Tudta-e?
Melyik állat építi a legnagyobb települést? A prérikutyák. Az eddigi legnagyobb "városuk" akkora volt mint Bajorország.

194. szám - 2020. november

Járványok idején keletkezett babonák

Régebben, amikor pusztító járványok ütötték föl a fejüket, a tehetetlenség, a düh hatására az emberek bűnbakot kerestek, ha nem lelték meg a ragály terjedésének valódi okát.
WILHELM Józef | a szerző cikkei

7

Néha úgy gondolták az ily bajokat a boszorkányok, gonosz szellemek idézik elő, vagy a gazdagokat, hatalmasokat gyanúsították, hiszen a jobb életkörülmények között élőket kevésbé sújtotta egy-egy halálos kór. Ilyenkor terjedtek el a legkülönfélébb babonák is. Gondoljunk csak bele a mostani, legújabb járványra, amikor eleinte azt terjesztették, még a médiában is néhol, hogy a pénzzel való fizetés által is terjed a koronavírus.

A babona nem definiálható az önmagához való viszonyában, mert a babonák olyan meggyőződések és gyakorlatok sorozata, amelyek a társadalomban akkor válnak valóvá, amikor bizonyos társadalmi csoportok, vagy a hatalommal rendelkezők azokat általánosan érvényes tanként gyakorolják, terjesztik, érvényesítik. Az ókor vége óta a keresztény tanítás megkülönböztette az igaz és a hamis hívőket, ezáltal alkotta meg a babonások, babona fogalmait. A 17. - 18. századi felvilágosodás terjedésével a tudományok átvették a kifejezést minden olyan nézetre, amelyet racionális módszerekkel nem lehetett alátámasztani. Ám már az ókorban is jelen volt a tévhitekkel szembeni ellenállás, különösen Cicero volt az, aki a babonákat hevesen támadta.

Babonává válhat mindaz a tudás, ami korábban, a világ dolgainak megoldásában közismert és gyakorlat volt, de babonává válhatnak a rossz megfigyeléseken, következtetéseken alapuló „tények” is. Mint már jeleztem, a nagy járványok megjelenései is különféle babonák kialakulásához, varázslatos praktikák alkalmazásához vezettek.

Például a lenyelhető szentképeket korábban kolostorokban készítették, és a kereskedők zarándokhelyeken árusították őket. Ezek, a mai bélyegekhez hasonlatos képek különböző szenteket ábrázoltak. A képeket vízbe áztatták, a beteg emberek vagy állatok megitták azt, bizonyos esetekben kenyérbe sütötték és megetették a gyengélkedőkkel. Gyakori volt a mariazelli Szűz Mária ábrázolása, neki különleges erőt tulajdonítottak. Az ilyen képekkel való kereskedelem a 18.-19. században volt divatos, és többek között kolera, tuberkulózis elleni gyógyszerként is árulták. Ma már babonaként tekintünk e praktikára, annak idején viszont teljesen elfogadott jelenség volt. Az egyháznak pedig busás jövedelmet jelentett, az akkori vallási hiedelmek pedig reklámként szolgáltak ehhez a pénzszerzéshez.

Persze történtek ennél extrémebb kilengések is. A magyarországi kolerajárvány idején, az egyik Temes megyei faluban úgy vélték, hogy a bajt azzal lehet megszüntetni, ha a falu minden lakosa eszik a néhány nappal korábban, kolerában elhunyt és már eltemetett halott szívéből. E téveszme erősebbnek bizonyult a józan észnél, a testet kiásták, és félelmükben az emberek egy eszeveszett cselekedetett hajtottak végre.

A babonák nem elhessegethető hülyeségek. Sőt éppen ellenkezőleg, nem tudtak volna fennmaradni és hasonló módon hatni a világ legkülönbözőbb országaiban, évszázadokon át, ha lekezelendő butaságok lennének. Minden kornak megvannak a maga hiedelmei, téveszméi. A babonás gondolkodás és cselekvés egy olyan rendszer, amelynek szabályai vannak, mint például a nyelvtannak. Megfigyeléseken és tapasztalaton alapulnak, és nagyon gyakran – mind a mai napig – emberéleteket is követelnek.

Szintén magyarországi eset az, amikor a helyi boszorkányra fogták a kolera terjedését, és bár a „bűbájost” is elvitte a járvány, mégis bosszút álltak rajta, mert a holttestének levágták a fejét. E tettüktől várták a többiek a járvány megszűnését. Ez a boszorkány megúszta a tömegek dühét, hiszen csak a halálát követően vált áldozattá, de a pestisdoktorok helyzete nagyon hasonlatos volt e történethez. Az orvosok gyakran menekültek el pestis idején a nagyobb városokból, többnyire nem csak a járványtól való félelmükben, hanem mert néha őket hibáztatták a ragály terjedéséért. Az 1739-es budai járvány alkalmával, a feldühödött túlélők a helyi sebész háza elé vonultak. Először megfenyegették, később azonban elszabadultak az indulatok és a szerencsétlen orvost végül agyonverték.

Sajnos nem csak az újkori embereket sodorták szélsőséges tettekre a babonák. A középkorban a leprások nézését szörnyen veszedelmesnek tartották. Azt híresztelték róluk, a pillantásukkal a kutak vizét mérgezik. Ezért, a bélpoklososak elkerülték a kutakat, mert rettegtek a tömegek kilengéseitől. A babonák mindig óriási hatással bírtak.

Nincs ez másképp mostanság sem. A koronajárvány megfékezésére szolgáló első intézkedésekkel együtt megjelentek az élet minden területén a jelenlegi babonák, és a különböző politikai nézetekben is megfoghatóvá váltak, a szélsőbaltól a jobboldali szélsőségesekig. Lehet, hogy tényleg csak összeesküvés-elméletek és különböző babonák ezek? Ezt majd a történelemnek, és a tudományos vizsgálatoknak kell bebizonyítaniuk! A jelenlegi járvány terjedését például ismeretlen, földöntúli erőkhöz kötik egyesek, mások az 5G rendszer kiépülésében látják a baj forrását, sokan pánikolnak a kényszeroltások miatt, hiszen az ördög jelének tekintik azt. Egy bőr alá ültetet chiptől félnek, amellyel megbélyegezik az emberiséget. Ám jelen van a koronavírus és annak egészségügyi következményeinek elbagatellizálása is, néha antiszemita utalásokkal fűszerezve. És mindez bizonnyal kreatívan módosítható az idő múlásával. Várjuk ki a koronavírus terjedésének a végét és jegyzeteljünk!

Az viszont megállapítható a fentiek összegzéseként, hogy a járványok terjedésével párhuzamosan különféle – néha veszélytelen, máskor borzalmas – babonák is elterjedtek/terjednek és ezek sokszor súlyos, másodlagos károkat okoztak/nak, ami mélyebb nyomokat hagyott/hagy az emberekben, mint maga a járvány.

Kapcsolódó cikkek

ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2020 Fókusz. Minden jog fenntartva!
Design by predd | Code by tibor