ERDÉSZETI – DENDROLÓGIAI SZÓTÁR

A szótár a magyarországi Emberi Erőforrások Minisztériuma Oktatásért Felelős Államtitkársága támogatásával a Vajdasági Magyar Tankönyv Tanács gondozásában, az újvidéki Árgus kiadásában jelent meg 2015-ben. A kiadványsorozatot a Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesülete megbízásából Muhi Béla szerkeszti.

A szótár megírásánál a szerző a fák és cserjék részletesebb áttekintésére, azok erdőgazdasági jelentőségére és részben a zöldfásításban betöltött szerepére volt figyelemmel. Számba vette mind az európai, különös tekintettel a Délkelet-európaiakra, mind az őshonos és a fontosabb allochton fafajokat, természetesen nem a teljesség igényével. Azon kívül a szótárba kerültek egyes, főleg a Balkán hegyeiben tenyésző endemikus fafajok nevei is.

A szótár két részből áll. Az első tabelláris részben a fafajok családonként vannak feltüntetve, alattuk a családokhoz tartozó fafajok következnek azok nemzetközi (latin), magyar és szerb nevével/neveivel. Mind a családok, mind a fafajok nevei ábécé sorrendben vannak megadva.

A Vajdaságban legelterjedtebb fafajok a tölgyek, a nyárak és az akác. Ezek a fafajok a nyárak kivételével Szerbia erdőgazdálkodásában a Szávától délre fekvő területein is jelentős szerepet játszanak. Erre való tekintettel a szótárban a szerző ezeknek a fafajoknak, illetve azok változatainak, klónjainak szentelte a legnagyobb teret.

Az utóbbi években a Vajdaságban a zöldfásítás és erdősítés is viszonylag nagyobb méreteket öltött. Az erről szóló hírek azonban a vajdasági magyar médiában a fásítandó fafajok neveinek említésekor nem minden esetben felelnek meg az elvárásoknak. A szótárban 52 fenyőfaj és 274 lombos fa- és cserjefaj latin neve mellett megtalálható azoknak a magyar nyelvterületen használatos neve is.

A szótár második része szakszavak gyűjteménye magyar és szerb nyelven ábécé sorrendben.  Ezek az erdők növényvilágának, fejlődésének, a környezethez való viszonyulásának stb. leírásához, megértéséhez szükségesek.

A szerző a szótárt hiánypótlónak szánja, és annak anyagát úgy állította össze, ahogyan az egyetemi tankönyvekben szokásos. Használatát azoknak a magyar ajkú fiataloknak ajánlja, akik a belgrádi (esetleg szarajevói) erdészeti karon, vagy középiskolákban tanulják a dendrológiát. Továbbá ajánlja azoknak, akik a fák és az erdők iránt érdeklődnek, ugyanakkor fontosnak tartják a magyar nyelvhez való kötődést is.