Midőn Bácska a török hódoltság után (1692) ismét Magyarországhoz került, az egész Bács-Bodrog vármegyét fegyverrel szerzett új területnek tekintette a királyi kincstár (kamara), melyet azután egyes magasabb rangú katonának, vagy érdemesebb polgári egyénnek adta el; míg a hajdani magyar földesurak leszármazottainak igényeit nem akarták tekintetbe venni. Így Futak, mely már a mohácsi csata előtt (1526) is uradalmi birtok volt, most kamarai birtokká lett, és 1703-ban mint futaki uradalmat báró Nehem József, péterváradi várparancsnok 25 000 aranyforintért adott el örökáron.
Ez az uradalom az 1703. évi összeírás szerint a következő részekből állott: Futak mezőváros 80 házzal; Gyenisfalu, Kúva falu a dunai mocsarak között; továbbá még ezek a puszták: Szamatin, Vizics, Kengyela, Drágovó, Petrovác, Irisác és Glozsán. 1718-ban az uradalomban már Futakon kívül öt lakott helységet említenek: Kúva, Begecs, Petrovác, Alpár és Piros, mert némely puszta idővel betelepült.
Báró Nehem József tábornok 1713. júliusában Péterváradon meghalt és csak három leányt hagyott maga után, akik az uradalmat bérbe adták. A nép már 1724 júniusában a vármegyéhez fordult panasszal és késznek mutatkozott 2500 forint földesúri adót fizetni, ha újra a királyi kincstár alattvalói lehetnek.
A futaki uradalom tehát újra a királyi kamaráé lett, de már egy év múlva ismét urat cserélt. 1727 júliusában gróf Oduyer József tábornok az uradalmat a királyi kamarától megvásárolta. Halála után 1731-ben gróf Cavriani Frigyes Lőrinc vásárolta meg a futaki uradalmat.
1737-ben az uradalom földrészei, vagy pusztái részben más nevekkel szerepelnek: Drágovó, Szlokutyán, Irmovó, Piros, Kuriakovó, Alpár, Bodony, Glozsán, Kirta (Begecsnél). A falvak pedig: Begecs, Petrovác, Alpár és Piros.
Cavriani 1744-ben 90 200 aranyforintért örök áron eladta mácsai Csernovics Mihálynak. Mivel Csernovics család nagyon eladósodott, ezért 1769-ben elvesztették a futaki uradalmat. Ugyanabban az évben a bécsi kúriától (királyi udvarház), gróf Hadik Andrásnak adományozták rendkívüli katonai érdemeiért.
Hadik András 1771 februárjában Batthyány Ádám királyi tárnokmestertől 60 000 forintot vett kölcsön a futaki uradalomra.
Az 1756-ban megkezdődött úgynevezett hétéves háborúban, Mária Terézia oldalán Poroszország ellen harcolt Szász-, Orosz-, Svéd- és Franciaország. A háborúk során a magyar huszárok Hadik András vezetésével, 1757. október 16-án Berlint is megszállták, amely haditett egyike a legszellemesebb és legvakmerőbb magyar hadivállalkozásoknak s szinte a kalandozások korára emlékeztet. Frigyesnek, a porosz királynak, azonban a túlnyomó ellenséggel szemben is sikerült a végső sikert kivívnia s az 1763. évi hubertusburgi békében, Mária Terézia végkép lemondott Szilézia birtokáról.
Hadik Andrást 1776 szeptemberében Bács-Bordrog vármegye főispánjának nevezték ki, és most családjával együtt lakott Futakon, ahol 1777-ben pompás kastélyt is kezdett építeni, uradalmat felvirágoztatta és mintagazdaságot létesített.
Hadik család rövid története: Hadik család ősei Turócz vármegyéből származtak. Boldizsár 1585-ben Tótprónán lakott. Fia János, aki 1585-ben született, később superintendens volt. (Az egyházkerület élén álló lelkész.) János fia Mihály, ennek fia II. Mihály volt, akinek nemességet II. Károly király 1720. november 6-án kegyelemből megerősítette és a Nádasdy ezredben kapitány volt. Fia András (1710-1790) tábornagy, kit 1763. március 20-án magyar grófi, majd 1797-ben római szentbirodalmi grófi rangra emeltek (posthumus).
A futaki uradalom pecsétjét, gróf Hadik címere képezte, melyet alul Hadik tábornok katonai pályáját jelző hadi eszközök, golyók, dobok, zászlók stb. díszítenek. A körülírás: „Sigil. Dominii Fvtak 1772.”
Hadik András 1789-ben még egyszer vezérelte a huszárseregét a török ellen, de lábán megsérülve Futakra tért vissza és 1790. március 12-én meghalt. A kastélyhoz közel kéttornyú római katolikus templomot emeltetett, amelyben el is temették.
Gróf Hadik András halála után családja maradt még néhány évig a futaki uradalom birtokában. András unokája Frigyes (Károly fia) igen könnyelmű életet élt, nagyon eladósodott és a maga részét eladta gróf Brunswick József országbírónak. Hadik András harmadik fia II. András is kénytelen volt eladni a maga birtokrészét, így 1801. decemberében már az egész futaki és cserevicsi uradalom, gróf Brunswick tulajdonába került; név szerint Futak mezővárost, Új-Futak, Begecs, Glozsán, Petrovác, Kiszács (Kis-Ács), Piros, Cserevics falvakat; Alpár, Lenovác pusztákat és a következő füzeseket: Sziget (Csereviccsel szemben), Kúva, Vizity és Somolya.
Brunswick József országbírónak 1827-ben fiú utódok nélkül bekövetkezett halálával a Hadik család újból igényt tartott a futaki uradalomra, de azt visszaváltani már nem tudták, így az uradalom továbbra is a Brunswick örökösök tulajdonában maradt. Gróf Hadik II. András fia Gusztáv (1801-1873), aki 1848/49-ben honvédezredes és a szegedi hadosztály parancsnoka, tevékenyen részt vett az 1848 őszén és 1849 telén a szerbek elleni küzdelmekben, Délvidék bánsági területén.
1827-ben, özvegy gróf Brunswickné, született Majthényi Mária Anna, volt a futaki uradalom tulajdonosa özvegyi jogon egészen 1843-ig. A két Brunswick leány: Júlia, báró Forrai András neje és Henrietta, gróf Chotek Hermann neje bírták a futaki uradalmat, egészen 1847-ig. Később özvegy Chotekné részét fia Ottó örökölte, aki 1860-ban megvásárolta báró Forrainé részét is. Ottó halála után, 1889. novemberében, fivére Rezső (Rudolf) lett a 32 000 holdra kiterjedő futaki és a 7000 holdnyi cserevicsi uradalomnak egyedüli bortokosa.
1890-ben a futaki Chotek család uradalmában új neveket kaptak az egyes részek: Ó-Futak, Új-Futakon kívül: Begecs, Glozsán, Petrovác, Kiszács és Piros falvak; a puszták elnevezései: Alpár, Irmova, Vizics, Henrika, Új-puszta, Ottótanya, Rudolftanya és Máriamajor.
(Források: Brovszky Samu: Bács-Bodrog vármegye monográfiája; Iványi István: Bács-Bodrog vármegye földrajzi és történelmi Helynévtára; Asztalos Miklós-Pethő Sándor: A magyar nemzet története)
.jpg)
