- Heti Ajánlat
- Természet
- Történelem
- Kultúra
- Nyelvtudomány
- Életmód
- Technika
- Tudósok
- Közélet
- Diákoldal
- Olvasóink küldték
- Tanítástan
- Pszichológia
e-Learning
- Tudta-e?
- Egy mobiltelefon 7-szer szennyezettebb felület, mint egy utcai korlát, de csak 2-szer több baktérium van rajta, mint egy billentyűzeten.
121. szám - 2014. október 01.
DélvidékAz elfelejtett vidékA felejtés rejtélyes dolog, csak egy a bizonyos vele kapcsolatban: az, hogy okkal történik.
|
8
|
Az okok nem mindig ismertek, aminek az egyszerű magyarázata, hogy a felejtés oka sokszor pusztán csak az ok a felejtésre. Miért emlékeznénk a szégyellnivalóra, arra, amivel nem vagyunk képesek közösséget vállalni, vagy arra, amit nem érzünk fontosnak? Csavaros fordulatokat eredményezhet ez az emlékképeket törlő képességünk, mivel még az is megtörténhet, hogy azért feledkezünk meg múltunkról, merthogy nem érezzük magunkat méltónak a történelmi örökségre. Ez lehet az egyik oka, hogy képtelenek vagyunk a 18. századi újratelepítés előtt ezen a vidéken élt és alkotó emberek – magyarok és nem magyarok – történelmi múltjával bárminemű közösséget érezni, annak ellenére sem, hogy ugyanaz a tér a lakhelyünk, amit egykor ők is belaktak személyükkel és teremtőerejükkel. Mintha az időtáv a teret is valami más dimenzióba helyezné át. Tudjuk, nincs így. Ugyanaz a Duna folyik itt most is, mint ami évezredekkel ezelőtt, legföljebb a neve és a vize más, és az ókori Sirmiumnak a romjai ugyanott állnak ma is, ahol a római telepesek kétezer évvel ezelőtt lerakták az alapozó köveket a mai Sremska Mitrovica helyén. Sirmium volt a 3-4 századi Római Birodalom egyik legfontosabb városa, az egész Kárpát-medencében nem volt jelentőségében hozzá hasonlítható város, mégis alig tudunk róla valamit, pedig császárok születtek, uralkodtak és ma is szentként tisztelt vértanúk éltek, haltak meg hitükért ebben az ókori metropoliszban. Egyikük, a sirmiumi származású Probus volt az a római császár, aki a 3. században elültettette az első szőlővesszőket a Fruška Gora lankáin. Kiderült, ez a vidék jó a bornak. Fölismerték ezt a Frankhonból (innen a Fruška Gora név) ideköltözött cisztercita szerzetesek is, akik újra virágzó borvidékké változtatták az erre teremtett domboldalakat. A szerémi bor híre a középkorban fölért a tokaji nedű újkori hírével. Egyesek szerint a tokaji szőlővesszőket – a minőségi borkészítés tudományával együtt – innen Szerémségből menekítették át a török pusztítás elől Tokaj környékére, erre azonban nincs kétségbevonhatatlan bizonyíték. Az viszont tény, hogy a borkultúrának köszönhetően Szerém volt a középkori Magyarország egyik legpolgáriasultabb része, ahova az európai egyetemeken tanuló diákok szinte megszületésükkel egy időben elterjesztették az Európát megrengető új vallási eszméket, így a huszitizmus tanait is. Nem véletlen tehát, hogy az első (a huszita) magyar bibliafordítás itt készült. A Balkán irányából másfajta eretnekség, a dualista hitű, gnosztikus színezetű bogumilizmus is megtelepedett ezen a vidéken, ami már a római kortól kezdve a kultúrák találkozóhelye volt. Ez már a középkorban is azt jelentette, amit ma: a kultúrák harcát, de termékeny kölcsönhatását is. A szávaszentdemeteri bazilita (ortodox) monostorban annak idején beszélték mindhárom középkori liturgikus nyelvet: a görögöt, a latint és az ószlávot. Kultúrtörténeti kuriózum ez. A kora szellemi központjában, Cordobában tanuló, 12. században élt arab geográfus, Idriszi, vélhetően itáliai kereskedőktől szerzett adatok alapján így ír a gabonapiacáról híres Bács városáról, a vidék középkori központjáról: „Vannak benne piacok és vásárok, iparosok és görög tudósok.” Hogy miként kerültek ide a görög tudósok? Nem tudni biztosan, és azt sem, hogy miként és pontosan mikor került át a kalocsai érsekség székhelye Bácsra. Az viszont már bizonyos, hogy a 12 századtól a kelet-magyarországi és délmagyarországi részeket kormányzó kalocsai-bácsi érsekség igazi székhelye Bácsott van. Itt alapítják meg a ciszterciták az első délvidéki kórházat a 13. században. A 15. század végén a nagy magyar humanista, Váradi Péter, igazi reneszánsz központtá alakítja a várost, előbb betört tehát ide Itália szabad levegője, mint a műveltségük miatt irigyelt angolok vagy a franciák földjére! A harcok terén is kitüntette magát ez a vidék, s itt nemcsak a világraszóló nándorfehérvári diadalra gondolhatunk. Véletlen-e vagy inkább a háborús múlt törvényszerű következménye, hogy a két legjelentősebb középkori magyar csata bátran helytálló hadvezére két kalocsai-bácsi érsek volt: a Muhi-csatában Csák Ugrin, a mohácsiban pedig Tomori Pál halt hősi halált. Mohács után törölte el szinte nyom nélkül a török pusztítás e vidék hihetetlenül gazdag történelmi múltjának a tárgyi emlékeit. Az újratelepítés után Az újratelepítés óta Trianonig mindössze százötven év állt rendelkezésre, amíg e déli vidék magyar (és nemcsak magyar) népessége együtt gyarapíthatta a Kárpát-medence többi lakosával az István király alapította ország szellemi és anyagi örökségét. Ez csupán négy-öt nemzedéknyi idő, de ennyi is elég volt, hogy nagy nevek teremjenek ezen a földön. A tizenháromból hárman: ennyien voltak az aradi vértanúk között, akik erről a vidékről származtak. Kiss Ernő, Lázár Vilmos és Schweidel József. Kettő közülük örmény, egy pedig német ősök utódja volt, ez azonban nem kicsinyíti, épp ellenkezőleg, növeli választásuk, a magyar ügy melletti kiállásuk értékét, nem lehet ugyanis megvetendő az a nép és az az ügy, amiért érdemes az életet föláldozni. A történelmiek mellett szellemi nagyságok is bőven teremtek e tájon. A magyar irodalmi kánonba Szabadka két szülöttje, Kosztolányi Dezső és Csáth Géza kitörölhetetlenül beírta a nevét. Műveik értéke alapján okkal gondoljuk így. Csakhogy a kitörölhetetlennek mondott nem biztos, hogy az is. Irodalomelméleti ismereteink alapján tudjuk, hogy a kánon a névirtások és a névhozzáírások képlékeny, állandóan változó közege. Vannak nevek, amelyek, tartósan megtelepszenek benne, de vannak olyanok is, amelyek a forgandó idővel együtt úgy törlődnek belőle, mintha sohasem lettek volna részei a „mértéknek”. Ez történt a magyar irodalom két világháború közötti megkérdőjelezhetetlen írófejedelmével, a svábból magyarrá lett, verseci származású Herczeg Ferenccel. A maga idejében nem véletlenül tekintették őt Jókai és Mikszáth méltó utódjának. A magyar irodalom legnagyobb mesélői, elbeszélői közül való ő, de kit érdekel ma már ez? Herczeg Ferenc esetében a felejtés második világháború után feltámadt igénye szoros összefüggésben állt a politika fordulásával. Ugyanez miatt törlődött alig tíz év múltán a közösségi tudatból az adai születésű, később pedig Szabadkán élő Rákosi Mátyásnak, „Sztálin elvtárs legnagyobb magyar tanítványának” az emléke. Ha csak 1940-ig számolnánk az időt, akkor még büszkék is lehetnénk a harcias, tetterős munkásmozgalmi aktivistára, aki tizenöt évet ült börtönben, s akinek a kiszabadításáért a két világháború között a Nyugaton is sokan fölemelték a hangjukat. Végül a szovjeteknek sikerült elérniük, hogy az orosz kézbe került negyvennyolcas honvédzászlókért cserébe kiadják őt Moszkvának. A baj csak akkor kezdődött, amikor öt év múlva az oroszok visszaküldték őt a magyar népet boldogítani... Rákosival szemben a szintén adai származású Szarvas Gábort, a magyar nyelvművelés atyját nem kell féltenünk a feledés rémétől, addig biztosan nem, amíg a nyelv művelésének az igénye nem lesz idejét múlt dolog. Nehezen érthető viszont, hogy az idetelepült első nemzedék nagyjait miért nem őrzi a helyi emlékezet? Azért, mert nem itt születtek? Hogyan származhattak volna innen, ha ők voltak az első idetelepülők? Bács vármegye első világi főispánja, Berlin híres megsarcoltatója, futaki Hadik András huszártábornok Mária Teréziától kapott futaki birtokának köszönhetően vált e vidék történelmének a részévé. A Dunát a Tiszával összekötő kanális megálmodója, Kiss József II. József uralkodásának kezdetén került Zomborba mint kincstári mérnök. Vízépítő mérnökként kezdte karrierjét a bácsi születésű feltaláló, Déri Miksa is, a transzformátor egyik megalkotója. Bánáti, udvari születésű volt a nagy vajdasági szerb tudós, Mihajlo Pupin, aki azonban nemcsak ebben a minőségében vált ismertté, hanem a szerb érdekek harcos képviselőjeként is a párizsi békekonferencián 1919-ben. Ezen a ponton érkezünk el a történelem, valamint a hozzá kapcsolódó emlékezet és felejtés ellentmondásosságához. A békekonferenciák kifejezetten olyan dolgok, amikre a győztes fél szívesen emlékezik, amiket viszont a vesztes örökre elfelejtene. A felejtés és az emlékezés – ebből is jól látszik – legtöbbször az ellenkező oldalon foglalnak helyet. Összekeverésükkel, a meg nem történtre való visszaemlékezéssel és a tényeket tükröző emlékek elfeledésével születnek meg a modern világi mítoszok.
|
Kapcsolódó cikkek
- A félelem oldala az első világháborúban
- Zita, az utolsó császárné és királyné
- A közvetítők nélküli vallások
- Két bronzkori rovás
- A modern orvostudomány térhódítása a 20. század második felében
- Az orvostudomány fejlődése a 20. század első harmadában
- A bodrog-alsóbűi rovásfelirat
- Vallási forradalmak (IV.)
- Vallási forradalmak (III.)
- Isszik rovásfelirata
- Vallási forradalmak (II.)
- Vallási forradalmak (I.)
- A felvilágosodás kori orvostudomány
- A barokk kori orvoslás fejlődése
- Az átírt battonyai és újabb gyűrűfeliratok
- Rovásírás I. István pénzén
- Rovásjeles dirhem utánzat
- Még egyszer a kazár levélről
- Székelyudvarhely rovástéglája
- Rovástábla magyarból
- Konstantinápolyi felirat
- A kora újkor orvostudományi szemléletváltása
- Gondolatok a kalocsa-bácsi érsekség létrejöttéről
- A mohácsi csata magyar hadvezére
- Ahonnan Mohácsra indult a magyar had
- Az újkori emberkép és az istenképűség
- A középkori arab orvosok ismeretei
- A középkori arab gyógyászat
- Válságtól válságig
- Az érvágás hagyománya a középkorban
- A háború előbb kezdődött
- Istentelenek országa
- Gondolatok nemzeti ünnepünkön
- A kolostori gyógyítás fegyelem, étkezés és böjt segítségével
- Jó üzlet a fegyvergyártás és a fegyverkereskedelem
- A középkori gyógyítás különböző módszerei
- „Hála Istennek, magyarok maradtunk!”
- A pápa katonái
- A Kossuth-bankóktól a Kossuth-dollárig
- Párhuzamosan létező ókori görög orvosi iskolák
- Hippokratész esküje
- „Tündöklő diadalút a magyar sors folyóján”
- Hippokratész orvosi felfogása
- A teurgia
- A jobbágy, akiből majdnem pápa lett
- Történelmi járványok és fölkavart politikai iszap
- Szeszélyes járványok a történelemben
- A felemelő szeretet
- Járványok idején keletkezett babonák
- A magyar szabadságharcosok törökországi emlékhelyei
- „Uram, segíts békében meghalni” - hogyan élték meg a pestist a középkor emberei?
- A szélsőséges időjárás és a középkori pestisjárvány közötti kölcsönhatás
- A D-nap
- Manipuláció az ókori „pokol kapujában”
- A háború, ami 38 percig tartott
- A mecénás, a világutazó és a régész
- A nemzetközi helyzet a Rákóczi szabadságharc idején
- Novellák, amelyek leszámolnak a pátosszal
- Grúzia, az aranygyapjú földje
- Egyházaink vívódása az 1848–49-es forradalom idején
- A történelmi „Szívföld vagy Magterület” elmélet visszhangja napjainkban
- A parfümök története
- A háborúzást befolyásoló körülmények
- A Katolikus Egyház szerepe a magyar államalapítás korában
- Sirmium – Pannónia Rómája
- Középkori település nyomait tárják fel Bácsfeketehegynél
- A tárgyalási módszerek változása a világpolitikában
- Históriai ínyencségek
- Valósággyűlölő eszmék fogságában
- A Százak Tanácsa - Európa védelméről
- Szikkim amerikai királynéja
- Becslések a nagy háború katonai áldozatait illetően
- A kommunista Krisztus
- A nagy háború végének centenáriuma
- Brit geopolitikai érdekességek
- Az eretnekség fiziológiája
- A kommunisták új világa
- A nemzeti Messiás-Király
- Az eretnekség kialakulásának folyamata
- A politikai vallások exportja
- A pszichológiai hadviselés kialakulása és fejlődése
- Császár a kivégzőosztag előtt
- A főbűnös és a felmentett
- Históriai ínyencségek
- A háromszoros uralom
- Újvidék osztrák-magyar kiegyezés utáni fejlődése
- A méltóságteljes élet
- Az 1440-es nándorfehérvári csata
- Európa harca önmaga ellen
- Kivezető utak a forradalomból
- Jelena Petrović-Njegoš, Olaszország királynéja
- Egy régimódi tanárról
- Az SR-71-es kémrepülő
- Históriai ínyencségek
- A Messiások átalakulása
- Az újvidéki Szent Rókus templomról
- Újságírás és nyomdászat kezdetei Óbecsén
- A Pahlavi-dinasztia tündöklése és bukása
- A Kim-dinasztia
- Szent László emlékek Nyugat-Bácskában
- A helyettesíthetetlen ember
- A Pahlavi-dinasztia tündöklése és bukása
- A demokrácia valódi jelentése és igazi jellemzői
- Kolumbusz és Luther korának egyszerű emberi életérzései
- Szent István társa, Boldog Gizella
- Apáczai Csere János orvosi szakkifejezései a Magyar Encyclopaediában (1653)
- A forradalmi Messiások
- Ahol minden nő hercegnő és minden férfi oroszlán
- Az Oszmánok udvari asszonyai
- Az Oszmán Birodalom bürokratikus rendszere
- Ahol minden nő hercegnő és minden férfi oroszlán
- Ahol minden nő hercegnő és minden férfi oroszlán
- A megfelelő állampolgárok gyártósora
- Háremhölgy a Mennyei Birodalom élén
- A társadalom átnevelése
- Múltunk egy-egy darabja
- Múltunk egy-egy darabja
- Az ókori népek történetéből
- Az ókori népek történetéből
- Arab szultanátus Afrika partjainál
- Bevándorlási útvonalak és válságövezetek
- Miért léteztek és léteznek ma is boszorkányüldözések?
- A négus
- Miként kísérték figyelemmel a vajdasági magyarok az 56-os magyarországi eseményeket
- Európa utolsó vallási fellángolása
- Kik azok a koptok?
- A doroszlói Szentkút kegyképének történelmi háttere
- Históriai ínyencségek
- A főherceg és a tanítónő románca
- A szenátusi határozatoktól a konzervműsorokig
- Hol nyugszanak Magyarország egykori uralkodói?
- Helyettesíthető Vezérek
- Hol nyugszanak Magyarország egykori uralkodói?
- A vendégmunkáslét kialakulása Németországban
- A balkáni nemzetvezérek kora
- Európa megszületése
- A demokrácia fékei és ellensúlyai
- Kende, gyula és harka
- A civilizációcsere meghatározó alakjai
- Prága Óvárosának meséi
- Az egyesült Európa ötletének rövid története
- A globális népesedés különbözőségeinek veszélyei
- Napóleon a mítoszgyártó
- A terrorizmus történetének rövid áttekintése
- A kétpólusú civilizáció
- Tudatos telepítések
- A japán császárkultusz
- Herman Ottó doroszlói tartózkodásának politikai vonatkozásai
- Növények a világtörténelem színpadán
- Száz éve történt
- A waterlooi csata
- A történelem vége...
- A künde
- Mátyás király vendége voltam
- Felőrlő közelharc az I. világháborúban
- A karácsony csodája a fronton
- A vegyi fegyverek bevetése az I. világháborúban, e fegyverek alkalmazásának történelmi előzményei
- Sába királynőjének legendája
- A császárok és a vértanúk városa
- Mennyibe kerülhetett a háború egy napja az I. világháborúban
- Az Áprád-ház kihalása után támadt hatalmi (z)űr
- A villámháború tervének fejlődése és alakulása az I. világháború előtt
- A kalapos király
- Az első világháború kitöréséhez vezető út
- Tábor kontra Hermon
- 200 éve született Samuel Colt
- A tököli kormánydelegáció kíséretének kihallgatási jegyzőkönyvei az Ungváron őrzött KGB dokumentumok között
- A nagy háborúra való 100 éves megemlékezések csúf csapdái
- Közeledve az első világháborús centenárium felé
- Telepítések, földhöz juttatások a visszacsatolt Bácskában
- Jézus városa
- A bácskai földbirtok-politika kezdetei levéltári források tükrében
- A 15 éves háború záró szakasza
- Az 1956-os forradalom Kárpátalján őrzött dokumentumai
- A keresztény seregek sikerei a 15 éves háború első szakaszában
- A szúfi költészet
- A megváltás városa
- Koppány lázadása
- A 15 éves háború előzményei, és a háború kialakulása
- Mária országa
- Hatvan éves az atomtengeralattjáró
- A fejedelem, aki a nemzete szabadsága mellett az Istent is kereste
- Civilizációk felemelkedése és bukása
- Nagy Katalin
- A Spanyol Birodalom születése
- A földrajzi felfedezések körülményei és előfeltételei
- Az újvidéki mozik története
- Az Erzsébet Szálló története (1854-1967)
- A Hadik család futaki uradalma
- A Batthyány család története - 3. rész
- Az újvidéki hidak tönénete
- A Batthyány család története - 2. rész
- A Batthyány család története - 1. rész
- A báni palota építése
- A monarchia intézménye
- Olvasóink ajánlata