Tudta-e?
... hogy a Duna neve "vizet", "folyót" jelent, és valószínűleg az óiráni "danu" (víz) szóból ered?

151. szám - 2017. április

Gazdaság

A hitelminősítők és az adósbesorolás

Az átlagember nagyon keveset tud a hitelminősítőkről. A szerbiai tapasztalatok azt mutatják, hogy gyakran még az egyszerű vállalkozók is keveset tudnak róluk, mert a napi gondok-problémák megoldása foglalja le a kapacitásaikat és ezzel már nincs idejük foglalkozni. Tudni kell azonban, hogy a hitelminősítők a kisemberek, kisvállalkozások sorsát is jelentősen befolyásolhatják, ha nem is közvetlenül, de közvetett módon.
TÓTH Péter | a szerző cikkei

8

Az adósbesorolás egy pénzügyi fogalom. Azt jelenti, hogy egy adott adós - legyen az egy ország gazdasága, egy vállalat, vagy akár magánszemély -, pontosan milyen szinten áll meglévő, vagy potenciális adósságának törlesztési képességeivel. Az adósosztályzatok lényegében azt jelzik a befektetők számára, hogy egy adott gazdasági egységbe milyen kockázatok vállalása mellett lehet befektetni. A magasabb kockázattal járó adósosztályzatokat hívják befektetésre nem ajánlott kategóriának a hitelminősítők és a gazdasági szakemberek.

A legnagyobb hatalommal bíró, világszerte ismert és elismert, Amerikában 1975 óta félhivatalos szerveknek számító, az állam által statisztikai minősítőként elismert intézetek a Standard & Poor's, a Moody's és a Fitch Ratings. Ezek a jeles szakembereket foglalkoztató szervezetek akkora befolyással és hatalommal bírnak, hogy egy-egy leminősítéssel egész nemzetgazdaságokat dönthetnek romba, hatalmas multinacionális cégeket sodorhatnak csőd közeli állapotba. Ezt a szerepüket az elmúlt években megőrizték. Annak ellenére, hogy például az amerikai másodlagos jelzálog-hitelezési piacról kiinduló, majd az egész világon tovagyűrűző pénzügyi válság kialakulását ők sem tudták előre látni. A 2008-as válságot a hitelminősítők úgymond „benézték”, akárcsak sok neves közgazdász is. Az eredménye pedig az lett, hogy befektetők milliói látták ennek kárát, hiszen bíztak a hitelminősítőkben.

Abban az időben számos vizsgálat indult azért, hogy kiderüljön, milyen szerepet töltöttek be a minősítők a válság kialakulásában és tovaterjedésében. Bizonyos vélemények szerint kettős felelősség terheli őket. Először azért, mert nem látták előre a jelzáloghiteli piaci buborék felfúvódását, ami kipukkanásához vezetett. Amikor pedig már megtörtént a baj, sorozatos leminősítéseikkel csak felerősítették a folyamatokat, ami így futótűzként terjedt el az egész világban. Azzal is vádolták már a hitelminősítőket, hogy esetenként bizonyos országokat kivételes rosszindulattal kezelnek, másokat pedig szakmai szempontból alaptalan jóindulattal. Kétségtelen, hogy a háttérben esetenként a szakmai értékelés mellett a politika is meghúzódhat, de abban sem kételkedhetünk, hogy az elemzések szakszerűen, szakmai körökben is elismert módszerek alapján készülnek.

Mivel a világban a legbefolyásosabb hitelminősítő cégei sokak szerint többnyire a tengeren túli, azaz az amerikai érdekeket képviselik, több uniós tagállam, köztük a gazdaságilag legerősebb Németország is vitába keveredett már velük. Ennek hatására született meg végül az uniós döntés, miszerint bejegyzési kötelezettség terheli az unióban a hitelminősítőket. Az ott kifejtett tevékenységüket a párizsi Európai Értékpapír-felügyeletnél kell engedélyeztetniük. Ez a testület vizsgálja a munkájukat. Az ügynökségeknek nyilvánosságra kell hozni minden olyan ügyfelüknek a nevét, amelytől éves bevételük öt százalékánál nagyobb része származik.

Egyértelmű ugyanis, hogy amennyiben ekkora befolyással bírnak a piaci folyamatok alakulására, esetleg szándékosan kedvezőbb képet festhetnek egy-egy olyan cégről, melytől anyagilag is függenek. A hitelminősítőknek nyilvánosságra kell hozniuk azt is, milyen matematikai, statisztikai vagy egyéb modellt és módszert használnak minősítéseik során. A világgazdaság vezető három hitelminősítő cége egyébként hatalmas profitokat jegyzett az elmúlt években. A Moody's például háromszor-négyszer akkori profitrátával dolgozott, mint az Exxon, a világ legnagyobb olajcége. A költséges vizsgálati módszereket is megengedhetik maguknak tehát a legnagyobbak. Mégsem tudták azonban minden esetben jó időben figyelmeztetni a befektetőket a veszélyekre. Így egyértelművé vált, hogy bármennyire elismert ügynökségekről van szó, mégsem tévedhetetlenek.

Bizonyos befektetői körök, pénzpiaci alapok szabályzatai azonban eleve megtiltják, hogy olyan országok kötvényeit vásárolják, amelyek az adósbesorolás szempontjából befektetésre nem ajánlott kategóriába tartoznak. Számos ilyen intézmény esetében érvényes a szabály, hogy csak akkor kezdhetik el egy adott ország állampapírjait, kötvényeit és egyéb pénzügyi termékeit vásárolni, amikor legalább két neves hitelminősítő a befektetésre ajánlott kategóriában tartja az adott ország adósbesorolását. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy magasabb adósbesorolási szint esetén alacsonyabb kamatot kell fizetnie az államnak az általa kibocsátott állampapírok után. Ennek számos pozitív hatása van: kedvezően hat az adott ország valutájának árfolyamára, valamint javítja az adott ország gazdaságának megítélését a befektetői körökben.

A számok sem mindig „megbízhatóak”

A világban zajló gazdasági folyamatok vizsgálhatóak egzakt matematikai és statisztikai módszerekkel. Ilyenkor a folyamatokat függvényként, vagy egyenletenként ábrázolják, melyek alapján vélhetően felismerhetőek bizonyos törvényszerűségek. Ennek ellenére mindig ott van az a bizonytalansági faktor, ami az emberek esetleges ki nem számítható viselkedéséből, előre nem látható döntéseiből ered, illetve matematikailag a váratlan eseményeket, háborúk kitörését, természeti katasztrófák előfordulását sem lehet modellezni.. Így, amennyiben elfogadjuk azt az állítást, hogy a hitelminősítők esetleg politikailag mégis befolyásolhatatlanok és függetlenek, akkor is tévedhetnek. De az is benne van a pakliban, hogy egyes országok jellegzetességeit „kívülállóként” akár félre is értelmezhetik, vagy tévesen értékelhetik. Ezért aztán megtörténhet, hogy az olyan országok esetében, mint a miénk, a borbély, vagy a sarki tökmagárus, – akik a fogyasztás mértékéből és szerkezetéből mélyrehatóan érzik a gazdaság állapotát – jobban meg tudják ítélni a helyzetet, mint a korszerű módszerekkel dolgozó ügynökségek. Lehet, hogy nem is tudják a megfelelő terminológiával élni, szakszerűen leírni a helyzetet, de hogy jó, vagy rossz korszak következik, azt gyakran ösztönösen érzik.

Egy konkrét példa

A Moody's 2017 elején felminősítette Szerbiát. A Moody's Investors Service februárban B1-ről, stabil kilátásokkal, Ba3 szintre javította Szerbia államadós besorolását. A nemzetközi hitelminősítő a döntéshez kapcsolódó elemzésében kiemelte, hogy a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) 2015 februárjában megkötött készenléti megállapodás mentén jó ütemben zajlanak a reformok. Az ország rendre túlszárnyalja azokat a célkitűzéseket, melyeket az IMF-el közösen határoztak meg. Szerbia új fejezeteket nyitott meg az EU-csatlakozási tárgyalásokban. Ennek tükrében, a térség országainak tapasztalatai azt valószínűsítik, hogy a csatlakozási folyamat önmagában is javítja a szerb intézményrendszer minőségét, növelve a kulcsfontosságú intézmények függetlenségét és elszámoltathatóságát. A felminősítés indoklásában az áll még, hogy az ország jó eredményeket ért el a pénzügyi konszolidáció terén. A költségvetésben - 2005 után először - többletet sikerült megvalósítani. Az IMF-el közösen tervezett 4 százalékos költségvetési hiányhoz mérten ez kiváló teljesítmény. Az államadóság-ráta GDP arányos növekedésének tendenciáját is sikerült megfordítani. A nemrég még GDP arányosan 74 százalékot kitevő államadóságot 70 százalék alá sikerült szorítani. A szóban forgó elemzés szerint Szerbia jelentős eredményeket ért el a szerkezeti reformok végrehajtásában is. A hitelminősítő analízisében olvasható még, hogy az államadóság-ráta GDP-hez viszonyított további csökkenése várható, valamint a költségvetési stabilitás megtartása, amit egyrészt az adózási fegyelem fokozásával, másrészt az államapparátus fenntartási költségeinek csökkentésével érnek el.

Szerbia "Ba3" államkötvény-besorolása még így is három fokozattal elmarad el a befektetési ajánlású sáv alapszintjétől, a "Baa3" osztályzattól. A legalább BBB - besorolású kötvények tartoznak az „investment grade”, azaz a befektetésre ajánlott kategóriába. Ez azt jelenti, hogy Szerbiát a felminősítést követően is csak külön jóváhagyással hitelezhetik a bankok. Mindez mégis nagy előrelépést jelent. A felminősítés azonban mindenképpen pozitív üzenetet jelent a potenciális befektetők irányában és valószínűsíthető kamatcsökkentő hatását rövidtávon is éreztetni fogja.

Kapcsolódó cikkek

ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2017 Fókusz. Minden jog fenntartva!
Design by predd | Code by tibor