Tudta-e?
hogy Jurij Gagarin 1961. április 12-én a világon elősször nyolcvankilenc percig keringett a Föld körül a kozmoszban a Vosztok-1 kabinjában?

A szerző összes cikkei :: MUZSLAI Izabella

1. Kaliforniai borvidék s mi, magyarok
(Természet, 23. szám - 2007. november 5.)

A források szerint egy magyar gróf, Haraszthy Ágoston alapította meg Kalifornia első nagy szőlőültetvényét a Buena Vista pincészettelTovább »

2. Az Egyesült Arab Emirátusok
(Természet, 43. szám - 2008. június 16.)

Ma már nehéz ugyan elképzelni, de úgy ötven évvel ezelőtt az Egyesült Arab Emirátusok szegénységben tengődő, jelentéktelen országocsák csoportja volt.Tovább »

3. Camargue és a camargue-i lovak
(Természet, 29. szám - 2007. december 17.)

Camargue Európának az az „Isten hátamögötti vidéke”, mely földrajzi jellemzőinek köszönve még mindig az egyik legérintetlenebb terület.Tovább »

4. Egy magyar rabszolgalányból lett Afrika-kutató lady
(Természet, 24. szám - 2007. november 12.)

Az 1848-as év a forradalmak ideje volt Európában. Párizs, Bécs, után Budapestet és a történelmi Magyarország területét sem kimélték a harcok. A borzalmak közepette egy hét éves erdélyi kislány sorsa végleg megváltozott.Tovább »

5. Fruska Gora-hegység
(Természet, 26. szám - 2007. november 26.)

A Fruska Gora a Duna és a Száva között elhelyezkedő alacsony hegység, melynek legmagasabb pontja az 539 m-es Crveni čot.Tovább »

6. A Dunánál
(Természet, 27. szám - 2007. december 3.)

A Schwarzwald-hegység délkeleti lejtőjéről indul útjára az az egymásba futó két kis patak, mely útközben összegyűjtve Közép-Európa folyóvizeit később a világ 33. legnagyobb folyamát hozza létre.Tovább »

7. Azúr-parti képeslapok
(Természet, 32. szám - 2008. április 1.)

A provence-i verőfényes napsütés citrusokat s olajligeteket fürdet melegében. A kabócák zümmögnek s lila levendulaillat terit be mindent. Az azúrszinű hullámok néhány halászbárkát dédelgetnek lágyan.Tovább »

8. Kotori-öbölrendszer, az Adria fjordja
(Természet, 33. szám - 2008. április 7.)

A Kotori-öbölrendszer két külső és két belső öbölből áll. A nyílt tengerről közeledve először a Herceg Novi-öbölbe hajózunk be mely a Kumbor-szoroson át kapcsolódik a Tivati-öbölhözTovább »

9. Friedrich Wilhelm Heinrich Alexander Freiherr von Humboldt (1769 - 1859)
(Természet, 34. szám - 2008. április 14.)

Alexander Humboldt érdeklődése a természet iránt már gyermekkorában megmutatkozott. Szülei azonban annak ellenére, hogy sok időt töltött a kagylók, rovarok és növények gyűjtésével, címkézésével és rendszerezésévelTovább »

10. A Fundy-öböl, ahol a legmagasabb a tengerár
(Természet, 37. szám - 2008. május 5.)

A Fundy-öböl világhírnevét minden bizonnyal az árapály hatalmas vízszintkülönbségének köszönheti.Tovább »

11. Pusztul a Föld tüdeje, Amazónia
(Természet, 38. szám - 2008. május 12.)

A „Folyókirály” s birodalmaTovább »

12. A Balkán-félsziget a Római birodalom korában
(Történelem, 39. szám - 2008. május 19.)

A Római Birodalom az időszámításunk előtti III. század végén kezdi meg balkáni hódításait.Tovább »

13. Gaius Valerius Galerius Maximus római császár nyomában
(Történelem, 40. szám - 2008. május 26.)

Gamzigrad (Felix Romuliana) 2007. június 28-án felkerült az UNESCO világörökségi listájáraTovább »

14. Burj Al Arab, az Ezeregy éjszaka meséiből
(Közélet, 44. szám - 2008. június 23.)

A világ egyik legcsodálatosabb szállodája az Egyesült Arab Amirátusok, illetve Dubai város büszkesége csodálatos természeti környezetben egy vitorláshajót idéz fel…Tovább »

15. Carrara, a márvanypor lepte toszkán táj
(Természet, 46. - 47. szám - 2008. július 7.)

Már az időszámításunk előtt 177-ben történő feljegyzések mesélnek rómaiakról, kik rabszolgáikkal együtt az akkori Luni tartományba igyekeztek. Azzal a céllal érkeztek ide, hogy márványt termeljenek ki paloták és műemlékek építésére valamint díszítő szobrok készítésére.Tovább »

16. Muránói üveg - Fatto a mano
(Természet, 46. - 47. szám - 2008. július 7.)

A velencei üveg világhírű. Az üveggyártás technikái a mesterek kisujjában vannak. Az ősi tudás, a módszerek a mai napig keveset változtak.Tovább »

17. Tara-hegység
(Természet, 51. szám - 2008. augusztus 11.)

A Tara 50 km hosszú és mintegy 22 km széles. Területe 183 km2. Átlagos tengerszint feletti magassága 1200 m, így a középmagas hegyek csoportjába tartozik.Tovább »

18. A királyok útja
(Történelem, 53. szám - 2008. augusztus 25.)

London az Egyesült Királyság hét millió lakost számláló fővárosa, mely korszerű metropolisz ugyan, de lépten-nyomon belengi a múlt.Tovább »

19. London látnivalói
(Közélet, 56. szám - 2008. szeptember 15.)

A londoniak Westminsternek nevezik a városnak azt a részét, mely a City-től nyugatra és a Temzétől északra terül el.Tovább »

20. London látnivalói
(Közélet, 55. szám - 2008. szeptember 8.)

A tágabb London ma mintegy 1 579 km2 –nyi területet elfoglaló világváros. Területének nagyságát tekintve bolygónk 37. legnagyobb urbánus térsége.Tovább »

21. A trópusi ciklonok
(Természet, 58. szám - 2008. szeptember 29.)

A trópusi ciklonok a legpusztítóbb és egyben a legszebb természeti jelenségek közé tartoznak.Tovább »

22. Tahiti gyöngyei
(Természet, 59. szám - 2008. október 6.)

A gyöngytenyészetek vagyis „farmok” Tuamotu és Gambier szigetvilágának lagunáiban és atolljaiban létesültek. A tenyésztett gyöngy tulajdonképpen nem is mesterséges, csak abban különbözik természetes rokonaitól, hogy keletkezésében segít az emberTovább »

23. Titicaca – Tó a felhők felett
(Természet, 60. szám - 2008. október 13.)

A Titicaca tó nevének eredete bizonytalan, s többféle magyarázata is van. Az egyik értelmezés szerint a Titicaca szó jelentése “kőpuma”.Tovább »

24. Az inka citadella - Machu Picchu
(Természet, 61. szám - 2008. október 20.)

“Változatos varázslatának és bűbájának erejében tudtam, hogy nincs a világon még egy hely, mi ehhez fogható. Nem csak nagy, havas csúcsai vannak, melyek több, mit két mérfölddel törnek a felhők fölé, és sokszinű, gránittal festett, hatalmas szakadékjai, mik több száz láb magasan merednek a tajtékzón csillogó, üvöltő zuhatagok fölé; mindez éles ellentétben az orchideákkal, páfrányokkal, a pazar vegetáció kellemes szépségével és az esőerdő bűvöletével.” - írta Hiram Bingham Peruról.Tovább »

25. Vitorlázó kövek – A Racetrack Playa vándorai
(Természet, 62. szám - 2008. október 27.)

A Halál-völgy nevének eredete egy történethez fűződik. 1849-ben, az első kaliforniai aranyláz idején egy szekérkaraván haladt itt végig, s elhagyva a völgyet, az egyik utazó visszakiáltott: Viszlát, Halál-völgye! A síkság legérdekesebb rejtélyei a „vitorlázó kősziklák”.Tovább »

26. Az Ördögváros kősapkás kupolái
(Természet, 63. szám - 2008. november 3.)

Nem csak a szakemberek, de a természetkedvelők is úgy vélekednek, hogy hazánk legérdekesebb geomorfológiai képződménye az Ördögváros.Tovább »

27. Európa kapuja, a britek gyarmata
(Természet, 64. szám - 2008. november 10.)

Gibraltárt, az Egyesült Királyság tengerentúli területét északon Spanyolország határolja, míg többi oldalát a tenger vize mossa.Tovább »

28. Napóleon Rajna-menti Párizsa – Düsseldorf
(Természet, 65. szám - 2008. november 17.)

Bankjai, világhírnevű nagyvállalatai mind azt bizonyítják, hogy a Rajna-menti települések közül vezető szerepet vívott ki magának.Tovább »

29. A Rajna, az arisztokrata folyó
(Természet, 66. szám - 2008. november 24.)

A Rajana a svájci Alpokban indul útjára és az Északi-tenger felé tart. Két kis folyócska, az Alsó- és Felső-Rajna összefolyásával keletkezik, de csak Reichennél veszi fel igazi a nevét, ami a „reie” szóból ered, és azt jelenti, hogy „folyni”.Tovább »

30. A leszálló sárkányok öble – Ha Long, Vietnám
(Természet, 67. szám - 2008. december 1.)

Ha Long területe a vietnámi nemzet születésének színhelye, de sokkal több is annál. Ha lakosai nem lettek volna eléggé elszántak, többször a vesztőhelye is lehett volna ez a szent hely…Tovább »

31. Ahol az oroszlánok fókákra vadásznak
(Természet, 68. szám - 2008. december 8.)

Namíbia sivatagos partja teljes hosszúságában régebbi és újabb típusú hajóroncsokat, állati és emberi csontvázakat rejteget. A busmanok szerint ezt a földet Isten csak mérgében teremthette, s a portugál hajósok is hasonló képen vélekedtek. A pokol kapujának nevezték, és mai nevére is méltán rászolgált: Csontvázpart.Tovább »

32. Van-e legokosabb nép a világon?
(Közélet, 69. szám - 2008. december 15.)

2005-ben méhkasként bolydult fel a tudományos világ. A kérdés, valamint a Henry Harpending és Gregory Cochran antropológusok által készített tanulmány publikálása hatalmas vitákat, sőt felháborodást keltett.Tovább »

33. Kutyaszánfutam az alaszkai vadonon át – Iditarod
(Közélet, 70. szám - 2008. december 22.)

Csipkézett hegygerincek, vastag jégtakaróval borított folyók, sűrű erdők, elhagyatott tundrák, széljárta tengerpart, jóval fagypont alatti hőmérséklet, hosszú, sötét éjszakák, rossz látási viszonyok, hófúvások, meredek emelkedőkTovább »

34. Bibliai utakon
(Közélet, 71. szám - 2008. december 29.)

Ültetett az Úristen egy kertet Édenben, keleten, és ott helyezte el az embert, akit formáltTovább »

35. David Livingstone-ról másként
(Tudósok, 96. szám - 2012. július 01.)

David Livingstone neve a világ legnagyobb tudósainak sorában áll. Megszoktuk, hogy kutatóként emlegetjük, pedig ő misszionáriusnak vallotta magát.Tovább »

36. Az Iguazu vízfüggönye
(Természet, 72. szám - 2009. október 1.)

Ha a világ csodáiról beszélünk, bizony hajlamosak vagyunk méltatlanul háttérbe szorítani Dél-Amerika szépségeit. Vagy, esetleg kevésbé ismerjük őket?Tovább »

37. Korfu, Sissi szigete
(Természet, 73. szám - 2009. november 1.)

Ezúttal egy röpke görögországi kirándulásra invitáljuk kedves olvasóinkat, az úticél Korfu, a smaragdsziget.Tovább »

38. Az Aral-tó
(Természet, 74. szám - 2009. december 1.)

Az Aral-tó esete az egyoldalú gondolkodás és a mindenároni haszonra való törekvés ékes példája. A szebb időket élt tóóriás mára már csak szétszabdalt pocsolyának tűnik a térképen.Tovább »

39. A Télapó birodalma
(Természet, 75. szám - 2010. január 1.)

Elmúlt a karácsony s a világ fénye megfakult kicsit. Bolygónkon azonban van egy hely, ahol egész éven át él e csodálatos ünnepnek a szelleme.Tovább »

40. Carnevale! Carnevale di Veneto!
(Kultúra, 76. szám - 2010. február 1.)

Álarcosok, suttogók, szerelmesek, gyanakvók, féltékenyek, kacagók. Farsang, tarka nép, suhog a selyem, ragyog a bársony, virít a csipke, libeg a szalag, száll az ének, a dal, a kacagás. Carnevale, carnevale!Tovább »

41. A Twilight-legenda és az etruszk hitvilág kapcsolata
(Közélet, 77. szám - 2010. március 1.)

“– Ott van, – mondta Alice hirtelen, miközben a hegy tetején lévő városra mutatott. [...] ... az ősi vörösesbarna falakat és tornyokat bámultam, ahogy kiemelkednek a hegyek közül... [...] A város gyönyörű volt. [...] – Volterra...” (Stephenie Meyer: New Moon)Tovább »

42. Zanzibár, a fűszersziget
(Természet, 78. szám - 2010. április 1.)

1. rész - A Zanzibár-szigetvilág a Kelet-afrikai Tanzánia partvidékétől csupán 35 km-re helyezkedik el.Tovább »

43. Zanzibár, a fűszersziget
(Természet, 79. szám - 2010. május 1.)

2. rész - A Zanzibár-szigetvilág a Kelet-afrikai Tanzánia partvidékétől csupán 35 km-re helyezkedik el.Tovább »

44. A pokol tornácán - Izland
(Természet, 79. szám - 2010. május 1.)

Bár politikailag Európához tartozik, mégis meglehetősen ismeretlen számunkra e távoli sziget. A múlt hónapban azonban sokat hallatott magáról.Tovább »

45. Világot látni, s megszeretni
(Természet, 82. szám - 2011. március 01.)

Mai világunk olyan hatalmas léptekkel halad a globalizáció ösvényén, hogy csak ritkán jut eszünkbe eltöprengeni a kezdeteken. Napjaink egyik legjövedelmezőbb gazdasági ága az idegenforgalomTovább »

46. Yunnan (Jünnan), a “déli felhők birodalma”
(Természet, 83. szám - 2011. április 01.)

Yunnan szépséges tájai, sokszinű népi hagyománya és kedves városai sok turista számára ismerősek szerte a világon.Tovább »

47. A tea
(Közélet, 84. szám - 2011. május 01.)

A tea talán annak köszönheti több évezredes népszerűségét, hogy rendkívül jó hatással van a szervezetre. Közérzetjavító és nyugtató valamint a benne található sokféle ásványi anyagra (kálcium, magnézium, folsav, cink, B2, B1, B6 vitamin) szüksége van szervezetünknek.Tovább »

48. Zadar városa és környékének különleges látnivalói
(Közélet, 85. szám - 2011. június 01.)

Üdvözlet Zadárból – Kedvcsináló a nyári vakációhoz I. részTovább »

49. Zadar városa és környékének különleges látnivalói
(Közélet, 86. szám - 2011. július 01.)

A Zadart övező természeti környezet különlegességei – Kedvcsináló a nyári vakációhoz. II. részTovább »

50. Képes beszámoló egy keleti álomvilágról
(Közélet, 87. szám - 2011. augusztus 01.)

Makaó Kína délkeleti partvidékén, a Gyöngy-folyó torkolatában fekszik...Tovább »

51. Forró napsütés és latin szenvedély
(Közélet, 88. szám - 2011. szeptember 01.)

Andalúzia neve magában hordozza a flamenco ritmusát, a kasztanyetta csattogását, a malaga bor illatát, a bikák patáinak dobogását az arénában, vagyis az erőt, a szenvedélyt, a csábítást, a romantikát, a misztikumot.Tovább »

52. A Tirrén-tenger barlangba rejtett kincse
(Természet, 89. szám - 2011. október 01.)

Capri szigetének látványossága az Azúr-barlang a világ egyik legismertebb mészkőképződménye.Tovább »

53. A Föld legészakibb lakói
(Közélet, 91. szám - 2011. december 01.)

Az eszkimók Földünk arktikus vidékeinek lakói. Életterük a fahatár felett húzódik s felöleli az alaszkai, kanadai, szibériai és grönlandi tundra partvidékét. Ez a hatalmas kiterjedésű terület azonban rendkívül ritkán lakott.Tovább »

54. Élet a Sarkkörön túl
(Természet, 91. szám - 2011. december 01.)

Mintegy száz évvel ezelőtt a sarkvidék háborítatlan otthont nyújtott az itt élő eszkimó lakosság számára, napjainkban azonban lényegesen megváltozott az élet.Tovább »

55. A világ legszebb szurdokvölgyei
(Természet, 92. szám - 2012. március 01.)

A hegyvidéki folyók sebesen hömpölygő vize nagy erővel formálja a tájat, hosszú évek során utat válynak maguknak a felszinen s egyre mélyítik azt. Ezt a jelenséget Európában szurdokvölgynek nevezzük.Tovább »

56. A világ legszebb szurdokvölgyei
(Természet, 93. szám - 2012. április 01.)

E számunkban folytatjuk a múlthavi témánkat a világ legszebb szurdokvölgyeiről.Tovább »

57. A világ legszebb szurdokvölgyei
(Természet, 94. szám - 2012. május 01.)

Befejező rész a világ legszebb szurdokvölgyeiről.Tovább »

58. Ovčar - kablari kanyon
(Természet, 95. szám - 2012. június 01.)

Előző témánk mintegy befejező részeként Szerbia egyik szépségével szeretnénk megismertetni az olvasókatTovább »

59. Legtöbbet fogyasztott gyümölcseink eredete
(Természet, 97. szám - 2012. augusztus 01.)

Egyik évszakra sem jellemző olyan gazdag ízvilág, mint a nyárra. Ilyenkor érnek be legkedveltebb gyümölcseink. Valyon mennyit tudunk eredetükről? Ezúttal történetüknek eredtünk nyomába.Tovább »

60. A "Val de Loire"
(Természet, 98. szám - 2012. szeptember 01.)

Mesébe illő szőlőültetvényeivel, zölden hömpölygő lankáival, melyeket ezernél is több kastély, kert és park tarkít, a Loire völgye az ország egyik legszebb régiója s egyben a francia nyelv bölcsője is.Tovább »

61. Indián nyár
(Természet, 99. szám - 2012. október 01.)

A vénasszonyok nyarának tudományos meghatározása csupán annyit mond el, hogy az októberi hónap közepére egy olyan meteorológiai jelenség jellemző, amely szokatlanul magas hőmérséklettel jár az évnek ebben a szakában.Tovább »

62. Trópusi paradicsom a robbantások helyén
(Természet, 100. szám - 2012. november 01.)

A Marietta-szigetek Mexikó Csendes-óceáni partvidékének vulkáni képződményei.Tovább »

63. A belga csokoládé
(Közélet, 101. szám - 2013.)

Bár a legismertebb csokoládékat Európában készítik, a csokoládé története mégis az ősi Amerikában kezdődik.Tovább »

64. A küzdő oroszlán
(Közélet, 101. szám - 2013.)

Szingapur szigete a világ legdinamikusabban fejlődő térségei közé tartozik, bár a városállam területe alig nagyobb 700 km2-nél, lakossága (4,8 millió fő) pedig a világ legfiatalabb nemzeteinek csoportjába tartozik.Tovább »

65. Mesebeli német kastélyok
(Közélet, 101. szám - 2013.)

A Loire-menti kastélyokról szóló cikkünk folytatásaként gyűjtöttük össze (a teljesség igénye nélkül) a legelbűvölőbb németországi várpalotákat.Tovább »

66. Mesebeli német kastélyok
(Közélet, 102. szám - 2013. március 01.)

A németországi várpalotákról szóló cikkünk folytatásaként írunk II. Lajos bajor király mesébe illő lakhelyéről, Neuschwansteinről.Tovább »

67. Csodálatos trópusi szigetek
(Természet, 105. szám - 2013. június 01.)

E cikkünk egy hosszabb sorozat első részeként jelenik meg. Következő írásainkban a világ csodáiból szemezgetünk, természetesen a teljesség igénye nélkül.Tovább »

68. Csodálatos felhőkarcolók
(Közélet, 106. szám - 2013. július 01.)

A sok egyedi épület láttán egy pillanatra azt hihetnénk, az építészek egyszer kifogynak ötletekből, de újabbnál újabb különleges tervekkel állnak elő, melyekből szemet gyönyörködtető alkotás születik. Ezek közül válogattunkTovább »

69. Földünk legszennyezettebb folyói
(Természet, 106. szám - 2013. július 01.)

Az utóbbi időben szinte nem múlik el hét, hogy ne hallanánk környezetünk szennyezettségének mértékéről vagy a károkról, amiket ez az állapot rövid, vagy hosszú távon okoz.Tovább »

70. Csodálatos ismeretlen nemzeti parkok
(Természet, 107. szám - 2013. augusztus 01.)

Bár a lista igen terjedelmes, ezúttal csupán néhány olyan nemzeti parkot választottunk, melyekről alig lehet hallani.Tovább »

71. Legkedvesebb virágaink története
(Természet, 107. szám - 2013. augusztus 01.)

Aki a virágot szereti, bizonyára arra is szán időt, hogy megcsodálja. Arra azonban kevesen gondolnak, hogy csak úgy tudunk büszkeségeinknek igazán kedvezni, ha jól ismerjük őket, származási helyüket, fejlődésüket. E cikkünk rövid ismertetőként szolgál a legszebbekről.Tovább »

72. Csodálatos vízesések
(Természet, 108. szám - 2013. szeptember 01.)

Képes összefoglalónkban a legkáprázatosabb és legszebb vízesések közül válogattunk a teljesség igénye nélkül.Tovább »

73. Csodálatos tengerpartok
(Természet, 110. szám - 2013. november 01.)

Ezen írásunk témájának a legkülönlegesebb tengerpartokat választottuk. A bő választékból ezúttal is a teljesség igénye nélkül szemezgettünk.Tovább »

74. Ålesund
(Közélet, 111. szám - 2013. december 01.)

Többek véleménye szerint Ålesund Európa egyik legszebb városa. Akik ismerik a zord éghajlati viszonyok ellenére is kellemesen barátságosnak mondják.Tovább »

75. Da Vinci és Versace
(Közélet, 111. szám - 2013. december 01.)

Milánóról kinek az operaház, a Scala, kinek pedig a divat, a Quadrilatero della Moda elegáns üzletei jutnak eszébe. A város a lombardiai régió centruma s egyben Itália egyik legfontosabb gazdasági központja.Tovább »

76. Európa legszebb tájai
(Természet, 112. szám - 2014. január 01.)

Kontinensünk bővelkedik szépségekben ezért igencsak nehéz kiválasztani a leglátványosabbakat. Ezúttal párhuzamot vonva közöttük Provence-t, Toszkánát, Bajorországot és Tirolt mutatjuk be.Tovább »

77. Róma közterei
(Közélet, 112. szám - 2014. január 01.)

Az örök város köztereit illetően nagyon bő a választék. Mi csak a legismertebbek közül szeretnénk bemutatni néhányat.Tovább »

78. A Jordán-folyó
(Természet, 113. szám - 2014. február 01.)

Földrajzilag nézve a Jordán Ázsia délnyugati régiójának területén folyik. Forrásvidéke csupán 200 m-es tengerszint feletti magasságban a szent hegyen, a Hermon lejtőjén található.Tovább »

79. Az ígéret földje
(Közélet, 114. szám - 2014. március 01.)

Idén újabb sorozatot szeretnénk olvasóink figyelmébe ajánlani a Jordán-folyóról írt cikkünk folytatásaként, amely az elmúlt évadban jelent meg.Tovább »

80. A megváltás városa
(Közélet, 115. szám - 2014. április 01.)

Ezúttal rendhagyó módon Izrael fővárosát választottuk előző cikkünk folytatásaként. A Húsvét közeledtével többet elmélkedünk a megváltás művéről, Jézus Krisztus életének eseményeiről s ilyenkor gyakrabban gondolunk Jeruzsálemre is, ahol beteljesedett a megváltás története. Ezért most sorozatunkat nem Izrael természeti és társadalmi jellegzetességeivel folytatjuk, hanem Megváltónk emberi létének utolsó színhelyét mutatjuk be.Tovább »

81. Izrael társadalomföldrajzi jellemzői
(Közélet, 116. szám - 2014. május 01.)

A modern Izrael fontos vallási, telekommunikációs, közlekedési és idegenforgalmi térség. A termékeny folyóvölgyekben ma is élénk mezőgazdaság folyik. A történelmi időkben, mikor még a gazdaság alapját a mezőgazdaság képezte, ez volt az ország szíve.Tovább »

82. Jézus városa
(Közélet, 117. szám - 2014. június 01.)

A galileai halászvároska a Genezáreti-tó északi partján épült, a Jordán folyó torkolatának közelében. A Szentírás tanúsága szerint a környék egyik fontos települése volt.Tovább »

83. Izrael földrajzi tagoltsága
(Közélet, 118. szám - 2014. július 01.)

Izrael természetföldrajzi szempontból kis területe ellenére igencsak változatos.Tovább »

84. Tábor kontra Hermon
(Közélet, 119. szám - 2014. augusztus 01.)

E fejezetünkben arról a két bibliai hegycsúcsról szólunk, melyeken feltételezhetően megtörtént Urunk színeváltozása.Tovább »

85. Kármel
(Közélet, 120. szám - 2014. szeptember 01.)

A Kármel hegye egy 20 km vonulat, mi a szamariai hegyeknek a folytatásaként nyúlik a Földközi-tengerbe. Héber nevén gyümölcsöst jelent, míg az arabok „Illés hegyének” nevezik (Jebel Mar Elyas).Tovább »

86. Izrael éghajlata, élővilága és vízrajza
(Közélet, 121. szám - 2014. október 01.)

A II. Törvénykönyvben (11, 10-11) Mózes Isten szava által így írja le népének az ígéret földjét „Az a föld ugyanis, ahová mégy, hogy elfoglald, nem olyan, mint Egyiptom földje, amelyről kijöttél, hogy az elvetett magra öntözővizet vezetnek, miként a zöldségeskertekre, hanem hegyes-völgyes és az égből várja az esőt”.Tovább »

87. Izrael gazdasági jellemzői a Szentírás tükrében
(Közélet, 122. szám - 2014. november 01.)

Izrael legfontosabb ágazatai közé soroljuk gyémántiparát, melyet a világ élvonalában említenek. Az ország gyémántpiaca a világ legnagyobb ilyen jellegű központjává nőtte ki magát.Tovább »

88. A Genezáreti-tó
(Közélet, 122. szám - 2014. november 01.)

A Genezáreti-tónak sok neve van. Hívják még Tibériás-tónak, ahogyan a partjain élők nevezték, a Szentírás viszont Izrael azonos nevű tartománya után Galileai-tengerként emlegeti.Tovább »

89. Az Újszövetség hajnalán
(Közélet, 123. szám - 2014. december 01.)

Sorozatunk Karácsony havában megjelenő, záró részében Krisztus Urunk fogantatásának városát mutatjuk be bibliai alapokra helyezve.Tovább »

90. A lakatlan kontinens
(Természet, 130. szám - 2015. július)

Földünk legdélebben fekvő, legszélsőségesebb és talán legveszélyesebb kontinse az Antarktisz.Tovább »

91. Prága Óvárosának meséi
(Közélet, 139. szám - 2016. április)

A történelem viharaiban minden letelepülő nép számára fontos szempont volt a kiválasztott terület védhetősége. Ezért a várak s a hozzájuk tartozó falvak is leginkább folyók mellé, illetve egy-egy magaslatra épültek. Így volt ez a cseh főváros esetében is. A Moldva folyó egyik kanyarulatában kis települések nőttek ki s a kereskedelemnek köszönhetően rövid időn belül dinamikus fejlődésbe kezdtek.Tovább »

ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2019 Fókusz. Minden jog fenntartva!
Design by predd | Code by tibor