- Heti Ajánlat
- Természet
- Történelem
- Kultúra
- Nyelvtudomány
- Életmód
- Technika
- Tudósok
- Közélet
- Diákoldal
- Olvasóink küldték
- Tanítástan
- Pszichológia
e-Learning
- Tudta-e?
- Hogyan táplálkozik a húsevõ növény? Ezeknek a nönyeknek a leveleik végén tömlõszerû kitüremkedés van, amit kancsónak hívunk. A széle többnyire színes, hogy a rovarokat magához csalogassa. Ha ügyetlenek, a kancsó peremén megcsúsznak és a tömlõ mélyére pottyannak, ahol beleragadnak a lefelé álló ragadós szõrszálakba. A fogságba esett rovarok elpusztulnak a kancsó mélyén és felbomló testükbõl táplálkozik a növény.
193. szám - 2020. október
„Uram, segíts békében meghalni” - hogyan élték meg a pestist a középkor emberei?A COVID hírekkel való bombázás a tavalyi év vége óta folyamatos. Mind a mai napig a vezető hírek közé tartoznak a vírussal kapcsolatos legfrissebb adatok.
|
6
|
A márciusi, rendkívüli állapot bevezetése óta a környezetemben még senki sem halt meg e betegségben. Az elmúlt 7 hónap alatt egyetlen emberről (egy munkahelyi kolléganőről) tudom biztosan, hogy átesett a vírus okozta fertőzésen. Ez jó hír, a baj viszont az, hogy nagyon sokan haltak meg azért, mert a COVID ellenes rendelkezések miatt nem tudtak megfelelő egészségügyi ellátásban, gyógykezelésben részesülni. Hogy mi marad meg a jelen eseményeiből, az attól függ, hogy milyen jellegű történelmi források keletkeznek egy adott korban? Nagyon fontos, hogy a jelenleg is zajló folyamatokat tárgyilagosan dokumentáljuk, hiszen ezek egyszer útmutatóul szolgálhatnak – hasonló problémák megoldásában – utódainknak egy közeli vagy távolabbi jövőben. Amikor fölütötte fejét, tavaly év végén a vírus, és minél inkább közeledett a veszély a lakóhelyemhez, akkor annál élénkebbé váltak fejemben – történészként – a ragályokkal, járványokkal való ismereteim, képzeteim. A tavasszal még azt gondoltam, hogy a középkori pestisjárványokhoz, újkori kolera vagy tífuszjárványokhoz hasonlóan rengeteg embert látok majd az utcán holtan összeroskadni, vagy magam is azok közé fogok tartozni. Ehelyett eddig nem ezt kellett élőben megtapasztalnom, ami egy igen remek dolog. Sajnos a középkor embereinek tapasztalatai a járvány kapcsán teljesen mások voltak. Nézzünk két szemelvényt a középkori pestissel kapcsolatos visszaemlékezésekből. „Jaj nekem, mit kell kibírnom? Milyen heves kínok várnak rám a sors révén? Olyan időszakot látok, amikor a világ gyorsan közeledik a végéhez; ahol fiatalok és idősek halnak meg körülöttem. Nincs biztonságos hely, nem nyílik számomra kikötő. Úgy tűnik, nincs remény a vágyott üdvösségre. Csak számtalan temetést látok, bárhová fordítom a szemem, és a gyászolók tömegei összezavarják a tekintetemet. A templomok panaszokat visszhangoznak, és tele vannak felravatalozott koporsókkal. Társadalmi rangjuktól függetlenül a nemesek holtan fekszenek az egyszerű emberek mellett. A lélek az utolsó órájára gondol, és nekem is számolnom kell a végemmel ” (Fordította W.J. ) Ezt írta annak idején Petrarca, amikor a fekete halál szörnyű végzetként söpört végig Európán. A költő szerelme is az 1348-as nagy pestisjárványban hunyt el. Daloskönyv című kötetében keservesen siratta el szíve hölgyének, Laurának a halálát. „És ellenében ugyan csütörtököt mondott minden okosság és emberi vigyázatosság, mellyel evégre rendelt városi biztosok a sok szennytől megtisztították a várost. Megtiltották, hogy oda bárminémű beteg ember betegye a lábát, s bőven osztogatták a jó tanácsokat az egészség megóvására; nem volt foganatja a jámbor könyörgéseknek sem… A kikerülhetetlen halálnak nyilvánvaló jele az volt, ha valakinek megeredt az orra vére. Hanem a kezdetén: férfiaknál, nőknél egyaránt a lágyékukon vagy a hónuk alatt bizonyos daganatok támadtak, amelyek néha akkorára nőttek, mint egy rendes alma, néha akkorára, mint egy tojás, vagyis voltak nagyobbak, voltak kisebbek, amelyeket a nép „búb”-nak nevezett. És a testnek ama fent mondott két részéből kezdett e mondott búb hamaridő múltán kiütni, és kibukkanni a testnek minden egyéb részén is egyformán; és ennek utána kezdett a mondott betegségnek minéműsége fekete vagy kékesfekete foltokra változni, melyek a karokon, a combokon és a testnek minden egyéb részén feltünedeztek sok embernél; némelyiknél nagyok voltak és ritkák, másoknál kicsinyek és sűrűk. És valamint kezdetben a búb volt és maradt biztos jele a bekövetkezendő halálnak….” (Fordította: Révay József, Giovanni Boccaccio: Dekameron c. munkájának bevezetőjéből.) Szinte el sem lehet képzelni azt a félelmet, undort, iszonyt, amit a fekete-halál előidézett. Az újkorban már eskütételre kényszerítették azokat, akik a pestisben elhunytak eltemetésével lettek megbízva. Hamburgban az eskü szövege a következőképpen hangzott: "Ha a halott házához elmegyek, szerényen fogok bánni a testekkel. Nem dobom le őket a lépcsőn, nem húzom őket magam után, mint a szarvasmarhákat; méltóságteljesen lépek ki a házakból, lakásokból, kastélyokból, pincékből. Így teszem őket a koporsóba, szögezem le azt, és helyezem a halottaskocsira. Csendben, veszekedés, zajok, kiáltozások nélkül viszem őket.” (Fordította W.J. ) Eléggé bizarr, hogy eskütételre kellett kényszeríteni a temetkezési dolgozókat, de ez volt a valóság. A sírásók nem jártak el különösebben finoman a holtakkal: „Sokan még mindig lélegeztek a sírokban” – jegyezte le a velencei Lorenzo de Monacis egy pestisjárvány idején. Sajnos a teljes európai társadalom összeesküvést folytatott a betegek ellen. Akik a pestis tüneteit mutatták, nem remélhettek szánalmat vagy segítséget. Pár jóhiszemű lélek, de inkább csak a haszonlesők voltak azok, akik valamilyen módon megsegítették a betegeket.
|
Kapcsolódó cikkek
- A magyar szabadságharcosok törökországi emlékhelyei
- A szélsőséges időjárás és a középkori pestisjárvány közötti kölcsönhatás
- A bodrog-alsóbűi rovásfelirat
- Vallási forradalmak (IV.)
- Vallási forradalmak (III.)
- Isszik rovásfelirata
- Vallási forradalmak (II.)
- A felvilágosodás kori orvostudomány
- Vallási forradalmak (I.)
- A barokk kori orvoslás fejlődése
- Az átírt battonyai és újabb gyűrűfeliratok
- Rovásírás I. István pénzén
- Rovásjeles dirhem utánzat
- Még egyszer a kazár levélről
- Székelyudvarhely rovástéglája
- Rovástábla magyarból
- Konstantinápolyi felirat
- A kora újkor orvostudományi szemléletváltása
- Gondolatok a kalocsa-bácsi érsekség létrejöttéről
- A mohácsi csata magyar hadvezére
- Ahonnan Mohácsra indult a magyar had
- Az újkori emberkép és az istenképűség
- A középkori arab orvosok ismeretei
- A középkori arab gyógyászat
- Válságtól válságig
- Az érvágás hagyománya a középkorban
- A háború előbb kezdődött
- Istentelenek országa
- Gondolatok nemzeti ünnepünkön
- A kolostori gyógyítás fegyelem, étkezés és böjt segítségével
- Jó üzlet a fegyvergyártás és a fegyverkereskedelem
- A középkori gyógyítás különböző módszerei
- „Hála Istennek, magyarok maradtunk!”
- A pápa katonái
- A Kossuth-bankóktól a Kossuth-dollárig
- Párhuzamosan létező ókori görög orvosi iskolák
- Hippokratész esküje
- „Tündöklő diadalút a magyar sors folyóján”
- Hippokratész orvosi felfogása
- A teurgia
- A jobbágy, akiből majdnem pápa lett
- Történelmi járványok és fölkavart politikai iszap
- Szeszélyes járványok a történelemben
- A felemelő szeretet
- A D-nap
- Manipuláció az ókori „pokol kapujában”
- A háború, ami 38 percig tartott
- A mecénás, a világutazó és a régész
- Novellák, amelyek leszámolnak a pátosszal
- A nemzetközi helyzet a Rákóczi szabadságharc idején
- Grúzia, az aranygyapjú földje
- Egyházaink vívódása az 1848–49-es forradalom idején
- A történelmi „Szívföld vagy Magterület” elmélet visszhangja napjainkban
- A parfümök története
- A háborúzást befolyásoló körülmények
- A Katolikus Egyház szerepe a magyar államalapítás korában
- Sirmium – Pannónia Rómája
- Középkori település nyomait tárják fel Bácsfeketehegynél
- A tárgyalási módszerek változása a világpolitikában
- Históriai ínyencségek
- A Százak Tanácsa - Európa védelméről
- Szikkim amerikai királynéja
- Brit geopolitikai érdekességek
- Az eretnekség fiziológiája
- Az eretnekség kialakulásának folyamata
- Császár a kivégzőosztag előtt
- Históriai ínyencségek
- Újvidék osztrák-magyar kiegyezés utáni fejlődése
- A méltóságteljes élet
- Az 1440-es nándorfehérvári csata
- Jelena Petrović-Njegoš, Olaszország királynéja
- Egy régimódi tanárról
- Históriai ínyencségek
- Az újvidéki Szent Rókus templomról
- Újságírás és nyomdászat kezdetei Óbecsén
- A Pahlavi-dinasztia tündöklése és bukása
- Szent László emlékek Nyugat-Bácskában
- A helyettesíthetetlen ember
- A Pahlavi-dinasztia tündöklése és bukása
- A demokrácia valódi jelentése és igazi jellemzői
- Kolumbusz és Luther korának egyszerű emberi életérzései
- Szent István társa, Boldog Gizella
- Apáczai Csere János orvosi szakkifejezései a Magyar Encyclopaediában (1653)
- Ahol minden nő hercegnő és minden férfi oroszlán
- Az Oszmánok udvari asszonyai
- Az Oszmán Birodalom bürokratikus rendszere
- Ahol minden nő hercegnő és minden férfi oroszlán
- Ahol minden nő hercegnő és minden férfi oroszlán
- A megfelelő állampolgárok gyártósora
- A társadalom átnevelése
- Háremhölgy a Mennyei Birodalom élén
- Múltunk egy-egy darabja
- Múltunk egy-egy darabja
- Az ókori népek történetéből
- Az ókori népek történetéből
- Arab szultanátus Afrika partjainál
- Miért léteztek és léteznek ma is boszorkányüldözések?
- A négus
- Miként kísérték figyelemmel a vajdasági magyarok az 56-os magyarországi eseményeket
- Európa utolsó vallási fellángolása
- Kik azok a koptok?
- A doroszlói Szentkút kegyképének történelmi háttere
- Históriai ínyencségek
- A főherceg és a tanítónő románca
- A szenátusi határozatoktól a konzervműsorokig
- Hol nyugszanak Magyarország egykori uralkodói?
- Hol nyugszanak Magyarország egykori uralkodói?
- A vendégmunkáslét kialakulása Németországban
- A balkáni nemzetvezérek kora
- Európa megszületése
- A demokrácia fékei és ellensúlyai
- Kende, gyula és harka
- Prága Óvárosának meséi
- Az egyesült Európa ötletének rövid története
- A vasálarcos
- Herman Ottó doroszlói tartózkodásának politikai vonatkozásai
- Királyból egy kommunista vezér protokollfőnöke
- Hugonnai Vilma, az első magyar orvosnő
- A waterlooi csata
- Ferenc József menyéből magyar grófné
- Híres magyar asszonyok
- A történelem vége...
- Híres magyar asszonyok
- A künde
- Mátyás király vendége voltam
- Felőrlő közelharc az I. világháborúban
- A karácsony csodája a fronton
- A vegyi fegyverek bevetése az I. világháborúban, e fegyverek alkalmazásának történelmi előzményei
- Sába királynőjének legendája
- A császárok és a vértanúk városa
- Mennyibe kerülhetett a háború egy napja az I. világháborúban
- Az Áprád-ház kihalása után támadt hatalmi (z)űr
- A félelem oldala az első világháborúban
- Zita, az utolsó császárné és királyné
- Az elfelejtett vidék
- A villámháború tervének fejlődése és alakulása az I. világháború előtt
- A kalapos király
- Az első világháború kitöréséhez vezető út
- Tábor kontra Hermon
- 200 éve született Samuel Colt
- A tököli kormánydelegáció kíséretének kihallgatási jegyzőkönyvei az Ungváron őrzött KGB dokumentumok között
- A nagy háborúra való 100 éves megemlékezések csúf csapdái
- Közeledve az első világháborús centenárium felé
- Telepítések, földhöz juttatások a visszacsatolt Bácskában
- Jézus városa
- A bácskai földbirtok-politika kezdetei levéltári források tükrében
- A 15 éves háború záró szakasza
- Az 1956-os forradalom Kárpátalján őrzött dokumentumai
- A keresztény seregek sikerei a 15 éves háború első szakaszában
- A szúfi költészet
- A megváltás városa
- Koppány lázadása
- A 15 éves háború előzményei, és a háború kialakulása
- Mária országa
- A fejedelem, aki a nemzete szabadsága mellett az Istent is kereste
- Civilizációk felemelkedése és bukása
- Nagy Katalin
- A Spanyol Birodalom születése
- A földrajzi felfedezések körülményei és előfeltételei
- Az újvidéki mozik története
- Az Erzsébet Szálló története (1854-1967)
- A Hadik család futaki uradalma
- A Batthyány család története - 3. rész
- Az újvidéki hidak tönénete
- A Batthyány család története - 2. rész
- A Batthyány család története - 1. rész
- A báni palota építése
- A monarchia intézménye
- Olvasóink ajánlata