Tudta-e?
Egy mobiltelefon 7-szer szennyezettebb felület, mint egy utcai korlát, de csak 2-szer több baktérium van rajta, mint egy billentyűzeten.

133. szám - 2015. október

Herman Ottó doroszlói tartózkodásának politikai vonatkozásai

Doroszlói tartózkodása idején, 1874 és 1875 között nem csak a magyarországi pókfauna című munkájának megírásán dolgozott, hanem sokrétű tudományos, közéleti és politikai tevékenységet is folytatott. …
WILHELM Józef | a szerző cikkei

11

Miután Európa a XIX. század második felében végleg megszabadult a feudális kötöttségektől, megindulhatott a többpólusú politikai élet szerveződése, vagyis a pártok kialakulása. A pártok kialakulásának hátterében vagy közjogi érdekek vagy ideológiai alapon nyugvó szerveződés állt. Az 1867-es osztrák-magyar kiegyezést követő 1870-es évek a magyar politikai színtér folyamatos változását, alakulását eredményezték. A meglévő pártok gyakran osztódtak vagy más pártokbeli politikai csoportokkal egyesültek. Többnyire az eltérő érdekek, eszmebeli különbségek okozták a szakadást, kiválást, vagy a különböző csoportosulások fúzióját.

A magyar politikai pártok kialakulásának korában kezdett aktívabban politizálni Herman Ottó, a híres polihisztor. Doroszlói tartózkodása idején, 1874 és 1875 között nem csak a magyarországi pókfauna című munkájának megírásán dolgozott, hanem - hihetetlen energiával - sokrétű tudományos, közéleti és politikai tevékenységet is folytatott.

Herman Ottó 1874-ben érkezett Doroszlóra nővéréhez és sógorához Scultéty Náthánhoz, aki akkoriban az erdészmérnöki munkakört látta el a faluban. A polihisztor, Doroszlóra érkezte előtt ismerkedett meg Bakay Nándor szegedi kendergyár tulajdonossal, akivel e nyugat-bácskai faluból folyamatos kapcsolatban maradt, azzal az elhatározással, hogy hamarosan, közösen egy új politikai pártot alapítanak majd. E kérdés tekintetében Herman Ottó nem máshoz fordult tanácsért, mint magához Kossuth Lajoshoz, akinek a véleményére igencsak kíváncsi volt. A pókászati művét író tudós 1875 március 2-án Doroszlóról címezve írta első levelét az emigrációban élő Kossuthoz. A levélben először is röviden bemutatta önmagát, majd leírta pártalapítási szándékukat, és egyben megfogalmazta saját nézeteit is. Politikai hitvallását a következőképpen öntötte szavakba: „Jóllehet a köztársaság eszményem, s minden lépésemet feléje törekszem, számolok a viszonyokkal is, mert a nemzettel együtt akarok haladni; és tudom, hogy az uralkodó közszellemnél fogva e haladás még sok időkre csak lassú lehet, de sőt, hogy az erők legjavát sokszor nem is a haladás előmozdítására, hanem a visszaesés feltartóztatására kell fordítani.” *1

Ennek a Doroszlón keltezett levélnek azonban egy hosszabb előzménye volt. Herman Ottó úgy került nővéréhez Doroszlóra, hogy politikai nézetei miatt egzisztenciális gondokkal küszködött, ugyanis korábbi kolozsvári életét kellett politikai cikkei és nézetei miatt felszámolnia. A Herman életét kutató Péter László az egyik tanulmányában erről így ír. Mint kolozsvári újságíró, több cikkben írt rokonszenvvel az 1871-i párizsi kommünről. „Bélyegezzék bár esztelenségnek, mondják bár utópizmusnak, de már ez egyszer nem csatlakozunk a kárhoztatók csoportjához"- írta 1871. március 28-án a kolozsvári Magyar Polgár hasábjain. S így folytatta:„A montmartre-i, lázadók' nézetünk szerint a köztársaság fennmaradhatásának garanciáját keresik. Hogy a köztársaság biztosítását keresik – ezért szabadelvű ember kárhoztatni nem fogja." A fölkelést nem dicsőítette öncélúan: kényszerű útnak ítélte: „Keresik fegyveres erővel, s ez baj. Ezen az úton felszabadítják azokat a szenvedélyeket, amelyek az anarchiához vezetnek, s meglehet, a monarchia, a despotizmus számára megnyitják az utat – ez még nagyobb baj!" Erőszak erőszakot szül – látta világosan, s azt is, hogy a visszaütő erőszak rosszabb viszonyokat teremthet, mint amelyek ellen a munkások fölkeltek.”*2

A fenti, e korban radikálisnak számító nyíltsága, nézetei miatt került Herman Ottó Doroszlóra, egy olyan időszakban, amit a modern világ pozitív fejlődése határozott meg. Annak ellenére, hogy az osztrák-magyar kiegyezés egy jól kivehető gazdasági és politikai fellendüléshez vezetett, a polihisztor nem volt teljesen elégedett annak alakulásával, és mint csodabogár, ebben is igyekezett részt vállalni a magyar ügy előmozdítása érdekében. A Kossuthoz írt levelére hamarosan meg is érkezett a válasz. Kossuth a válaszlevelében nem támogatta egy új politikai párt megalakításának kezdeményezését, sőt Herman Ottó szocializmussal kacérkodó nézeteit is kifogásolta. A polihisztor elfogadta Kossuth véleményét, így egy általa társalapított politikai párt létrehozásából nem lett semmi, ennek ellenére a politikai szerepvállalást nem adta fel. A későbbiekben folytatta az aktív politizálást, de csak a hetvenes évek végétől, a már meglévő, valamint a Kossuth Lajos által is támogatott Függetlenségi Párt színeiben.

Herman Ottó politikai karrierje érdekében szociális érzékenységét mégsem adta fel. Ekkortól kezdődően nem politikai színterén, ám mégis igyekezett a kor modern vívmányait, tudományos nézeteit minél szélesebb körben elterjeszteni, és ezáltal a legszegényebb magyar és más nemzetiségű rétegeket kiemelni a tudatlanság okozta nyomorból. Ennek szellemében cselekedett akkor is, amikor Doroszlón olvasóegyletet alapított, vagy amikor Apatinban iparkiállítást szervezett. A mérges csók című cikke is a doroszlói szentkúton fellehető közegészségügyi előírások meg nem létére, a fertőzés veszélyeinek forrásaira hívta fel a magyar közvélemény figyelmét. A nagyon szép nyelvezettel megírt cikkében erről így vallott:

„A miket mondani akarok, azok­nak elmondását épen a felebaráti szeretet parancsolja reám. A búcsúsok felváltva érkeznek. Itt egy magyar, ott egy sváb, amott egy rácz falu népe. A keresztvivő mellett rendesen a csapat legsúlyo­sabb betegei lépkednek, vánszoronak. A blennorrhoeás szemtől, az ajk- és orr-rákon át, a biblia leprájáig a ragadós betegségeknek legiszonyato­sabb sorai és fokozatai elhaladnak előttünk. A csapatok végét a falvak apraja nagyja, ifja véne képezi. Reményteljes anyák, viruló hajadonok, ifjak, csecsemős asszonysereg, virgoncz gyermekraj. Es most kezdődik az iszonyatos­ság netovábbja. Az ima után kezdődik a körme­net, a fertőzött ajak csókot nyom a szobrok talapzatára, orczájára, a szent képek üvegére s mit tudom én hová é s nyomban reá, tulajdon arra a helyre reáilleszti ajkát a csa­pat épje is! A búcsú utáni napon az illető pontokon egy 0*5 milliméternyi barna kéreg volt reácsókolva!!! Es ez csak egy jelenet! A másik a kút melletti medenczében játszik, melyben alig 10-15 liternyi víz látható. Ebben mindenki megmosdik. Ami ulcus, caries, necrosis van a vilá­gon, a mit azon irtóztató kór rongál, melynek behozatalával a keresztesha­dak vádoltatnak, az mind e tizenöt liter vízbe mártja magát. Es azután jönnek a csecsemős anyák, levetkez­tetik gyermekeiket s tulajdon avvala fertőzött vízzel mossák meg tetőtől talpig,„hogy ne fogjon rajta a nyavalya“ ! !
Nincsen szavam, amelylyel lefest­hetném az iszonyt, mely elfogott, a borzadályt, mely e dolgok láttára egész lényemet megrázkódtatta. El­beszéltem orvosnak; a fejéhez kapott: most tudta meg, hogyan van az, hogy a legborzasztóbb betegségek „rejtélyes módon" oly boldogtalan gyermekeket, ifjú embereket, leányo­kat szállanak meg, akiknek életében de semmi sincsen, a mib'ől a kelet­kezést kimagyarázni lehetne !”
*3

Felhasznált szakirodalom:

*1. Herman Ottó és a függetlenségi politika a dualizmus kori Magyarországon. Írta Pap József. A Herman Ottó Múzeum Évkönyve, LIII (2014), 404. oldal

*2. Herman Ottó és Szeged. Írta Péter László. In: HOM évk. 1986., 366. old.

*3. A mérges csók, Herman Ottó, Természettudományi Közlöny, 8. évfolyam, 86. szám, 1876.

Kapcsolódó cikkek

ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2017 Fókusz. Minden jog fenntartva!
Design by predd | Code by tibor