Tudta-e?
hogy a Kaliforniai Műegyetemen olyan beültethető műanyag szemlencsét találtak fel, amely egy bizonyos rezgésszámú ibolyántúli fény hatására megváltoztatja domborulatát, tehát az illetőnek olvasáshoz sem kell szemüveget felvennie?

A szerző összes cikkei :: TÓTH Péter

1. Fenntartható fejlődés - újratöltve
(Közélet, 102. szám - 2013. március 01.)

A fenntartható fejlődés szóösszetételt az utóbbi években gyakran és előszeretettel használták a politikusok, de a menedzserek, és a különféle profilú szakemberek is.Tovább »

2. A gazdaság is „csak” egy ökoszisztéma?
(Közélet, 103. szám - 2013. április 01.)

Közhelyes, de sok szempontból tagadhatatlan megállapítás, hogy maga az ember is a természet része. Jól tudjuk azonban, hogy ősidők óta léteznek egyéb elméletek is az eredetünkről, szerepünkről, evilági küldetésünkről stb.Tovább »

3. Homo sapiens oeconomicus
(Közélet, 104. szám - 2013. május 01.)

Már a primitív törzseknél is megfigyelhetőek a gazdálkodás alapvető mozzanatai. A közgazdaságtan, mint tudatosan művelt tudomány eredete pedig egészen az ókorig nyúlik vissza.Tovább »

4. Tízéves a civil űrrepülés
(Közélet, 105. szám - 2013. június 01.)

Az állam célszerű gazdasági szerepvállalásának szükségességéről gyakran megoszlanak a vélemények. A civil űrrepülés első évtizedét lezárva viszont megállapíthatjuk, hogy az űrkutatás állami projektuma esetében jól megfigyelhető az oda-vissza hatás mechanizmusa.Tovább »

5. A pénzügyi piacok lélektana
(Közélet, 106. szám - 2013. július 01.)

Pénzügyekben mindig észen kell lenni. Különösen érvényes ez a mostani válságos időkben.Tovább »

6. A gerillamarketing (is) mind inkább a nagyok kiváltsága
(Közélet, 107. szám - 2013. augusztus 01.)

Ismeretes, hogy amikor egy háborúban a kicsiknek kell a nagyok ellen felvenni a harcot, akkor a hagyományos értelemben vett konfrontálódás eleve sikertelenségre van ítélve, ezért célszerű ilyenkor a gerilla hadviselés alkalmazása.Tovább »

7. Tudásalapú társadalom, tudásalapú gazdaság
(Közélet, 108. szám - 2013. szeptember 01.)

A jövő társadalma - amennyiben történelmünk nem vesz váratlan, vagy apokaliptikus fordulatot - a tudásalapú társadalom lesz.Tovább »

8. A jövő zenéje: az elektronikus kereskedelem
(Közélet, 109. szám - 2013. október 01.)

Az elektronikus kereskedelem (vagy e-kereskedelem) az árucikkek és szolgáltatások elektronikus úton történő eladása, vásárlása, forgalmazása, illetve azok cseréje.Tovább »

9. Ciklikus ingadozások a gazdaságban
(Közélet, 110. szám - 2013. november 01.)

„Válság van, nincs pénz!” Jóformán nap-mint nap ezt halljuk mindenhol. Azt azonban, hogy valójában mi történik és miről is van szó, a földkerekség ma élő legnagyobb gondolkodói is csak találgatják.Tovább »

10. Civilizációk felemelkedése és bukása
(Közélet, 111. szám - 2013. december 01.)

A tudomány gyorsan fejlődik, állapítható meg a közhelyes igazság.Tovább »

11. Versengés az űrbéli lehetőségekért
(Közélet, 112. szám - 2014. január 01.)

A 2013. év utolsó hónapjában történt meg az a feltehetően az egész emberiség szempontjából fontos és történelminek számító esemény, amikor Kína egy újabb technológiai áttörést hajtott végre a világűrben.Tovább »

12. A villámzár évszázada
(Közélet, 113. szám - 2014. február 01.)

A cipzár, más néven húzózár, vagy villámzár ma az egyik legismertebb, és szinte elengedhetetlen tartozéka a ruhaneműknek, de lábbelik, elsősorban a téli hosszú szárú csizmák esetében is gyakran találkozunk vele.Tovább »

13. Mindig van új a Nap alatt
(Közélet, 114. szám - 2014. március 01.)

Egészen a 17. század végéig az emberiség gyakorlatilag csak napenergiát használt.Tovább »

14. Talán még nem minden romlott el?
(Közélet, 115. szám - 2014. április 01.)

Murphy szállóigévé vált törvénye szerint „ami elromolhat, az el is romlik”. Gyakran halljuk, hogy Murphy más törvényeire hivatkoznak az emberek. Eközben azonban, ha megkérdezzük őket, a legtöbben nem is biztosak abban, hogy létezett ilyen ember, és ha mégis, akkor ki is volt ő tulajdonképpen?Tovább »

15. A nyugdíjrendszerekről
(Közélet, 116. szám - 2014. május 01.)

Gyakran halljuk az utóbbi időben, hogy a nyugdíjrendszer reformjáról beszélnek. Nem csak nálunk, de Európa szerte aktuális a téma.Tovább »

16. Bemutatták az új, hétszemélyes űrkapszulát
(Közélet, 117. szám - 2014. június 01.)

A közelmúltban még úgy tűnt, hogy az ukrán válság miatt veszélybe kerülhet az űrkutatás jövője. A Krím megszállása miatt bevezetett amerikai szankciókra válaszul, az oroszok kilátásba helyezték, hogy a jövőben egyetlen további amerikai űrhajóst sem szállítanak a Nemzetközi Űrállomásra. Az amerikaiak azonban igyekeztek gyorsan megcáfolni azokat a híreket, melyek szerint orosz segítség nélkül még sokáig nem tudnak majd embert az űrbe küldeni.Tovább »

17. Közgazdaságtan természettudományos megközelítésből
(Közélet, 118. szám - 2014. július 01.)

A közgazdasági elméletek szerint, amikor az emberi viselkedést vizsgáljuk, akkor lényegében azt vizsgáljuk, hogy milyen egyéni és azokból eredően milyen kollektív döntések születnek. A döntések hátterében pedig – bármennyire is meglepő ez - közvetlenül, vagy közvetve, de mindig valamilyen adás-vétel, pontosabban fogalmazva, valamiféle csere-ügylet húzódik meg.Tovább »

18. Vásárláspszichológia
(Közélet, 119. szám - 2014. augusztus 01.)

Nap mint nap pénzügyi döntéseket kell meghoznunk. Komoly, életünk végéig szóló, vagy esetleg utódainkra is rámaradó befektetéseinktől kezdve a kocsi vásárláson át a napi étel megvásárlásáig mind-mind egy-egy pénzügyi döntést jelent, amit esetenként jól el is lehet szúrni.Tovább »

19. Vásárláspszichológia II.
(Közélet, 120. szám - 2014. szeptember 01.)

Fogyasztói társadalomban élünk, amikor már nem csak a nagy bevásárlóközpontokban figyelhetünk fel az akciós termékekre, hanem a sarki boltok is élni próbálnak a forgalom növelésének, a vásárlók csábításának különféle eszközeivel.Tovább »

20. Tolongás a Mars körül
(Közélet, 121. szám - 2014. október 01.)

India is beszállt a versenybe: sikeres bolygóközi küldetést teljesített, amikor szeptember 24-én a Mangalján (Mangalyaan) nevű saját fejlesztésű szondáját Mars-körüli pályára állította.Tovább »

21. Zűr az űrben
(Közélet, 122. szám - 2014. november 01.)

Azt tapasztaltuk, hogy az elmúlt időszakban felgyorsult a verseny az űrbéli lehetőségek esetleges jövőbeni kihasználása végett. Az Amerikai Egyesült Államok és Oroszország mellett Kína és India is versenybe szállt, előbbi a Holdra, utóbbi pedig Mars körüli pályára juttatta el sikeresen saját fejlesztésű űrszerkezetét.Tovább »

22. Ember alkotta szerkezet egy üstökös felszínén
(Közélet, 123. szám - 2014. december 01.)

Az Európai Űrügynökség (ESA) Rosetta űrszondájának leszállóegysége - a Philae, amelynek fedélzeti vezérlő és adatgyűjtő számítógépének szoftverét magyar fejlesztők készítették - 2014. november 12-én megérkezett a 67P/Csurjumov–Geraszimenko üstökösre. Ezzel az első ember által alkotott eszköz leszállt egy üstökösön. A mosógép nagyságú űreszköz fényképeket küldött az üstökös felszínéről.Tovább »

23. Az olajkor alkonya
(Közélet, 124-125 szám - 2015. január-február)

Gyakran rá kell döbbennünk, hogy a tudomány jelenlegi fejlettségi fokán, az információs társadalom hajnalán még mindig milyen keveset tudunk és alig valamit értünk meg az éppen zajló folyamatokból.Tovább »

24. Korszakváltás jöhet a repülés történetében
(Technika, 126. szám - 2015. március)

Az emberiséget már évezredek óta foglalkoztatja a repülés iránti vágy. A gondolat, hogy a madarakhoz hasonlóan a levegőbe emelkedjen, egészen biztosan már távoli ősünk fejében is megszületett.Tovább »

25. Erőműveket építenének az űrben
(Közélet, 127. szám - 2015. április)

Szakmai körökben kisebb bombaként robbant a hír, mi szerint Kína 2050-ig egy hatalmas napelemes erőmű kiépítését tervezi a világűrben.Tovább »

26. Mars utazás elnapolva?
(Közélet, 128. szám - 2015. május)

Amikor az első ember a Holdra szállt, joggal hihette mindenki, hogy attól kezdve felgyorsulnak a folyamatok és az ezredfordulót követő időszakban már megkezdődik a világűr meghódítása.Tovább »

27. Ökológiai intelligencia
(Közélet, 129. szám - 2015. június)

Az emberi civilizáció bolygónkon nem csak felgyorsított bizonyos változásokat, de olyan körülményeket teremtett, hogy jószerivel érzéketlenné tette az embert a megannyi változás észlelésére.Tovább »

28. A hálózatok korszaka
(Közélet, 130. szám - 2015. július)

A rendszerelmélet sokak szerint tulajdonképpen a tudományok tudománya, hiszen ez egy olyan diszciplína, melyet minden tudomány, mind gyakrabban segítségül hív, ha alapvető kérdésekre szeretne választ találni.Tovább »

29. Határ a csillagos ég
(Közélet, 131. szám - 2015. augusztus)

Avagy: hány, a Földünkhöz hasonló bolygó lehet még?Tovább »

30. A reklám jövője
(Közélet, 132. szám - 2015. szeptember)

Hasznos információkkal segít bennünket a megfelelő termékek és szolgáltatások kiválasztásában, vagy elviselhetetlenné válik a jövő propagandája? Egyelőre nem tudni még pontosan, mit hoz a jövő a reklámok szempontjából.Tovább »

31. A bankok is kimennek divatból?
(Közélet, 133. szám - 2015. október)

A helyzet mostani állása szerint, majdnem biztosra vehető, hogy amikor a jövőben pénzre lesz szükségünk, egy olyan összegre, ami éppen nem áll a rendelkezésünkre, elég lesz megnyomni néhány gombot egy mobilalkalmazáson és perceken belül már érkezik is a szükséges pénzmennyiség.Tovább »

32. Kínai zöld forradalom
(Közélet, 134. szám - 2015. november)

Kína impozáns, a történelemben eddig példátlanul és páratlanul gyors gazdasági fejlődését jelentősen beárnyékolja a tény, hogy mindez egy elképesztő mértékű környezetkárosítással párosul. Az ország vezetői sokáig hivatalosan nem ismerték el ennek tényét. Most azonban arról olvashatunk, hogy a jövőben a pekingi vezetés már prioritásként kezeli a környezetvédelmet.Tovább »

33. András-naptól a Cyber Hétfőig
(Közélet, 135. szám - 2015. december)

Szent András apostol, a keleti egyház védőszentje az első században élt. A hagyomány szerint átlósan ácsolt kereszten halt mártírhalált. Az ilyen keresztet máig andráskeresztnek nevezik. András apostol napja régebben ünnep volt. A naphoz legközelebb eső vasárnap volt az egyházi év, advent kezdete. Régi ünnepeinket azonban mintha kezdenék kiszorítani különféle „importált hóbortok”, mint amilyen a Fekete Péntek, vagy a Cyber Hétfő.Tovább »

34. A világgazdaság egy zsineggel összekötözött kártyavár csupán?
(Közélet, 136-137. szám - 2016. január, február)

Gazdasági szankciók, fenyegető krízis, tőzsdei krach, olajár összeomlás jellemezte a mögöttünk álló évet. Nem tudhatjuk, ebben az évben mi vár ránk, de abban biztosak lehetünk, hogy eseményekben bővelkedik majd, hiszen a globalizációnak köszönhetően az események felgyorsultak. Gyorsan bekövetkezhet egy általános gazdasági élénkülés, de egy hirtelen összeomlás is benne van a pakliban.Tovább »

35. Az egyesült Európa ötletének rövid története
(Közélet, 138. szám - 2016. március)

Azt hihetnénk, hogy az egységes Európa eszméje a 20. század utolsó negyedében fogalmazódott meg. Valójában azonban már évszázadokkal ezelőtt felmerült a kontinens egységesítésének ötlete. Victor Hugo, Comenius, Erasmus, Saint-Simon, Dante és Kant foglakozott már az egységes Európa létrehozásának ötletével. Ebben az írásban - a teljesség igénye - visszatekintünk az európai egység kialakulásának néhány fontosabb állomására.Tovább »

36. Villanykörte konspirációs elmélet
(Közélet, 139. szám - 2016. április)

Idén már 115 éves a világ legidősebb működő villanykörtéje. A szénszálas izzót még 1901-ben csavartak be a kaliforniai Livermore tűzoltóállomásán. Kisebb megszakításokkal azóta is egyfolytában világít. Kezdetben még 60 Wattos volt, mára már csak szerény 4 Watton világít. A „vén” körte az Örök készültség jelképévé vált az állomáson. 2015 júniusában átlépte az egymilliomodik üzemóráját. Mára már különleges akkumulátorokkal táplálják és túláram elleni védelemmel is felszerelték, hogy semmi ne zavarja meg a működését.Tovább »

37. Infláció és defláció – káros, vagy szükséges?
(Közélet, 140. szám - 2016. május 1.)

Vajon károsnak nevezhető-e az infláció, vagy a kismértékű pénzromlásnál még rosszabb az, ha deflációt mérnek? Az infláció és a defláció sok esetben csak tünet és nem a valós probléma. Manapság már a szakemberek is megpróbálják újraértelmezni ezt a témakört.Tovább »

38. A piaci rések betöltésében kereshetjük esélyeinket
(Közélet, 141. szám - 2016. június 1.)

Piaci rések olyan piacrészek, amelyekben a nyilvánvaló vagy meglévő, de lappangó vásárlási szándék fennálló kínálat híján nem kielégíthető. A cél lehet ilyen piaci rések felfedezése és a kínálat kielégítése. Egy piacot leginkább a réseibe történő behatolással lehet meghódítani. A kisvállalkozók számára hatalmas esélyeket jelent a piaci rések megtalálása és betöltése.Tovább »

39. A „villámdelejes forgonnyal” hajtott járművek térhódítása
(Technika, 142. szám - 2016. július 1.)

A globális autópiaci trendek hatalmas változáson mennek épp át. A jövő az autózás világában is elkezdődött. Az önvezető és az elektromos autók feltehetően egyre nagyobb szerepet fognak játszani majd életünkben.Tovább »

40. Pénzügyeinkről
(Közélet, 143. szám - 2016. augusztus 1.)

Mostanában szinte naponta halljuk, hogy már nem éri meg bankbetétben tartani pénzünket a folyamatos kamatcsökkenés miatt. A betétek népszerűsége az alacsony betéti kamatok miatt világszerte csökken.Tovább »

41. Az alapjövedelem, mint a jövő dilemmája
(Közélet, 144. szám - 2016. szeptember 1.)

Távoli őseink még egy olyan világba születtek, ahol a földterületek nem voltak magántulajdonban, szabadon gyűjtögethettek, vadászhattak. Azóta a helyzet egészen megváltozott, ma már egy tenyérnyi parkolóhelyért is fizetni kell a legtöbb helyen. Az alapjövedelem bevezetésének elképzelését azzal indokolják, hogy az emberek mára meg lettek fosztva természetes örökségüktől, a földtől. A másik érv: az automatizálódó termelés megszűnteti a munkahelyeket, ezért a jövőben nem lesznek munkahelyek, azok sem dolgozhatnak majd, akik egyébként szeretnének.Tovább »

42. Megosztáson alapuló közösségi fogyasztás
(Közélet, 145. szám - 2016. október 1.)

Az információs társadalom térhódítása komoly változásokat generál a fogyasztói szokásainkban is. A megosztáson alapuló közösségi fogyasztás gyors térhódításának lehetünk tanúi, mindez a jelek szerint rgyökeresen meg fogja változtatni társadalmi viszonyainkat is.Tovább »

43. Az együttműködés lehet a nyerő
(Közélet, 146. szám - 2016. november 1.)

Oliver Hart és Bengt Holmström kapta az idei, 2016. évi közgazdasági Nobel-emlékdíjat. Mindketten európai származásúak, de az Amerikai Egyesült Államokban alkotnak és élnek.Tovább »

44. Ipari forradalmak viharában
(Közélet, 147. szám - 2016. december 1.)

Amennyiben sorszámmal látjuk el az eddig lezajlott ipari forradalmakat, pontosabban megpróbáljuk sorba venni őket, akkor most éppen a negyedik zajlik. Ipari forradalom alatt a gazdaság egészében végbemenő robbanásszerű fejlődést, modernizációt értünk, amely gyökeres változásokat indít el a társadalom több szegmensében.Tovább »

45. A kavicstól a kvantumszámítógépig
(Közélet, 148-149. szám - 2017. január-február)

Valószínűleg soha nem tudjuk meg pontosan, hogy őseink egykor valóban paradicsomi körülmények között éltek-e, illetve mit is értünk lényegében ez alatt.Tovább »

46. A komputerizáció hatása a termelékenységre
(Közélet, 150. szám - 2017. március)

Bizonyos források szerint Szerbiában hatalmas hiány van informatikusokból, IT szakemberekből, rendszergazdákból, programozókból. Ugyanakkor azt is tapasztalhatjuk, hogy nem minden cégben helyeznek nagy hangsúlyt a digitalizációra, a számítógépes megoldásokon alapuló fejlesztésekre.Tovább »

47. A hitelminősítők és az adósbesorolás
(Közélet, 151. szám - 2017. április)

Az átlagember nagyon keveset tud a hitelminősítőkről. A szerbiai tapasztalatok azt mutatják, hogy gyakran még az egyszerű vállalkozók is keveset tudnak róluk, mert a napi gondok-problémák megoldása foglalja le a kapacitásaikat és ezzel már nincs idejük foglalkozni. Tudni kell azonban, hogy a hitelminősítők a kisemberek, kisvállalkozások sorsát is jelentősen befolyásolhatják, ha nem is közvetlenül, de közvetett módon.Tovább »

48. A bitcoinról
(Közélet, 152. szám - 2017. május)

Még nem tudni, hogy a jövő pénze, vagy csak utópisztikus hóbort marad a virtuális valutaTovább »

49. Rovartenyésztéssel oldhatják meg az emberiség élelmezési gondjait
(Közélet, 153. szám - 2017. június)

Az általunk csak nyugati világként emlegetett Európában és Észak-Amerikában az emberek többsége a rovarokat visszataszítónak tartja. Éppen ezért csak szélsőséges helyzetekben merülhet fel az a gondolat, hogy velük csillapítsuk az éhségünket.Tovább »

50. A rendezett káosz, avagy a Fibonacci számok
(Közélet, 154. szám - 2017. július)

Galileo Galilei itáliai fizikus, csillagász, matematikus és természettudós állítólag azt mondta egyszer, hogy a „természet nagy könyve a matematika nyelvén íródott”.Tovább »

51. Nyersanyagátok
(Közélet, 155. szám - 2017. augusztus)

Azt hihetnénk, hogy a nyersanyagban gazdag országok eleve gazdagok. Pedig ez nem így van. Számos példa bizonyítja az ellenkezőjét. A nyersanyagexportból eredő bevételek általában olyan társadalmi folyamatok elindítói, melyek később negatív hatásokon keresztül köszönnek vissza.Tovább »

52. Drónok a mezőgazdaságban
(Közélet, 156. szám - 2017. szeptember)

A drónokól elsősorban a hadászat, a távirányítású repülő szerkezetekről katonai alkalmazásuk jut azonnal eszünkbe. Pedig a drónok az élet más területét is meghódítják. Ma már minden magára valamit is adó fotósnak, filmesnek van drónja, hiszen ezzel megvalósult az emberiség azon ősi vágya, hogy madártávlatból szemlélje a dolgokat.Tovább »

ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2017 Fókusz. Minden jog fenntartva!
Design by predd | Code by tibor