Gondolatok nemzeti ünnepünkön

Mária Terézia uralkodói közbenjárására történt az, hogy 1771-ben Raguzából Bécsbe, majd később Budára került a Szent Jobb ereklye. Augusztus 20-án az uralkodónő nemzeti ünnepnek minősítette Szent István napját és az ereklyét közszemlére lehetett tenni…

A Szent Istvánra való emlékezésnek ezeréves hagyománya van, viszont augusztus 20-a, mint nemzeti ünnep, államalapításunk ünnepe csak a huszadik században jelent meg. További részletek itt: http://www.fonyod.hu/hu/hirek/hrek/%C3%B6nkorm%C3%A1nyzat/614-gondolatok-nemzeti-uennepuenkoen

A most következő írás néhány szubjektív gondolatot is tartalmaz, érdemes ezeken elgondolkodni. Szerző:
Győrfi Károly mérnök, közíró, a Százak Tanácsának tagja

Gondolatok legnagyobb nemzeti ünnepünkön

Az ünnep fő alakja István, akinek megkeresztelését Adalbert prágai püspöknek tulajdonítják. István apja halála után, 997-ben lett fejedelem, majd – miután legyőzte a főhatalomra igényt tartó idősebb rokonát, Koppányt – a II. Szilveszter pápa által küldött koronával, egyházi szertartás keretében, 1000 december végén királlyá koronáztatta magát.

Az ország királyaként – kemény harcok árán – uralma alá vonta az egész Kárpát-medencét és országát megvédte a külső hatalmak (szlávok, bolgárok, német-római császár) hódító törekvéseivel szemben. István nemcsak országot, hanem keresztény országot épített. Ennek keretében tíz püspökséget és bencés kolostorokat (pld. Pannonhalma) alapított és országszerte templomok építését rendelte el. István országát Istennek ajánlotta fel.

István alapos és maradandó államszervezési gyakorlatot folytatott. Az első magyar államelméleti mű, a fiának, Imre hercegnek írott, erkölcstanító, Intelmek című dokumentum volt. István 1038 augusztus 15-én hunyt el, Székesfehérváron temették el. 1088 augusztus 20-án szentté avatták. Épségben maradt, ökölbe szorított jobb keze nemzeti ereklye, melyet minden évben augusztus 20-án körmeneten láthat a nagyközönség.

Az Államalapító életműve a 21. században – és ez nagyon szomorú – már nem kívánatos történelmi emlék az Új Világrend (Great Reset) kialakításán munkálkodó, nem nevesített háttérhatalom számára.

István keresztény Magyarországot épített. Ma a kereszténység a legüldözöttebb vallás a világon. A fizikai üldöztetés, a sok, hite vállalásáért, megölt keresztény mellett, kiterjedt szellemi keresztényüldözés folyik a világnak fejlettnek mondott részein, Európában és Amerikában. Ezt a puhának is nevezett keresztényüldözést én még veszélyesebbnek tartom, mint a fizikai keresztényüldözést.

István erős államot is akart. Ma, a 21. században az Új Világrend koreográfusainak elképzelésébe a független, erős államok, nemzetek nem férnek bele. Ők államok feletti hatalmat gyakorló Világkormányban gondolkodnak. Forgatókönyvük része az Európai Egyesült Államok koncepciója, ahol már nincsenek németek, franciák, spanyolok, olaszok, de magyarok sem.

Az előzőkből láthatjuk, hogy a gazdag istváni életmű alapelemei hatalmas támadás alatt vannak. Mind a kereszténység, mind a nemzetállam nem kívánatos a világot átalakítani – és hangsúlyozom: leigázni – akaró erők számára. Mi magyarok azért nem vagyunk szimpatikusak (hogy finoman fogalmazzak) a világ urai számára, mert – az istváni örökséget folytatva – erős keresztény Magyarországot és magyar nemzetet kívánunk építeni.

Fontos, hogy tartsunk ki ezen stratégia mellett. Meggyőződésem, hogy Istennek is tetsző, jó ügyet szolgálunk. Imádkozzunk, kérjük Urunk áldását, mert ha kérjük, biztosan megkapjuk, másra pedig nincs szükségünk.