Tudta-e?
...hogy melyik a legnagyobb állat a világon? A kék, vagy óriás bálna, amely megnõhet 30 méter hosszúra is, súlya pedig 135 ezer kg lehet. Ezt úgy képzeljék el, mintha egy óriási mérleg egyik serpenyõjében ülne a bálna, a másikban pedig 22 nagy elefántbika kuporogna. Így lenne a mérleg egyensúlyban. A bálnák emlõsállatok, a tengerek lakói. Kicsinyeik is óriások, a kék bálna születésekor 7 méter hosszú és 7 ezer kg súlyú.

194. szám - 2020. november

Minden összefügg mindennel

Azt hittük sokat tudunk a betegségekről, vírusokról, baktériumokról. Aztán most naponta megdöbbenhetünk azon, hogy a koronavírus-járvány hogyan csupaszítja le a dolgokat és mutat rá a lényegre.
TÓTH Péter | a szerző cikkei

6

Egyben azt is mutatja a helyzet, mennyire sebezhetők vagyunk. Többi közt rávilágít arra is, hogy globalizált világunkban minden-mindennel elég szorosan összekapcsolódott. Mint egy zsineggel összekötözött kártyavár, ha kihúznak néhány kártyalapot, úgy omolhat össze minden, ha nem figyelünk oda. Ami most történik, annak hosszú távú hatásai lesznek, visszafordíthatatlan változások indultak el, miközben mindenhol arra koncentrálnak, hogy visszatérjen minden a régi kerékvágásba.

A járvány a világgazdaságra, a kereskedelemre, a termelési láncokra, az élelmiszertermelésre és önmagában, de áttéteken keresztül is hatással van a geopolitikára is. A világot az egyébként fenntarthatatlannak tartott, de mégis megszokott rendjéből zökkentette ki. Sajnos, ha bizonyos trendeket előrevetítünk, akár káosz is kialakulhat, de azért bízni kell abban, hogy nem a legsötétebb forgatókönyv válik valóra.

Közhelyes, de igaz, hogy az új korszak fejleményei egyformán jelentenek kihívásokat és lehetőségeket. A tőkepiacokon jelentős átrendeződések zajlanak, miközben az átlagember a napi adatokon szörnyülködik, mások a korlátozások miatt bosszankodnak. A felszín alatt viszont valóban egy „nagy játszma” zajlik. Ez nyilván nem csak egy összeesküvés elmélet, hanem a rideg valóság.

Miközben azt várja mindenki, hogy majd lesz gyógyszer vagy védőoltás, és minden úgy lesz, mint régen, azzal kevesen számolnak, hogy a jövőben újabb járványok megjelenésével kell számolnunk. A járvány terjedésével pedig máris egy új világrend van kialakulóban.

Számos civilizációs-, valamint társadalmi és gazdasági dilemmát vetett fel a mostani helyzet. Ha egyetlen nézőpontból a lényeget próbáljuk láttatni, az alapdilemma, hogy a megoldás – legyen az vakcina vagy hatékony gyógyszer – megtalálásáig a betegségben elhunytak száma és a gazdasági aktivitás összefüggésében kellene megtalálni a lehető legkevésbé rossz megoldást. Mert ilyen relációkon belül jó megoldás nincs, csak rossz vagy kevésbé rossz.

Bíztató lehet, hogy az elmúlt időszakban már felhalmozódott némi tudományos ismeret és gyakorlati tapasztalat a vírus természetével, terjedésének módjával kapcsolatban. Ugyanakkor a korlátozó intézkedések gazdasági és társadalmi hatásaival kapcsolatban is gyűlnek a tapasztalatok. Talán ezeknek tulajdonítható, hogy ma már másként próbálják kezelni magát a betegséget is, és másfajta korlátozó intézkedéseket vezetnek be.

Azt már tudjuk, hogy a radikális korlátozások csökkentik a terjedést, ugyanakkor súlyos gazdasági és mélyreható társadalmi hatásai vannak. Amikor viszont nincsenek drasztikus megelőző intézkedések, valójában csak kullogni lehet az események után. Ha akkor vezetünk be korlátozásokat, mikor jelentősen megugrik az esetszám, azzal nem sokat teszünk a megelőzés terén, hiszen kezdetben a fertőzés terjesztői még tünetmenetesek. Egy-egy intézkedés hatékonysága is megkérdőjelezhető lehet, de ez egy külön téma lehetne. 

Amíg egyesek a korlátozások ellen ágálnak és tüntetéseket szerveznek, megfigyelhető, hogy a lakosság egy része önkorlátozó magatartást vesz fel kényszerítő intézkedések nélkül is. Ez a kettősség okozza, hogy nem működik hatékonyan egyikfajta hozzáállás sem. Szokás mondani, hogy nem vagyunk egyformák, és ez jó, ez a valódi érték. A járványhoz tanúsított hozzáállás terén viszont a hasonlóság, azonosság hozna csak jó eredményt.

A különböző iparágak és szektorok máshogyan szenvedik meg a járványt. A vendéglátóipar, az idegenforgalom és egyéb szolgáltatóipari tevékenységek továbbra is nehéz helyzetben vannak és ez csak tovább fokozódhat már a közeljövőben.

A válság kezelésére, következményeinek enyhítésére foganatosított gazdasági és pénzügyi válaszintézkedések nem fokozhatóak a végtelenségig.

A kormányzatok mozgástere a magas költségvetési deficitek, a növekvő adósságok és az egyre bizonytalanabb devizapiaci mozgások miatt csökken. A jegybankoknak a monetáris politika terén kifejtett tevékenysége sem korlátlan, ott is szűkül a mozgástér, elfogy a levegő. A gazdaság is lélegeztető gépre szorul végül, mint azok a betegek, akik esetében súlyos szövődmények lépnek fel.  

Megváltoztatja a koronavírus a munka iránti viszonyunkat is. A digitális és távmunka-megoldások gyors terjedése figyelhető meg, annak mélyreható társadalmi következményeivel együtt. A visszafordíthatatlannak hitt demográfiai negatív spirálból is egyfajta menekülési útvonal lehet, ha megváltozik a család és a munka viszonya. A család szerepe ismét egyre fontosabb lesz, ami talán meghozhatja a gyermekvállalási kedvet azokon a területeken is, ahol a lakosság elöregedését a népszaporulat drasztikus csökkenése okozta. Mindeközben – máris látható módon – az életterek is újraértékelődnek. A közepes kisvárosok, kertvárosrészek felemelkedését hozhatja a helyzet, de még a falvak is vonzóvá válhatnak ismét. A történelem várható menetét változtatja meg a helyzet és utólag sem tudjuk meg, hogy mi lett volna, ha nem lett volna vírus.

Kapcsolódó cikkek

ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2020 Fókusz. Minden jog fenntartva!
Design by predd | Code by tibor