Tudta-e?
...hogy kié volt az elsõ könyvtár? Asszúrbanipál asszír királyé volt az elsõ nagy gyűjtemény, mely körülbelül 2600 évvel ezelõtt létesült. A könyvtárban gyűjtötték össze az asszír királyok hadjáratairól szóló történeteket, valamint leveleiket és rendeleteiket. A "könyvek" valójában ékírással telerótt agyagtáblák voltak, melyeket gondosan leltároztak és belenyomták a király pecsétjét is.

A szerző összes cikkei :: TÓTH Péter

1. Fenntartható fejlődés - újratöltve
(Közélet, 102. szám - 2013. március 01.)

A fenntartható fejlődés szóösszetételt az utóbbi években gyakran és előszeretettel használták a politikusok, de a menedzserek, és a különféle profilú szakemberek is.Tovább »

2. A gazdaság is „csak” egy ökoszisztéma?
(Közélet, 103. szám - 2013. április 01.)

Közhelyes, de sok szempontból tagadhatatlan megállapítás, hogy maga az ember is a természet része. Jól tudjuk azonban, hogy ősidők óta léteznek egyéb elméletek is az eredetünkről, szerepünkről, evilági küldetésünkről stb.Tovább »

3. Homo sapiens oeconomicus
(Közélet, 104. szám - 2013. május 01.)

Már a primitív törzseknél is megfigyelhetőek a gazdálkodás alapvető mozzanatai. A közgazdaságtan, mint tudatosan művelt tudomány eredete pedig egészen az ókorig nyúlik vissza.Tovább »

4. Tízéves a civil űrrepülés
(Közélet, 105. szám - 2013. június 01.)

Az állam célszerű gazdasági szerepvállalásának szükségességéről gyakran megoszlanak a vélemények. A civil űrrepülés első évtizedét lezárva viszont megállapíthatjuk, hogy az űrkutatás állami projektuma esetében jól megfigyelhető az oda-vissza hatás mechanizmusa.Tovább »

5. A pénzügyi piacok lélektana
(Közélet, 106. szám - 2013. július 01.)

Pénzügyekben mindig észen kell lenni. Különösen érvényes ez a mostani válságos időkben.Tovább »

6. A gerillamarketing (is) mind inkább a nagyok kiváltsága
(Közélet, 107. szám - 2013. augusztus 01.)

Ismeretes, hogy amikor egy háborúban a kicsiknek kell a nagyok ellen felvenni a harcot, akkor a hagyományos értelemben vett konfrontálódás eleve sikertelenségre van ítélve, ezért célszerű ilyenkor a gerilla hadviselés alkalmazása.Tovább »

7. Tudásalapú társadalom, tudásalapú gazdaság
(Közélet, 108. szám - 2013. szeptember 01.)

A jövő társadalma - amennyiben történelmünk nem vesz váratlan, vagy apokaliptikus fordulatot - a tudásalapú társadalom lesz.Tovább »

8. A jövő zenéje: az elektronikus kereskedelem
(Közélet, 109. szám - 2013. október 01.)

Az elektronikus kereskedelem (vagy e-kereskedelem) az árucikkek és szolgáltatások elektronikus úton történő eladása, vásárlása, forgalmazása, illetve azok cseréje.Tovább »

9. Ciklikus ingadozások a gazdaságban
(Közélet, 110. szám - 2013. november 01.)

„Válság van, nincs pénz!” Jóformán nap-mint nap ezt halljuk mindenhol. Azt azonban, hogy valójában mi történik és miről is van szó, a földkerekség ma élő legnagyobb gondolkodói is csak találgatják.Tovább »

10. Civilizációk felemelkedése és bukása
(Közélet, 111. szám - 2013. december 01.)

A tudomány gyorsan fejlődik, állapítható meg a közhelyes igazság.Tovább »

11. Versengés az űrbéli lehetőségekért
(Közélet, 112. szám - 2014. január 01.)

A 2013. év utolsó hónapjában történt meg az a feltehetően az egész emberiség szempontjából fontos és történelminek számító esemény, amikor Kína egy újabb technológiai áttörést hajtott végre a világűrben.Tovább »

12. A villámzár évszázada
(Közélet, 113. szám - 2014. február 01.)

A cipzár, más néven húzózár, vagy villámzár ma az egyik legismertebb, és szinte elengedhetetlen tartozéka a ruhaneműknek, de lábbelik, elsősorban a téli hosszú szárú csizmák esetében is gyakran találkozunk vele.Tovább »

13. Mindig van új a Nap alatt
(Közélet, 114. szám - 2014. március 01.)

Egészen a 17. század végéig az emberiség gyakorlatilag csak napenergiát használt.Tovább »

14. Talán még nem minden romlott el?
(Közélet, 115. szám - 2014. április 01.)

Murphy szállóigévé vált törvénye szerint „ami elromolhat, az el is romlik”. Gyakran halljuk, hogy Murphy más törvényeire hivatkoznak az emberek. Eközben azonban, ha megkérdezzük őket, a legtöbben nem is biztosak abban, hogy létezett ilyen ember, és ha mégis, akkor ki is volt ő tulajdonképpen?Tovább »

15. A nyugdíjrendszerekről
(Közélet, 116. szám - 2014. május 01.)

Gyakran halljuk az utóbbi időben, hogy a nyugdíjrendszer reformjáról beszélnek. Nem csak nálunk, de Európa szerte aktuális a téma.Tovább »

16. Bemutatták az új, hétszemélyes űrkapszulát
(Közélet, 117. szám - 2014. június 01.)

A közelmúltban még úgy tűnt, hogy az ukrán válság miatt veszélybe kerülhet az űrkutatás jövője. A Krím megszállása miatt bevezetett amerikai szankciókra válaszul, az oroszok kilátásba helyezték, hogy a jövőben egyetlen további amerikai űrhajóst sem szállítanak a Nemzetközi Űrállomásra. Az amerikaiak azonban igyekeztek gyorsan megcáfolni azokat a híreket, melyek szerint orosz segítség nélkül még sokáig nem tudnak majd embert az űrbe küldeni.Tovább »

17. Közgazdaságtan természettudományos megközelítésből
(Közélet, 118. szám - 2014. július 01.)

A közgazdasági elméletek szerint, amikor az emberi viselkedést vizsgáljuk, akkor lényegében azt vizsgáljuk, hogy milyen egyéni és azokból eredően milyen kollektív döntések születnek. A döntések hátterében pedig – bármennyire is meglepő ez - közvetlenül, vagy közvetve, de mindig valamilyen adás-vétel, pontosabban fogalmazva, valamiféle csere-ügylet húzódik meg.Tovább »

18. Vásárláspszichológia
(Közélet, 119. szám - 2014. augusztus 01.)

Nap mint nap pénzügyi döntéseket kell meghoznunk. Komoly, életünk végéig szóló, vagy esetleg utódainkra is rámaradó befektetéseinktől kezdve a kocsi vásárláson át a napi étel megvásárlásáig mind-mind egy-egy pénzügyi döntést jelent, amit esetenként jól el is lehet szúrni.Tovább »

19. Vásárláspszichológia II.
(Közélet, 120. szám - 2014. szeptember 01.)

Fogyasztói társadalomban élünk, amikor már nem csak a nagy bevásárlóközpontokban figyelhetünk fel az akciós termékekre, hanem a sarki boltok is élni próbálnak a forgalom növelésének, a vásárlók csábításának különféle eszközeivel.Tovább »

20. Tolongás a Mars körül
(Közélet, 121. szám - 2014. október 01.)

India is beszállt a versenybe: sikeres bolygóközi küldetést teljesített, amikor szeptember 24-én a Mangalján (Mangalyaan) nevű saját fejlesztésű szondáját Mars-körüli pályára állította.Tovább »

21. Zűr az űrben
(Közélet, 122. szám - 2014. november 01.)

Azt tapasztaltuk, hogy az elmúlt időszakban felgyorsult a verseny az űrbéli lehetőségek esetleges jövőbeni kihasználása végett. Az Amerikai Egyesült Államok és Oroszország mellett Kína és India is versenybe szállt, előbbi a Holdra, utóbbi pedig Mars körüli pályára juttatta el sikeresen saját fejlesztésű űrszerkezetét.Tovább »

22. Ember alkotta szerkezet egy üstökös felszínén
(Közélet, 123. szám - 2014. december 01.)

Az Európai Űrügynökség (ESA) Rosetta űrszondájának leszállóegysége - a Philae, amelynek fedélzeti vezérlő és adatgyűjtő számítógépének szoftverét magyar fejlesztők készítették - 2014. november 12-én megérkezett a 67P/Csurjumov–Geraszimenko üstökösre. Ezzel az első ember által alkotott eszköz leszállt egy üstökösön. A mosógép nagyságú űreszköz fényképeket küldött az üstökös felszínéről.Tovább »

23. Az olajkor alkonya
(Közélet, 124-125 szám - 2015. január-február)

Gyakran rá kell döbbennünk, hogy a tudomány jelenlegi fejlettségi fokán, az információs társadalom hajnalán még mindig milyen keveset tudunk és alig valamit értünk meg az éppen zajló folyamatokból.Tovább »

24. Korszakváltás jöhet a repülés történetében
(Technika, 126. szám - 2015. március)

Az emberiséget már évezredek óta foglalkoztatja a repülés iránti vágy. A gondolat, hogy a madarakhoz hasonlóan a levegőbe emelkedjen, egészen biztosan már távoli ősünk fejében is megszületett.Tovább »

25. Erőműveket építenének az űrben
(Közélet, 127. szám - 2015. április)

Szakmai körökben kisebb bombaként robbant a hír, mi szerint Kína 2050-ig egy hatalmas napelemes erőmű kiépítését tervezi a világűrben.Tovább »

26. Mars utazás elnapolva?
(Közélet, 128. szám - 2015. május)

Amikor az első ember a Holdra szállt, joggal hihette mindenki, hogy attól kezdve felgyorsulnak a folyamatok és az ezredfordulót követő időszakban már megkezdődik a világűr meghódítása.Tovább »

27. Ökológiai intelligencia
(Közélet, 129. szám - 2015. június)

Az emberi civilizáció bolygónkon nem csak felgyorsított bizonyos változásokat, de olyan körülményeket teremtett, hogy jószerivel érzéketlenné tette az embert a megannyi változás észlelésére.Tovább »

28. A hálózatok korszaka
(Közélet, 130. szám - 2015. július)

A rendszerelmélet sokak szerint tulajdonképpen a tudományok tudománya, hiszen ez egy olyan diszciplína, melyet minden tudomány, mind gyakrabban segítségül hív, ha alapvető kérdésekre szeretne választ találni.Tovább »

29. Határ a csillagos ég
(Közélet, 131. szám - 2015. augusztus)

Avagy: hány, a Földünkhöz hasonló bolygó lehet még?Tovább »

30. A reklám jövője
(Közélet, 132. szám - 2015. szeptember)

Hasznos információkkal segít bennünket a megfelelő termékek és szolgáltatások kiválasztásában, vagy elviselhetetlenné válik a jövő propagandája? Egyelőre nem tudni még pontosan, mit hoz a jövő a reklámok szempontjából.Tovább »

31. A bankok is kimennek divatból?
(Közélet, 133. szám - 2015. október)

A helyzet mostani állása szerint, majdnem biztosra vehető, hogy amikor a jövőben pénzre lesz szükségünk, egy olyan összegre, ami éppen nem áll a rendelkezésünkre, elég lesz megnyomni néhány gombot egy mobilalkalmazáson és perceken belül már érkezik is a szükséges pénzmennyiség.Tovább »

32. Kínai zöld forradalom
(Közélet, 134. szám - 2015. november)

Kína impozáns, a történelemben eddig példátlanul és páratlanul gyors gazdasági fejlődését jelentősen beárnyékolja a tény, hogy mindez egy elképesztő mértékű környezetkárosítással párosul. Az ország vezetői sokáig hivatalosan nem ismerték el ennek tényét. Most azonban arról olvashatunk, hogy a jövőben a pekingi vezetés már prioritásként kezeli a környezetvédelmet.Tovább »

33. András-naptól a Cyber Hétfőig
(Közélet, 135. szám - 2015. december)

Szent András apostol, a keleti egyház védőszentje az első században élt. A hagyomány szerint átlósan ácsolt kereszten halt mártírhalált. Az ilyen keresztet máig andráskeresztnek nevezik. András apostol napja régebben ünnep volt. A naphoz legközelebb eső vasárnap volt az egyházi év, advent kezdete. Régi ünnepeinket azonban mintha kezdenék kiszorítani különféle „importált hóbortok”, mint amilyen a Fekete Péntek, vagy a Cyber Hétfő.Tovább »

34. A világgazdaság egy zsineggel összekötözött kártyavár csupán?
(Közélet, 136-137. szám - 2016. január, február)

Gazdasági szankciók, fenyegető krízis, tőzsdei krach, olajár összeomlás jellemezte a mögöttünk álló évet. Nem tudhatjuk, ebben az évben mi vár ránk, de abban biztosak lehetünk, hogy eseményekben bővelkedik majd, hiszen a globalizációnak köszönhetően az események felgyorsultak. Gyorsan bekövetkezhet egy általános gazdasági élénkülés, de egy hirtelen összeomlás is benne van a pakliban.Tovább »

35. Az egyesült Európa ötletének rövid története
(Közélet, 138. szám - 2016. március)

Azt hihetnénk, hogy az egységes Európa eszméje a 20. század utolsó negyedében fogalmazódott meg. Valójában azonban már évszázadokkal ezelőtt felmerült a kontinens egységesítésének ötlete. Victor Hugo, Comenius, Erasmus, Saint-Simon, Dante és Kant foglakozott már az egységes Európa létrehozásának ötletével. Ebben az írásban - a teljesség igénye - visszatekintünk az európai egység kialakulásának néhány fontosabb állomására.Tovább »

36. Villanykörte konspirációs elmélet
(Közélet, 139. szám - 2016. április)

Idén már 115 éves a világ legidősebb működő villanykörtéje. A szénszálas izzót még 1901-ben csavartak be a kaliforniai Livermore tűzoltóállomásán. Kisebb megszakításokkal azóta is egyfolytában világít. Kezdetben még 60 Wattos volt, mára már csak szerény 4 Watton világít. A „vén” körte az Örök készültség jelképévé vált az állomáson. 2015 júniusában átlépte az egymilliomodik üzemóráját. Mára már különleges akkumulátorokkal táplálják és túláram elleni védelemmel is felszerelték, hogy semmi ne zavarja meg a működését.Tovább »

37. Infláció és defláció – káros, vagy szükséges?
(Közélet, 140. szám - 2016. május 1.)

Vajon károsnak nevezhető-e az infláció, vagy a kismértékű pénzromlásnál még rosszabb az, ha deflációt mérnek? Az infláció és a defláció sok esetben csak tünet és nem a valós probléma. Manapság már a szakemberek is megpróbálják újraértelmezni ezt a témakört.Tovább »

38. A piaci rések betöltésében kereshetjük esélyeinket
(Közélet, 141. szám - 2016. június 1.)

Piaci rések olyan piacrészek, amelyekben a nyilvánvaló vagy meglévő, de lappangó vásárlási szándék fennálló kínálat híján nem kielégíthető. A cél lehet ilyen piaci rések felfedezése és a kínálat kielégítése. Egy piacot leginkább a réseibe történő behatolással lehet meghódítani. A kisvállalkozók számára hatalmas esélyeket jelent a piaci rések megtalálása és betöltése.Tovább »

39. A „villámdelejes forgonnyal” hajtott járművek térhódítása
(Technika, 142. szám - 2016. július 1.)

A globális autópiaci trendek hatalmas változáson mennek épp át. A jövő az autózás világában is elkezdődött. Az önvezető és az elektromos autók feltehetően egyre nagyobb szerepet fognak játszani majd életünkben.Tovább »

40. Pénzügyeinkről
(Közélet, 143. szám - 2016. augusztus 1.)

Mostanában szinte naponta halljuk, hogy már nem éri meg bankbetétben tartani pénzünket a folyamatos kamatcsökkenés miatt. A betétek népszerűsége az alacsony betéti kamatok miatt világszerte csökken.Tovább »

41. Az alapjövedelem, mint a jövő dilemmája
(Közélet, 144. szám - 2016. szeptember 1.)

Távoli őseink még egy olyan világba születtek, ahol a földterületek nem voltak magántulajdonban, szabadon gyűjtögethettek, vadászhattak. Azóta a helyzet egészen megváltozott, ma már egy tenyérnyi parkolóhelyért is fizetni kell a legtöbb helyen. Az alapjövedelem bevezetésének elképzelését azzal indokolják, hogy az emberek mára meg lettek fosztva természetes örökségüktől, a földtől. A másik érv: az automatizálódó termelés megszűnteti a munkahelyeket, ezért a jövőben nem lesznek munkahelyek, azok sem dolgozhatnak majd, akik egyébként szeretnének.Tovább »

42. Megosztáson alapuló közösségi fogyasztás
(Közélet, 145. szám - 2016. október 1.)

Az információs társadalom térhódítása komoly változásokat generál a fogyasztói szokásainkban is. A megosztáson alapuló közösségi fogyasztás gyors térhódításának lehetünk tanúi, mindez a jelek szerint rgyökeresen meg fogja változtatni társadalmi viszonyainkat is.Tovább »

43. Az együttműködés lehet a nyerő
(Közélet, 146. szám - 2016. november 1.)

Oliver Hart és Bengt Holmström kapta az idei, 2016. évi közgazdasági Nobel-emlékdíjat. Mindketten európai származásúak, de az Amerikai Egyesült Államokban alkotnak és élnek.Tovább »

44. Ipari forradalmak viharában
(Közélet, 147. szám - 2016. december 1.)

Amennyiben sorszámmal látjuk el az eddig lezajlott ipari forradalmakat, pontosabban megpróbáljuk sorba venni őket, akkor most éppen a negyedik zajlik. Ipari forradalom alatt a gazdaság egészében végbemenő robbanásszerű fejlődést, modernizációt értünk, amely gyökeres változásokat indít el a társadalom több szegmensében.Tovább »

45. A kavicstól a kvantumszámítógépig
(Közélet, 148-149. szám - 2017. január-február)

Valószínűleg soha nem tudjuk meg pontosan, hogy őseink egykor valóban paradicsomi körülmények között éltek-e, illetve mit is értünk lényegében ez alatt.Tovább »

46. A komputerizáció hatása a termelékenységre
(Közélet, 150. szám - 2017. március)

Bizonyos források szerint Szerbiában hatalmas hiány van informatikusokból, IT szakemberekből, rendszergazdákból, programozókból. Ugyanakkor azt is tapasztalhatjuk, hogy nem minden cégben helyeznek nagy hangsúlyt a digitalizációra, a számítógépes megoldásokon alapuló fejlesztésekre.Tovább »

47. A hitelminősítők és az adósbesorolás
(Közélet, 151. szám - 2017. április)

Az átlagember nagyon keveset tud a hitelminősítőkről. A szerbiai tapasztalatok azt mutatják, hogy gyakran még az egyszerű vállalkozók is keveset tudnak róluk, mert a napi gondok-problémák megoldása foglalja le a kapacitásaikat és ezzel már nincs idejük foglalkozni. Tudni kell azonban, hogy a hitelminősítők a kisemberek, kisvállalkozások sorsát is jelentősen befolyásolhatják, ha nem is közvetlenül, de közvetett módon.Tovább »

48. A bitcoinról
(Közélet, 152. szám - 2017. május)

Még nem tudni, hogy a jövő pénze, vagy csak utópisztikus hóbort marad a virtuális valutaTovább »

49. Rovartenyésztéssel oldhatják meg az emberiség élelmezési gondjait
(Közélet, 153. szám - 2017. június)

Az általunk csak nyugati világként emlegetett Európában és Észak-Amerikában az emberek többsége a rovarokat visszataszítónak tartja. Éppen ezért csak szélsőséges helyzetekben merülhet fel az a gondolat, hogy velük csillapítsuk az éhségünket.Tovább »

50. A rendezett káosz, avagy a Fibonacci számok
(Közélet, 154. szám - 2017. július)

Galileo Galilei itáliai fizikus, csillagász, matematikus és természettudós állítólag azt mondta egyszer, hogy a „természet nagy könyve a matematika nyelvén íródott”.Tovább »

51. Nyersanyagátok
(Közélet, 155. szám - 2017. augusztus)

Azt hihetnénk, hogy a nyersanyagban gazdag országok eleve gazdagok. Pedig ez nem így van. Számos példa bizonyítja az ellenkezőjét. A nyersanyagexportból eredő bevételek általában olyan társadalmi folyamatok elindítói, melyek később negatív hatásokon keresztül köszönnek vissza.Tovább »

52. Drónok a mezőgazdaságban
(Közélet, 156. szám - 2017. szeptember)

A drónokól elsősorban a hadászat, a távirányítású repülő szerkezetekről katonai alkalmazásuk jut azonnal eszünkbe. Pedig a drónok az élet más területét is meghódítják. Ma már minden magára valamit is adó fotósnak, filmesnek van drónja, hiszen ezzel megvalósult az emberiség azon ősi vágya, hogy madártávlatból szemlélje a dolgokat.Tovább »

53. Új technológiák a pénzügyi szektorban
(Közélet, 157. szám - 2017. október)

Az informatika, a digitalizáció lassan minden iparágba beszivárog. Az innovációk a digitális technológia sokrétű előnyeit mind inkább gyakorlati előnyökké tudják változtatni.Tovább »

54. A negatív emissziójú erőmű már valóság
(Közélet, 158. szám - 2017. november)

A klímaváltozásról, globális felmelegedésről nagyon sokat hallani manapság. Közben általánossá vált egy olyan felfogás is, hogy a gazdasági tevékenység, az ipari termelés elengedhetetlenül környezetszennyezéssel, környezetkárosítással jár.Tovább »

55. A neuro-közgazdaságtan kialakulása
(Közélet, 159-160. szám - 2017. december - 2018. január)

Gyors ütemben túlnépesedő bolygónk lakossága részben a közgazdaságtudománytól várja a jövőben alkalmazható hatékony megoldásokat.Tovább »

56. Műanyagok a természetben
(Természet, 159-160. szám - 2017. december - 2018. január)

A világban a mosógépek elterjedése hatalmas könnyítést jelentett elsősorban a nők számára, akik korábban legtöbbször kénytelenek voltak saját magukra és az egész családra is kézzel mosni a ruhaneműt.Tovább »

57. Az együttműködés vagy az önzés a nyerő?
(Közélet, 161. szám - 2018. február)

Társas ösztöneinket feltehetően ma is a több százezer évre visszavezethető berögződéseink határozzák meg.Tovább »

58. Ember alkotta tárgyak a világűrben
(Közélet, 162. szám - 2018. március)

A világűrt már nevéből adódóan is sokan üres térnek képzelik el. Pedig tele van különféle objektumokkal, közöttük pedig számos olyannal, amit az emberi kéz alkotott.Tovább »

59. Az internet, a „lebilincselő”
(Közélet, 163. szám - 2018. április)

Ma már az életünk minden területére rányomja bélyegét az internet. Gyökeresen változtatta meg a kommunikációt, megkönnyítette napi feladataink elvégzését. Rengeteg időt és energiát spórolhatunk a használatával.Tovább »

60. Az ember és a környezete
(Közélet, 164. szám - 2018. május)

A környezetvédelem és a gazdasági növekedés nem zárja ki egymástTovább »

61. Az egész világ egy számítógép lesz?
(Közélet, 165. szám - 2018. június)

Öntanuló és önmagukat megjavító robotok, blockchain-technológia, fintech, a dolgok internete – IOT. Ha ezeket a folyamatokat szemléljük, egyenes út vezet abban az irányban, hogy az egész világ egy nagy számítógép legyen.Tovább »

62. A foci, mint jövedelmező iparág
(Közélet, 166. szám - 2018. július)

A most is épp zajló labdarúgó-világbajnokság a legnézettebb médiaesemény a világon. A sportágban elképesztő mennyiségű pénzeket mozgatnak. A televíziós jogdíjak növekedése következtében az átigazolási díjak az egekbe szöktek, az igazi sztárok gázsija már mesébe, vagy a tudományos fantasztikum kategóriájába illőek.Tovább »

63. Váltsunk negyedikbe!
(Közélet, 167. szám - 2018. augusztus)

Az ipari forradalom gyors ütemben zajló negyedik szakasza jó nagy adag optimizmusra adhat okot a jövőt illetően. Ugyanakkor számos aggodalom is felmerülhet a fejleményekkel kapcsolatban.Tovább »

64. A szabadnapok története
(Közélet, 168. szám - 2018. szeptember)

Amikor ősünknek el kellett hagynia a Paradicsomot, onnantól kezdve „arca verítékével” eszi az ember az Úr kenyerét. Nem csak a Bibliában, Szentírásban, de számos archaikus írásban is nyoma van úgymond, a munkaszüneti napnak.Tovább »

65. Génmanipulált űrhajósok?
(Közélet, 169. szám - 2018. október)

A legújabb hírek szerint a NASA ismét megpróbálkozik a porvihar miatt elnémult Opportunity marsjáró felébresztésével. A jelek szerint a kutatójármű feletti égbolt hamarosan elég tisztává válik a kommunikációs kapcsolat helyreállításának megkezdéséhez.Tovább »

66. Aránytalan vagyoneloszlás
(Közélet, 170. szám - 2018. november)

Gyakori téma, hogy a világ vagyona roppant igazságtalanul van elosztva, és egy nagyon szűk réteg kezében van szinte minden pénz.Tovább »

67. Egy hajóban evezünk
(Közélet, 171 - 172. szám - 2018. december - 2019. január)

A kereskedelmi háború senkinek sem hozhat jótTovább »

68. Megarégiók, megapoliszok
(Közélet, 178. szám - 2019. július)

Életünket alapvetően befolyásolja a földrajzi hely, hiszen egyáltalán nem mindegy, hol élünk. Ilyen megvilágításból is érdekes a gazdasági folyamatokat megvizsgálni, hiszen az egyéni és családi sorsokat nagymértékben meghatározza a „hely szelleme”.Tovább »

69. Középkori település nyomait tárják fel Bácsfeketehegynél
(Közélet, 179. szám - 2019. augusztus)

Bácsfekehegyen, a Krivaja folyó közelében elterülő dombon folyamatban van egy középkori temető feltárása. Eddig 22 sírt tártak fel a szabadkai Községközi Műemlékvédelmi Intézet munkatársai.Tovább »

70. A modern monetáris elmélet
(Közélet, 180. szám - 2019. szeptember)

A modern monetáris elmélet (Modern Monetary Theory - MMT) egy viszonylag új megközelítése a pénzügyeknek, a monetáris politikának. Az Amerikai Egyesült Államokból kiinduló nézet azt tartja, hogy szinte minden, amit a költségvetésről, államadósságról, az adókról, és úgy általában a pénzről gondolunk, teljes téveszme, vagy minimum félreértés.Tovább »

71. Lehet zöld és gazdaságos is egyben?
(Közélet, 181. szám - 2019. október)

Divat lett a világban ma „bezöldülni”. Egyre-másra különféle zöldpártok alakulnak, zöldmozgalmak indulnak, zöldberuházásokat valósítanak meg.Tovább »

72. Nobel-díj a globális szegénység méréséért
(Közélet, 182. szám - 2019. november)

A szegénység sajnos továbbra is megoldatlan globális probléma. Egyre gyakrabban kopogtat be Európába is, általában gazdasági migránsok képében.Tovább »

73. Vásári fortélyok újratöltve
(Közélet, 183. szám - 2019. december)

Sokan igazi modern és újkori találmánynak tekintik a hirtelen „felbukkanó”, majd rövid idő után megszűnő elárusítóhelyeket. Valójában azonban csak egy régi módszer újragondolásáról beszélhetünk.Tovább »

74. A krízis nagy nyertese az e-kereskedelem
(Közélet, 192. szám - 2020. szeptember)

Sajnálatos tényként fogható fel, hogy még mindig nem látszik annak a bizonyos alagútnak a végén a fény. Nem tudjuk, mikor lélegezhetünk fel a mindennapjainkat most döntően befolyásoló járványhelyzettől.Tovább »

75. Milyen nyomot hagy a korona vírus?
(Közélet, 192. szám - 2020. szeptember)

Ha léteznek is párhuzamos valóságok, akkor azok is a definíció szerint csak a végtelenben, lényegében pedig soha nem „metszik” egymást. Már csak ezért sem tudhatjuk meg pontosan sohasem, mi lett volna, ha másképp alakulnak a dolgok.Tovább »

76. Az ország első digitális farmján jártunk
(Közélet, 193. szám - 2020. október)

A topolyai székhelyű Krivaja Kft. úttörőnek tekinthető a precíziós mezőgazdaság alkalmazása terén Vajdaságban, de szerbiai szinten is.Tovább »

77. Digitális nomádok
(Közélet, 193. szám - 2020. október)

A távmunka fogalma nem volt ismeretlen korábban sem. Igazán akkor kezdett terjedni, amikor beütött a koronavírus járvány.Tovább »

78. Minden összefügg mindennel
(Közélet, 194. szám - 2020. november)

Azt hittük sokat tudunk a betegségekről, vírusokról, baktériumokról. Aztán most naponta megdöbbenhetünk azon, hogy a koronavírus-járvány hogyan csupaszítja le a dolgokat és mutat rá a lényegre.Tovább »

79. Az adat, mint korunk aranya
(Közélet, 194. szám - 2020. november)

Esetenként unalmas és néha kicsit már közhelyes az állítás, de tagadhatatlanul igaz: napjainkban az adat számít a (digitális) kor aranyának.Tovább »

80. Eltolódik a világban a gazdasági súlypont
(Közélet, 195. szám - 2020. december)

Az eltelt félezer évet általában atlanti időszaknak szokás nevezni. A korszakot jó eséllyel az eurázsiai dominancia követheti. A verseny még nem lefutott. Az atlanti rend agóniája elhúzódhat, akár a folyamat a visszájára is fordulhat, nem várt események nyomán.Tovább »

81. Életveszélyes lehet most a liberális szemlélet?
(Közélet, 195. szám - 2020. december)

Ha azt mondják, hogy kreált valóságban élünk, akkor azt sokféle módon lehet értelmezni. Ha valami kreált, akkor nem valódi, ugyanakkor minden, amit civilizációnak tekintünk, valamilyen módon tényleg kreált. De attól még valóság.Tovább »

82. Szeszélyes trendek a világgazdaságban
(Közélet, 204. szám - 2021. szeptember)

Sokan azt a kérdést boncolgatják, hogy mikor lesz vége a korona krízisnek és mikor fog visszatérni ismét a normális élet? Pedig a világ ugyanolyan talán nem lesz már soha.Tovább »

83. Paradoxonok útvesztőjében
(Közélet, 204. szám - 2021. szeptember)

A koronakrízis a világban a változások számos új mechanizmusát aktiválta. A trend-ellentrend folyamatok egyfajta szintézisének vagyunk tanúi.Tovább »

84. A hibrid munkavégzés térhódítása
(Közélet, 205. szám - 2021. október)

A hibrid munkavégzés és a falvak reneszánsza két olyan dolog, ami szorosan kötődhet egymáshoz. Vannak a világon ékes példái ma már az egészen élhető okosvárosoknak, de sajnos sok esetben a nagy metropoliszokat még mindig a közlekedési dugók, a szennyezett levegő és környezet és más nem kívánatos dolgok jellemzik.Tovább »

85. Vén Európa, az elöregedő kontinens
(Közélet, 205. szám - 2021. október)

Kontinensünk nem volt mindig ilyen békés hely, mint napjainkban. A terrorveszély, migránshelyzet és egyéb szunnyadó konfliktusforrások ellenére is viszonylagosan béke van Európában.Tovább »

86. Együttműködve lehetünk eredményesebbek
(Közélet, 206. szám - 2021. november)

A történelemben számtalanszor bebizonyosodott, hogy azok a korszakok, melyeket az ellenségeskedések jellemeztek, mindenki számára csak bajt hoztak végül. Az olyan korszakok viszont, melyeket az együttműködés jellemezte, egyfajta aranykorként jegyzi a történetírás.Tovább »

87. A sejtmezőgazdaság korszaka következhet
(Közélet, 206. szám - 2021. november)

A klímavédelemmel kapcsolatban megoszlanak a vélemények. A közelmúltban megtartott klímacsúcs is megosztja a közvéleményt. Azt megelőzően pedig újraindították széntüzelésű erőműveiket azok az országok is, melyek merész célokat tűztek ki maguknak.Tovább »

88. Információdömping
(Közélet, 207. - 208. szám - 2021. december - 2022. január)

Nem csak a járvány esetleges újabb hullámaitól, vagy más fertőző betegségek megjelenésétől tarthatunk. Nyilvánvalóvá vált, hogy bolygónk is nagy beteg. Valójában a két dolog nem is igazán választható el egymástól.Tovább »

89. A bizonytalanság csapdájában
(Közélet, 207. - 208. szám - 2021. december - 2022. január)

A technika és technológia fejlődésével életünk talán könnyebbé válik bizonyos szegmenseiben, de ugyanakkor egyre bonyolultabbá is válik. A bonyolult dolgokat pedig nem lehet gyorsan megjavítani, ha elromlanak.Tovább »

90. Jó üzlet a fegyvergyártás és a fegyverkereskedelem
(Közélet, 214. szám - 2022. július)

Nem igazán hangzik jól, de sajnos igaz a megállapítás, hogy ismét fegyverkezni kezdett a világ.Tovább »

91. Szabadságjogokról krízishelyzetben
(Közélet, 215. szám - 2022. augusztus)

Turbulens időket élünk és ez egyben azt is jelenti, hogy a meglepetések is halmozódnak. Árak és árfolyamok hirtelen zuhanása és emelkedés mindennapos, a média tele van álhírekkel és téves, félreérthető, vagy félremagyarázott információkkal.Tovább »

92. Gazdaság és demográfia
(Közélet, 216. szám - 2022. szeptember)

Az aktuális történések tükrében most éppen kevesebb figyelmet kap, noha mindinkább kikerülhetetlennek bizonyul a demográfiai folyamatok következményeinek az eddiginél hatékonyabb kezelése. A gazdaságra ugyanis meghatározó tényezőként hat a lakosság számbeli növekedése, vagy csökkenése, illetve a társadalmak elöregedése is.Tovább »

93. Recesszió fenyegeti Európát
(Közélet, 217. szám - 2022. október)

Súlyponteltolódások, azzal együtt drámai folyamatok vannak kialakulóban a világgazdaságban. Az európai országok gazdaságaiban a recessziós félelmek határozzák meg az üzleti hangulatot.Tovább »

94. Piaci alapokra helyezett együttműködés Európában
(Közélet, 218. szám - 2022. november)

Turbulens időket élünk. Időről-időre nyugtalanító hírek jelennek meg elsősorban az élelmiszer- és energiaellátással kapcsolatban Európában.Tovább »

95. Hol vannak a fejlődés határai
(Közélet, 219. szám - 2022. december)

Korunk meghatározó velejárója a számítógép. Valójában azonban nem is olyan régi találmány. Csupán néhány évtizede pedig az egy szobányi helyet elfoglaló gépek a töredékét sem voltak képesek produkálni annak a teljesítménynek, amit ma egy olcsóbb okostelefon is produkál.Tovább »

96. Kapzsiság és infláció
(Közélet, 226-227. szám - 2023. július-augusztus)

Mindig alkottak, illetve próbáltak alkotni új fogalmakat a közgazdászok. Aztán azok némelyike használatban maradt, más próbálkozások kudarcot vallottak és a szavak feledésbe merültek.Tovább »

97. Drasztikus csökkent szántóföldjeink humusztartalma
(Természet, 228. szám - 2023. szeptember)

Folyamatos változásban van minden. Ezért aztán bizonyos módosulások csak azokat lephetik meg, akik ezzel nincsenek tisztában. Bolygónk éghajlata is szüntelenül változott már akkor is, mielőtt fajunk megjelent volna.Tovább »

98. A pénz jövője
(Közélet, 229. szám - 2023. október)

A pénz jelenlegi megjelenési formáiról és funkcióiról sokat lehetne értekezni. Marx legismertebb művében, mely A tőke címen jelent meg magyar fordításban, már vannak arra utalások, hogy a pénz a jövőben meg fog szűnni.Tovább »

99. Előbb, vagy utóbb mehetnénk nyugdíjba?
(Közélet, 230. szám - 2023. november)

Növelni, vagy csökkenteni kellene a nyugdíjkorhatárt? A kérdés gyakran felmerül, amióta csak létezik nyugdíj.Tovább »

100. Digitalizálják a jegybankpénzt is
(Közélet, 231. szám - 2023. december)

Életünk számos aspektusa digitalizálódik. A pénzzel sincs ez másképp.Tovább »

ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2024 Fókusz. Minden jog fenntartva!
Design by predd | Code by tibor