Tudta-e?
...hogy mitõl van a földrengés ? A szilárd földkéreg alatt a Föld képlékeny anyaga állandó, lassú áramlásban van. Ha ezek az áramlások találkoznak egymással, vagy szilárd kéregnek ütköznek, megrendül a Föld. Az óriási Földnek ez csupán apró mozgás, mégis a felszínén házak omlanak össze.

114. szám - 2014. március 01.

Lehetőség fiataloknak

ERASMUS +

Európai Uniós lehetőségek, nem csak tagállamoknak ...
LUHOVIĆ Tímea

14

MIÉRT?

A világ rohamos változása egyre több kihívás elé állít bennünket. Ha lépést akarunk tartani, vagy egyszerűen csak fennmaradni, ezeknek a kihívásoknak meg kell tudni felelni. Elsősorban a munkaerő-piaci igények változásai okoznak nehézségeket.  Növekszik a magasan képzett munkaerőt igénylő munkahelyek száma, s egyre csökken a kereslet az alacsonyan képzettek iránt. Becslések szerint 2020-ra az állások 35%-át csak magasan képzett - diplomával rendelkező - személyek fogják tudni betölteni. Viszont, maga a diploma már nem garancia egy munkahely megszerzésére, és a meglévő munkahely sem nyújt már nyugdíjig tartó biztonságot. Ezt tükrözi a pályakezdő fiatalok körében megjelenő, egyre növekvő munkanélküliség.

Átértékelődött az iskolázottság és a munkában szerzett tudás jelentősége, hiszen a munkaadók nem kívánnak időt és pénzt pazarolni a „tapasztalatlan” pályakezdőkre. Jobban mondva, ha munkába szeretne állni, a 21. század embere nem árt, ha a diplomán és a munkatapasztalaton kívül rendelkezik gyakorlati tudással, idegen nyelvtudással, alkalmazkodóképességgel, valamint kommunikációs, önreprezentációs és önpromóciós készségekkel. E készségek fejlesztéséhez nyújt segítséget az idén januárban megkezdett és 2020-ig tartó Erasmus+ program.   

HOGYAN?

Az Erasmus+ az Európai Unió új oktatási, képzési, ifjúsági és sportprogramja. Egyetlen, komplex programról van szó, amely egyesíti az előző évek bevált programjait: az Egész életen át tartó tanulás programokat (Erasmus, Leonardo da Vinci, Comenius és Grundtvig), a  Fiatalok Lendületben programot és a Nemzetközi felsőoktatási programokat (Erasmus Mundus, Tempus, Alfa és  Edulink), és most először a sport területén is uniós támogatást biztosít, különösen a tömegsport terén. 

Célja a fiatalok és a szakemberek külföldi tapasztalatszerzésének, innovációk és bevált gyakorlatok megosztásának, valamint az oktatási, képzési és ifjúságpolitikai rendszerek korszerűsítésének támogatása. E három terület közül, érdemes kiemelni az elsőt, vagyis, az egyéni mobilitást megcélzó projektet, amely lehetővé teszi a tanárok és képzők, a felsőoktatásban, illetve szakképzésben tanulók tapasztalatszerzési célú mobilitását, a felsőoktatási vagy mesterképzési program elvégzését külföldön, az ifjúsági cseréket, valamint az ifjúsági önkéntesség gyakorlatát a tagállamokban és az EU-n kívüli (EU-val határos) partnerországokkal.                                                                                      

Költségvetésének kétharmadából több mint 4 millió EU-s polgár számára biztosítja ösztöndíj formájában a külföldi tanulás, képzés, munkatapasztalat-szerzés vagy önkéntes munkavégzés lehetőségét. A programnak köszönhetően a fiatalok tökéletesíthetik idegennyelv-tudásukat, megtanulhatnak hatékonyan kommunikálni, különböző helyzetekhez alkalmazkodni, különböző nemzetiségű és kulturális hátterű emberekkel együtt élni és dolgozni. Az Erasmus+  elsősorban a nem formális keretek között folytatott tanulás fontosságát hangsúlyozza, de szorosabbra fűzi az együttműködést az egyetemek és a munkáltatók között is, annak érdekében, hogy az egyes tantervek olyan tudásanyag megszerzéséhez vezessenek, amelyet a diákok ténylegesen kamatoztatni tudnak a munka világában.  

KINEK?

Az Erasmus+ ösztöndíjra szabadon pályázhat minden diák, tanár, önkéntes munkavállaló, ifjúsági vezető vagy a sportéletben tevékenykedő személy. Rajtuk kívül a program keretéből pénzügyi támogatásban részesülhetnek az oktatási intézmények, ifjúsági szervezetek, vállalkozások, helyi és regionális hatóságok és NGO-k, valamint az oktatás és szakképzés korszerűsítését szolgáló – a vállalkozó szellemet ösztönző – reformok. Valójában, bármilyen ifjúsággal foglalkozó szervezet pályázhat bármelyik programországból. Az Európai Unió 28 tagállama automatikusan programországnak számít, továbbá az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA/EGT) államai és a Svájci Államszövetség programországok lehetnek, ha eleget tesznek bizonyos adminisztratív feltételeknek. A többi ország partnerországként szerepel a programban, ami az jelenti, hogy külön feltételek szerint vehetnek részt a program megadott területein. 

MIT JELENT EZ SZÁMUNKRA?

A mi térségünk a programban Nyugat-Balkán név alatt szerepel. Szerbián kívül ide tartoznak még Montenegró és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság - mint tagjelölt országok, valamint, Albánia, Bosznia-Hercegovina és Koszovó - mint potenciális tagjelöltek. Habár az Európai Tanács 2013. júniusában úgy határozott, hogy Szerbiával is megkezdi a csatlakozási tárgyalásokat, szervezetei az Erasmus+ programban egyelőre  csak partnerként vehetnek részt, pályázóként nem. Tehát, ami az elkövetkező néhány év lehetőségeit illeti, Szerbia polgárainak és szervezeteinek nyíltak lesznek azok a projektek, amelyek célja: a felsőoktatási rendszer modernizációja, a közös mesterképzés, a bilaterális diák- és tanárcserék, az európai integrációk népszerűsítése, és az oktatási reformok támogatása. Amennyiben újból kinyitják a „Nyugat-Balkáni Ablak” elnevezésű ösztöndíjazási programot, várható, hogy az itthoni szervezetek is közvetlenül a brüsszeli hatóságoknál pályázhatnak Erasmus+ projektjavaslataikkal. Bővebb információk a programról egyelőre az Erasmus+ hivatalos honlapján találhatóak, a programmal kapcsolatos első szerbiai információs napot március végére jelentette be az
Ifjúsági- és Sportminisztérium.

Kapcsolódó cikkek

ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2017 Fókusz. Minden jog fenntartva!
Design by predd | Code by tibor