Rovásírás I. István pénzén

E kettő kapcsolata nem kirívó hiszen az írás, mint a „nyelvileg kifejezett gondolatok maradandó rögzítésére szolgáló, kisebb-nagyobb emberi közösségek által elfogadott egyezményes grafikai jelek rendszere.” [2] Már több mint 7000 éve (kép-, fogalom-, ék-, szótag- és betűírásként) szolgálja az emberiséget, feliratát adja a pénzeknek. A 40 betű/hang igényű magyar nyelvre az államvallás és a latin közigazgatási nyelv bevezetésével ráerőszakolták az ugyancsak szerény 21 betűs latin ábécét. Az analógiásan gondolkodó magyar nyelvnek ősidők óta lehetett, a szkíta kortól igazoltan volt is a maitól eltérő logikus írásrendszere. Lásd Az Issziki rovásfeliratról. (Delibeli, 2020.) [3] Melyben a szó jelentését a mássalhangzók, a minőséget a kiírt, vagy a ki nem írt (mássalhangzó hangrendjéhez igazodó) magánhangzók hordozták.

A teljes cikk itt olvasható