Tudta-e?
Melyik állat építi a legnagyobb települést? A prérikutyák. Az eddigi legnagyobb "városuk" akkora volt mint Bajorország.

178. szám - 2019. július

Megarégiók, megapoliszok

Életünket alapvetően befolyásolja a földrajzi hely, hiszen egyáltalán nem mindegy, hol élünk. Ilyen megvilágításból is érdekes a gazdasági folyamatokat megvizsgálni, hiszen az egyéni és családi sorsokat nagymértékben meghatározza a „hely szelleme”.
TÓTH Péter | a szerző cikkei

4

Amikor a közgazdászok, vagy a politikusok világgazdasági erőkről beszélnek, általában nemzetállamokra utalnak, és többnyire GDP alapján rangsorolnak. Így például sokszor spekulálnak arról, hogy Kína átveszi a világ legnagyobb gazdaságának címét az Egyesült Államoktól.

A nemzeteken alapuló számolgatás azonban a mai tudásalapú, világvárosok körül kiépült gazdaságok idején már nem megfelelő. A nagyobb városok és az agglomerációjuk kombinációiból álló megarégiókról kellene beszélnünk.

Mindig bizonyos távlatokból érdemes szemlélni a dolgokat, mert akkor jól kirajzolódnak azok a folyamatok, melyek helyből kevésbé láthatóak. Egyaránt érvényes ez időbeli és földrajzi távlatokra. Ma már könnyen elérhetőek a műholdas felvételek. A NASA legfrissebb műholdfelvételei alapján például az látszik, hogy ma zöldebb a Föld, mint a 90-es évek közepén készült felvételeken. India, Kína és Európa nagyszabású fásítási programjainak hatására új erdős területek keletkeztek, melyek a világűrből is szépen látszanak. A kirajzolódó országhatárok pedig azt jelzik, hogy a folyamat valóban tudatos emberi tevékenység eredménye. Ahol ugyanis a szomszédos országokban nem volt tudatos erdősítés, ott az országhatár az űrből is látható.

A gazdasági régiók határai legszebben az éjszakai műholdképeken rajzolódnak ki. Az ilyen „ábrák” azt bizonyítják, hogy téves is lehet az a megközelítésünk, amikor a gazdasági folyamatokat országhatárokon belül szemléljük. A valóság ugyanis ma már többnyire átlépi a határokat. Amíg korábban a gazdasági erőterek városokban, városállamokban és nemzetállamokban rajzolódtak ki, ma óriástérségekben, megarégiókban zajlanak a gazdasági folyamatok. Az éjszakai világűri felvételeken ez szépen ki is rajzolódik.

A világgazdaság ma lényegében mintegy negyven integrált térségben összpontosul. Ezekben él a bolygó népességének 18 százaléka, itt termelik viszont a globális GDP 66 százalékát, azaz kevesebb mint egyötöde az emberiségnek megtermeli a javak kétharmadát. Az innovációk 86 százaléka is az ilyen megarégiókhoz köthető.

Az USA még mindig a világ első számú gazdasága, ha nemzetállamokat szemlélünk. Észak-Amerika 12 megarégiója közül a gigantikus, szintén a világűrből is látható Boston–New York–Washington-folyosó a legnagyobb. Európában pedig az Amszterdam–Brüsszel–Antwerpen-övezet a legerősebb, legjelentősebb. Mintegy 60 millió lakossal és 1500 milliárd dolláros gazdasági erővel azonban csak negyedik a világban, ha a megarégiók rangsorát tekintjük. Európában jelentős még a London–Birmingham brit megarégió, a Milánó–Róma-tengely, a Stuttgart–Frankfurt–Mannheim-nagytérség, illetve Párizs és környéke. A hozzánk legközelebb eső megarégió a Bécs–Budapest övezet, mintegy 180 milliárd dolláros évi GDP-vel, de nem sokkal marad el a szintén nem túl távoli Prága körüli régió a maga 150 milliárd dollárjával. Európában létezik még lisszaboni, skóciai, madridi és berlini megarégió, egyenként mintegy 100 milliárdos teljesítménnyel.

Mivel a gazdasággal kapcsolatos döntéseket is sokszor a politikusok hozzák meg, a jövőben valószínűleg azok a politikusok lesznek majd sikeresek, akik képesek lesznek régióban gondolkodni és az általuk képviselt térséget megfelelő módon integrálni gazdaságilag (is) a megarégiók „vérkeringésébe”.

A megarégió nem új fogalom. Jean Gottmann geográfus még 1961-ben bevezette a tudományos életben is a megarégió, illetve a megalopolisz kifejezést, amivel akkor a Boston és Washington közötti feltörekvő gazdasági térséget jellemezte. Később a Chicago, Detroit, Cleveland és Pittsburgh közötti területre is használni kezdték a megarégió kifejezést. De már több mint száz évvel ezelőtt Oswald Spengler A Nyugat alkonya című művében is vannak rá utalások.

A megarégiókat vagy városövezeteket sokszor nehéz a hagyományos statisztikai adatsorokkal jellemezni. Általában ugyanis nem egyeznek meg az országhatárokkal. Érdekes viszont, hogy szinte mindegyik, például a Boston–New York–Washington-folyosó, a műholdas képeken vagy éjszaka repülőről nézve szépen kirajzolódnak. Richard Florida urbanista éjszakai műholdképek alapján még 2008-ban megrajzolta a világ azonosítható megarégióit. 2015-ben pedig a Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal (NOAA) 2015-ös műholdas adataival is megerősítették ezt, némi pontosítással. Végül 29, a globális gazdaságot meghatározó megarégiót számoltak össze. Ezek közül 11 Ázsiában, 10 Észak-Amerikában, 6 Európában, 1 Latin-Amerikában, 1 Afrikában van, és található még egy Afrika és Ázsia határán. Más kritériumok alapján azonban ennél is több megarégiót fedezhetünk fel a térképeken.

A Bécs–Budapest megarégió a 18. legnagyobb a gazdaságát tekintve. Csaknem 13 millióan élnek itt, és több mint 500 milliárd dollárnyi a termelés. A régió azért is érdekes itteni szempontból, mert sokan oda mennek munkát vállalni egy szebb jövő reményében. Pedig ha sikerülne térségünket is integrálni ebbe a hozzánk nem csupán földrajzi értelemben közel álló térségbe, az gyorsíthatná fel térségünk gazdasági felzárkózását.

Kapcsolódó cikkek

ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2019 Fókusz. Minden jog fenntartva!
Design by predd | Code by tibor