Tudta-e?
...hogy a hazánkban és Európában honos denevér senkinek sem szívja ki a vérét, és nem kapaszkodik bele a hajába sem. A denevérek egyetlen vérszívó faja délamerikában él, tehenek vérét szívja és nem okoz halálos sebet. A hiedelem középkori, amikor is a bőregérről úgy gondolták, hogy az ördöggel paktál ezért sok helyen írtották sőt fákra szögezték őket.

171 - 172. szám - 2018. december - 2019. január

Gazdaság

Egy hajóban evezünk

A kereskedelmi háború senkinek sem hozhat jót
TÓTH Péter | a szerző cikkei

8

Donald Trump amerikai elnök megválasztása óta, de előtte is számtalanszor kritizálta Kínát azért, mert szerinte a két ország közötti kereskedelmi feltételek egyenlőtlenek. Márciusban Trump importvámokat vezetett be egy sor termékre, ezzel gyakorlatilag kereskedelmi háborút robbantva ki. Az acél-és alumínium termékekre kivetett importvámokkal megkezdődött a Kína elleni hadjárat, amit az egyéb szektorokat sújtó vámok követtek.

Az amerikai elnök szerint a kínaiak megsértik a Világkereskedelmi Szervezet szellemi tulajdonjogokra és a technológiai transzferekre vonatkozó szabályait. A kínai vállalatok ugyanis lényegében büntetlenül lophatják el a Kínában befektető külföldi vállalkozások szellemi tulajdonát, az állam nem lép fel elég hatékonyan az ilyen gyakorlat ellen. Van ebben némi igazság, hiszen miközben Kína szabadon áraszthatta el exportcikkeivel a világot, a külföldi cégek csak komoly korlátozásokkal mehettek Kínába. Emellett még állami vállalatait Kína olcsó hitelekkel segíti, így azok az alacsony tőkeköltségük miatt versenyelőnybe kerülnek a globális piacokon.

Élénkíteni kell a világkereskedelmet - áll a G20 országcsoport Buenos Aires-i csúcsértekezletének zárónyilatkozatában. A találkozón a tagországok megnevezték azokat a legsúlyosabb veszélyeket, amelyek fenyegetik a gazdasági és társadalmi fejlődést. A kockázati tényezők közül kiemelték a fejlett és gyengén fejlett országok közötti különbségeket, az infrastruktúraépítés problémáit és a technológiai forradalom új kihívásait.

A csúcstalálkozón résztvevők ígéretet tettek a technológia adta lehetőségek kihasználására, ami jobb munka- és életkörülményekhez vezethet. Olyan határozatot hoztak, mi szerint a jövőben serkentik a mikró-, kis- és középvállalkozások, a digitális kormányzás, a digitális infrastruktúra, illetve a digitalizáció alkalmazásának fejlesztését.

A G20 csoporthoz tartozó országok vezetői megegyeztek abban is, hogy miközben támogatják a fenntartható fejlődést és a gazdasági növekedést, folytatják a klímaváltozás elleni erőfeszítéseket is.

A valóságban mindezektől ellentétes trendek látszottak kialakulni. A csúcstalálkozó azonban lehet, hogy egyben trendfordulót is jelent, vagy csak a szokásos ígérgetés és a diplomáciai hintapolitika megnyilvánulásai ezek a határozatok? Ezt a jövő fogja megmutatni.

Az események felgyorsulni látszanak. Az Egyesült Államokban január elsejétől mégsem vezetik be a kínai árukra vonatkozó új vámokat - egyezett meg Donald Trump amerikai elnök szombaton a G20 országcsoport Buenos Aires-i csúcsértekezletét követően Hszi Csin-ping kínai elnökkel tartott találkozóján. A hír szerint a megbeszélésén olyan egyezség született, hogy az Egyesült Államokban nem vezetik be a kínai árukra előzőleg már kilátásba helyezett pótlólagos vámokat, a kétoldalú egyeztetéseket és tárgyalásokat pedig folytatják.

A háttérben egyfajta kereskedelmi háború zajlik. Ezen belül egyfajta fegyverszüneti egyezménynek tekinthető, hogy Donald Trump állítólag beleegyezett abba, hogy az új vámtarifák bevezetését 90 napra felfüggesztik a mintegy 200 milliárd dollárnyi kínai árura. A kínai fél ennek fejében elfogadta, hogy a jövőben jelentős mértékű amerikai mezőgazdasági, energetikai, ipari, valamint más terméket vásárol, hogy csökkenjen az Egyesült Államoknak Kínával szemben fennálló hatalmas mértékű kereskedelmi deficitje.

Kína vehemensen törekszik az Egyesült Államok technológiai fölényének elvitatására. Számára egy tűzszüneti egyezmény csak jól jöhet a pozíciói megerősítéséhez. A kínai taktika egyébként jól láthatóan a „lassú víz partot most” elvet követi.

Az egyezség most egy kis időt ad a két országnak a további egyeztetésekre. Már korábban is a két ország közötti kereskedelmi háborúról beszéltek, melynek fejleményeként Washington szeptemberben jelentette be, hogy büntetővámot vet ki 200 milliárd dollár értékű kínai importra, 50 milliárd dollárnyi árura pedig már korábban kivetették a pótvámot. A két tétel összességében az USA kínai importjának közel a felét teszi ki. Az amerikai importvám jelenleg 10 százalék, ami 2019. január 1-től 25 százalékra emelkedett volna.

Új világrend

Történelmi léptékben vizsgálódva valóban úgy tűnik most, hogy az egypólusú rendszerből a többpólusú berendezkedés felé halad a világ. Ami most zajlik, az pedig egyfajta átmenet. Ennek pedig a most zajló a kereskedelmi háború is része. A taktikai lépések igazi célja azonban nem a külkereskedelmi hiány csökkentése, hanem a technológiai fölényért vívott nagyhatalmi versengésről van szó. Ugyanakkor, ellentétes erők is dolgoznak. A globális stratégiák mellett egyre nagyobb szerepet kap a regionális együttműködés. A régión belüli összekapcsolódás minden eddiginél fontosabb szemponttá vált. A konfliktus valójában nem az Amerikai Egyesült Államok külkereskedelmi deficitjéről szól, sokkal inkább egy geopolitikai átrendeződésről, amelyben a feltörekvő Kína gazdaságpolitikai súlyának erősödését Washington kívánja különféle „fegyvernemekkel” meggátolni.       

Az USA leginkább élelmiszereket, legtöbb szójababot és búzát, valamint repülőgépeket ad el Kínának. Ugyanakkor a világban még mindig az USA a meghatározó a globális szolgáltatási szektorban. Főként a pénzügyi szektort uralja, elsősorban a dolláron keresztül. Ezért tud szükség esetén más országokkal szemben sikeresen szankciókat bevezetni. Mivel a dollár azért még mindig az első számú globális valuta, Kína joggal tarthat a kereskedelmi háború következményeitől, ezért hajlandó kompromisszumokat tenni.

Peking azonban évről évre többet költ kutatás-fejlesztésre és innovációra. A gazdasági konfliktus valójában ma már inkább egyfajta, a technológiai elsőségért folytatott nagyhatalmi rivalizálás.  

Sok mindent nem is tudhatunk, ami a kínai-amerikai viszony hátterében zajlik és biztosan vannak olyan mozgatórúgói is az eseményeknek, melyekről az egyszerű halandó soha nem fog értesülni. Ugyanakkor az érintett felek sem tudhatják, hogy egy-egy intézkedésük milyen hatás-visszahatás effektussal járhat. A világgazdaságban ma már az úgynevezett globális láncok mentén termelődnek az áruk. Ez pedig azt jelenti, hogy a felek hiába vetnek ki egy- vagy kétoldalú vámokat, valójában az történik, hogy a közöttük levő bonyolult kapcsolatrendszer miatt összességében globálisan romlik az ellátás és nő a termékek ára.

Kapcsolódó cikkek

ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2018 Fókusz. Minden jog fenntartva!
Design by predd | Code by tibor