért elviszik magukkal azt, akinek ugyanott van dolga és a legtöbbször még a helyszínre is szállítják, nem a megállókig, mint a tömegközlekedési eszközök. A megosztáson alapuló, közösségi gazdaság tehát egy éppen kibontakozó új mozgalom, melynek azonban jelentős hatása lesz majd a jövő gazdaságára is. Elterjedéséhez hozzásegített a gazdasági válság is, elsősorban azonban a hatékony kommunikáció kedvez térhódításának. Az egész elv arra épül, hogy az emberek egy része megelégszik a hozzáféréssel is, nem akarja minden áron a tárgyakat birtokolni. Egyesek ebben korszakalkotó újdonságokat látnak. Más szemszögből nézve: már az ősközösség idején is létezett, az ősember is ismerte a megosztáson alapuló közösségi fogyasztást, még ha magát a kifejezést nem is. A hagyományos fogyasztói szokásokat hatékonyabbak váltják fel, bizonyos szemszögből ez történik csupán.

ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2017 Fókusz. Minden jog fenntartva!
Design by predd | Code by tibor