Tudta-e?
hogy az egész naprendszerünkben a leghidegebb pont a Hold jeges pólusán található, ahol a hőmérséklet -240 Celsius.

159-160. szám - 2017. december - 2018. január

Történelmi életképek

A „boldog békeidők” boltjai és boltosai Újvidéken

A téli ünnepkör ünnepeinek közeledtével, mint napjainkban is, az újvidékieket ugyanúgy elfogta a vásárlási láz. Talán a múlt aranyporával befedett források teszik számunkra olyan érdekessé, az egykor volt újvidéki boltok, az első áruházak, és nem utolsósorban a város központját uraló piacok világát.
Ózer Ágnes, muzeológus, történész

8

Újvidéken, a Monarchia határán elhelyezkedő városként, a nagyszámú, a Török Birodalom területéről a városba költöző szerbek, akik a Birodalomban maradt testvéreikkel élénk magán, gazdasági, nagyobbrészt, kereskedelmi és kulturális kapcsolatot tartottak fönn, nemcsak az európai módit követték, hanem a keletiként jellemzett áruval is ellátták úgy az újvidékieket, mind a városba látogató idegeneket is. A vásárlási láz, amely olyan hasonló a mi 21. századi szokásainkhoz, a téli ünnepkört megelőző időszakban fogta el a lakosságot. Ekkor, a kor legmodernebb médiájában, a helyi lapokban és alkalmi kiadványokban is, az ünnepre, az ajándékvásárlásra vonatkozó hirdetések megsokasodása volt észlelhető. Az egyik legérdekesebb, a kutatások állása szerint, amerikai mintára készült publikációban, a Sebesi Basset Vilmos, 1901-ben megjelent Újvidék és környékének útmutatója című kiadványban lehetett ezeket a hirdetéseket megtalálni. Ezekből a hirdetésekből is, ugyanúgy, mint az újságokban megjelenőkből is, az újvidéki üzletek árajánlatából és a portéka felsorolásából, sok mindent ki lehet deríteni. Elsősorban, hogy milyenek voltak a társadalmi szokások, a vásárló közönség ízlését, az ajándékozási szokásokat, de a különböző társadalmi rétegek anyagi helyzetéről is képet alkothatunk.

Alkalmi ajándéknak számítottak a lányok számára a levélpapírdobozok, képes albumok, emlékkönyvek, amelyeket az ismert újvidéki könyvkötő Urbán Ignácz, 1880-ban alapított könyv, -papír, -író, -rajzszer kereskedésében lehetett megvásárolni. Ajándéknak számított a Vasemberhez címzett üzletben vásárolt bőr és szövött kesztyű, a bőrerszények, hímzett tárcák, illatszerek, fogpaszták és szappanok, amelyekhez a nők és gyermekek számára varrt kötényeket is lehetett kapni. Öltönyt, vagyis méretre készített öltönyt, a Jelinek féle üzletben kínáltak, és itt lehetett méretre készített gyerekkosztümöt rendelni. Gyerek cipőket Roman Teschner készített, akinek üzlete a Kígyó utcában volt. Az, ami a város gyerekeit érdekelte, azok a boltok voltak, amelyekben játékot lehetett választani. Ilyen volt a Stein Mór által, a város Fő terén működtetett, A három arany csillaghoz címzett üzlet, vagy Fischer Sándornak a város egyik legforgalmasabb utcájában lévő, A kedvenchez címzett boltja, melyben az egykor készült fénykép alapján megállapítva, a kínálat valóban gazdag volt. Az, ami szembetűnő, hogy az élelmiszer „delicatess, a festék, és a rövidáru üzletek is kínálták az alkalmi ajándékokat, különösen karácsony és újév táján, az állandó árunak számító „finom cukor, kávé, olaj, tea, rum és cognackal” egyetemben.

A téli hónapokra az édesség fogyasztás megnövekedése volt a jellemző. Így a pesti különlegesség, a Kugler bonbon is megvásárolható volt a Klein Oszkár által működtetett, A Vörös Kereszthez nevű illatszer- és vegyszerboltjában. De semmivel sem volt kisebb a választék az újvidéki cukrászdákban sem. Hajek Fülöp cukrászdája a krémeséről, a Főtérre néző Dornstädter cukrászdában gesztenyepürét és tortákat rendelhetett az, akinek tellett ezekre a finomságokra. A boltok leltára gazdag és különleges volt. Ha csak a hirdetett és megvásárolható áru felsorolásából ítélünk. Lyuba Sztefanovity  és fia, A Három Süveg Cukorhoz nevű üzlete számított a legelőkelőbbnek, amelyben a legnagyobb választékát kínálták a fűszer és gyarmatárunak. A jó minőségű cukron kívül, a mindennapi árúból nemcsak rizst, gerslit kínáltak, hanem nagyszemű mandulájukat, többféle mazsolát, a legfinomabb svájci és francia sajtokat, külföldi csokoládékat, kakaót, desszertet és luxusbonbont is. Az ínyencek és a tehetősebb újvidékiek, itt találhattak maguknak előkelő angol mártásokat és mustárokat, finom prágai és kassai sonkákat, császárhúst és debrecenit, magyar és olasz téliszalámikat. A különleges halfélék közül, a drágának számító asztracháni kaviárt, tonhalat, szardíniát, homárt, és sós vízben tárolt rákfarkakat is. A sajtok választéka is versenyképes volt. A francián kívül, az olasz tejtermékeket is meglehetett vásárolni. Gazdag választék volt angol és orosz teákból, de likőrökből, konyakok, rajnai borok, a malaga és cherry is, a tokajival egyetemben elérhető volt, a különféle pezsgőkkel egyetemben.

A régi üzletek tulajdonosai is adtak magukra és hírnevükre. Így, a mai Njegoš, az akkor Andrássy Gyula nevét viselő utcában, Guttmann Arnold tulajdonában lévő fűszer- és rövidáru nagykereskedése is. A tulajdonos jó üzletembernek tartotta magát, és ezt pályafutásának ismertetésével bizonyította üzletfeleinek. Ő is, a többi vállalkozó kedvű honfitársával, a századforduló táján, 1895-ben költözött Újvidékre, ahol cégtársától Friedmann Miksától vette át 1897-ben az üzletet, amelyik akkor 30 éves múltra tekintett vissza. Nemcsak Újvidék társadalmi életében töltött be fontos szerepet, hanem az újvidéki kereskedők szervezetében, a Lloydban is, ahol a fűszerosztály titkári posztját töltötte be. Az újvidéki kereskedők hírnevéről, nemcsak gazdag kínálatú boltjaik, hanem a kereskedelemben érvényes, modernnek számító szakmai önbizalom kisugárzása is ékesen szólt.

ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2018 Fókusz. Minden jog fenntartva!
Design by predd | Code by tibor