A bodrog-alsóbűi rovásfelirat

Anyai nagyanyám révén, több nyári iskolai szünidőt is, a vendégszerető bodrogi rokonoknál töltöttem. Be kell vallanom, hogy az írásról meg is felejtkeztem. Csak miután I L Kizlaszov: „Az eurázsiai szteppék írásai” (Feliratkódexe alapján) sikerült az ómagyar rovásjeleket, az írás szabályait feltárnom merült fel, hogy azon korábbiak, melyek nem az új ismeretek alapján készültek, felülvizsgálatra szorulnak. Az utóbbi évek újabb írásai mellett, ezek felülvizsgálatát folyamatosan sorra vettem és veszem ma is. Fel is rémlett bennem, hogy a fúvókára írtakat akkor én is (Vékony Gábor és mások nyomán) a középkori székely rovásjelek visszavetítése alapján olvastam el. Elő is vettem, ugyan olvasata meggyőzően hangzik, de már nem helytálló. Több rovásjel (gyökhangzó) azóta más értelmű lett. Nem igazolódott, hogy a H (h) rovásjel é-nek is használható. De egyéb más hiányosság felsorolása nélkül is látszik, hogy azt javítani kell. Vagy újat írok, vagy átírom oly módon, hogy a továbbra is érvényes részt meghagyom az új mellett, és a javítandót csak tájékoztatásul, […]-s (esetleg kisebb betűmérettel, kivonatosan) megadom.

A teljes írás itt olvasható