Tudta-e?
...az ókori Egyiptomban élő Peseshet úrnő (ie. 2600 környékén) volt a történelem első ismert női orvosa?

132. szám - 2015. szeptember

Növények a világtörténelem színpadán

Érdemes elgondolkodni azon, honnan származik egy-egy növény, milyen történelmi körülmények között került őshazájából hozzánk, és milyen szerepet játszott a történelem során…
WILHELM Józef | a szerző cikkei

13

Az ember, mint biológiai lény mindig is közel állt a természethez, de mint társadalmi lény folyamatosan azon ügyködik, hogy minél jobban, a saját igényeihez igazítsa környezetét. Az emberiség növényekkel való kapcsolata fajunk keletkezésének gyökeréig nyúlik vissza, és ebben a kapcsolatban többnyire az ember befolyásolta a növényekkel való viszonyát. Mégis adódtak olyan sajátságos történelmi korok, amikor egy-egy növény, hosszabb-rövidebb ideig még a világtörténelem menetét is „befolyásolni” tudta.

Az ehetőség szempontja mellett az emberiség nagyon hamar rájött arra, hogy a növények megismeréséből, termesztéséből sokkal több haszna is származhat, így a vad növények „megszelídítésekor” már nem csak az élelmiszerként hasznosítható növényekre irányult az ősemberek figyelme, hanem a szépségükért csodált, az iparilag hasznosítható, a gyógyhatásukért alkalmazott, és a drogként is használható növényekre egyaránt. Egy-egy kultúrnövény gazdasági értéke nagyon gyorsan felértékelődött, és igen gyakran a cserekereskedelem, vagy egy válság által sújtott gazdaság, ország egyik alapvető fizetőeszközévé vált.

Aki egy kicsit is jártas a történelemben, már hallott az európai tulipánőrületről, vagy az Afrikából elinduló fekete leves (kávé), és az Amerikából kiinduló csokoládé (kakaó) világhódító útjáról. Gyakran emlegetett történelmi fogalmak a bostoni teadélután, az ópiumháborúk, a banánköztársaságok. Ezek a kifejezések már a nevükben is tartalmazzák egy-egy növény gazdasági, és ezáltal történelmi fontosságát egy bizonyos múltbéli helyzetben. Köztudott tény az is, hogy a török hódítások következtében ellehetetlenülő, Ázsiából Európába tartó bors és fahéj kereskedelem vezetett többek között a földrajzi felfedezések korának kialakulásához.

Minden korszaknak voltak „divatnövényei”. Manapság is ismert a superfood kifejezés, ami olyan növények gyűjtőneve, melynek termései „csodás” anyagokat tartalmaznak. Ilyenek például az utóbbi évek gyógy- és csodanövényei: a goji bogyó, az amaránt, a chia-mag, de ide tartozik a gránátalma is. A nagy divatnövények közé többnyire a fűszernövények tartoztak (bors, szegfűszeg, fahéj stb.), de voltak közöttük élvezeti szerek (tea, kávé stb.), gyümölcsök (aranyalma, vagyis narancs, dinnye, ananász stb.) Valószínűsíthető, hogy ilyen divatőrületek mindig is létezni fognak, ahogy olyan emberek is, akik bármit megtesznek azért, hogy előnyt kovácsoljanak maguknak az ilyen növényekből. Amikor azt a kifejezést halljuk, hogy kincsvadász, akkor hajlamosak vagyunk ezt a fogalmat általában csak a nemesfémekre, és drágakövekre szakosodott rablókra érteni, de valamikor a fekete tulipán hagymájának megkaparintásáért, vagy egy-egy orchidea megszerzéséért is fogadtak fel mindenre elszánt kalandorokat. A mai modern gasztronómiában is léteznek fizetett íz vadászok, akik még fel nem fedezett növények (ízek) után kutatnak a nagyvilágban.

A mai régészeti adatok alapján megállapítható, hogy a növényvilág meghódítása a közel-keleti Mezopotámia területén alakulhatott ki. Körülbelül 12000 évvel ezelőtt indult meg a különböző gabonafélék kultúrnövényként való első termesztése. Az árpa, a búza, a rozs sok ezer éves mesterséges kiválasztási folyamataként és kereszteződések útján vált a ma ismert legalapvetőbb élelmiszerré. Csakhogy a kultúrnövények terméshozamának és monokultúrás termesztésének növekedése magával hozta a különféle betegségek elterjedését, amelyek ugyanolyan katasztrofálisak lehetnek, mint egy sáskajárás, egy aszály, vagy árvíz következményei. Ma, amikor a Föld népessége rohamosan növekszik, a növényeknek is mind hangsúlyosabb szerepe van a történelemben.

Amikor eszünk, ne csak az étel ízére figyeljünk oda, hanem érdemes azon is elgondolkodni, hogy honnan is származik egy-egy növény, hogy milyen történelmi körülmények között került őshazájából hozzánk, és hogy miként „szerepelt” egy-egy adott növény a történelemben. Sok növény esetében embermilliók tragédiája áll a történet hátterében. Szintén nagyon ismert tény, hogy az amerikai gyapotültetvények megmunkálására, 400 év alatt - becslések szerint - 13 millió afrikai négert hurcoltak ki az újvilágba. Semmivel sem volt szörnyűbb a második ipari forradalom előestéjén jelentkező kaucsukéhség sem, mely számos trópusi bennszülött törzs rabszolgasorsba való taszításával, sokszor egész törzsek kiűzetésével, kiirtásával ért véget.

A növények, pontosabban a mögöttük álló emberek ma sem hagynak békén bennünket. A világtörténelem színpadán ugyanis megindult a génmanipulált növények (érdekek) harca. Hogy ennek mi lesz a vége? Reméljük, hogy az emberi értelem győzni fog e háborúban!


Fekete bors (Piper nigrum)    


Fekete bors cserje


Fahéj


Fahéjfa (Cinnamomum verum)

Kapcsolódó cikkek

ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2017 Fókusz. Minden jog fenntartva!
Design by predd | Code by tibor