- Heti Ajánlat
- Természet
- Történelem
- Kultúra
- Nyelvtudomány
- Életmód
- Technika
- Tudósok
- Közélet
- Diákoldal
- Olvasóink küldték
- Tanítástan
- Pszichológia
e-Learning
- Tudta-e?
- Hogy melyik a legrégibb magyar nyelvemlékünk ? A HALOTTI BESZÉD ÉS KÖNYÖRGÉS, 1200 körül keletkezett. Ez az elsõ olyan magyar nyelvű írás, mely komoly irodalmi érték is. A BESZÉD szabad, a KÖNYÖRGÉS szó szerinti fordítás latinból; összesen 274, az ismétlõdõ szavakat csak egyszer számítva 190 szóból áll.
120. szám - 2014. szeptember 01.
A nyelvhelyesség szociológiájaA nyelvszociológiai vizsgálatok általában a nyelvhasználatnak társadalmi összefüggéseit igyekeznek feltárni. Voltaképpen a nyelvhelyességnek is vannak társadalmi vonatkozásai, úgyhogy joggal beszélhetünk a nyelvhelyességnek a szociológiájáról is. Mit tanulmányozzon ez a diszciplína?
|
6
|
A nyelvszociológia azt vizsgálja, milyen hatással van az egyén nyelvi viselkedésére a környezete, a beszédhelyzet és a vele kapcsolatos körülmények, mozzanatok, a beszéd témája, a beszélgetők egymáshoz való viszonya, korkülönbsége, rangja, tekintélye stb. A beszélő ugyanis alkalmazkodik a külső tényezőkhöz, amikor kódot választ. Másképpen beszél az ember a bíróságon és másképpen baráti társaságban, nem úgy szól a főnökéhez, mint a fiához, más módon számol be szomszédjának egy labdarúgó mérkőzésről, mint egy temetésről, megvan egy tanteremnek, egy ülésteremnek, egy gyárcsarnoknak, egy sportpályának a nyelvi légköre. Gombocz Zoltán szerint a nyelvhelyesség a nyelvszociológia (nem pedig a nyelvtudomány) problémája. A nyelvhelyesség szociológiájának azt kell tanulmányoznia, hogy miért jelentkeznek bizonyos nyelvhelyességi hibák adott környezetben, másutt viszont nem, vagy hogy mennyiben ellenőrzi beszédének helyességét az egyén, amikor megszokott beszédpartnerrel társalog, vagy amikor ismeretlen emberrel elegyedik szóba. Vajon egy-egy nyelvhelyességi hiba hogyan függ a külső tényezőktől? Előfordul, hogy ugyanaz a személy az ülésteremben nyakatekert mondatokkal, idegen-szerűen fejezi ki magát, otthon pedig, a családja körében egészen más nyelvezetet használ: mondatai világosak, érthetőek, összhangban vannak a magyar nyelvszokással. Az ismert, megszokott beszédpartnerrel való társalgás általában nem készteti az egyént arra, hogy különösebben ellenőrizze és szabályozza beszédmódját, ha viszont ismeretlen személyhez szól, igyekszik választékosabb stílusban, ellenőrzöttebb formában beszélni. Vannak olyan emberek, akik szinte a modorosságig ismételgetnek meghatározott nyelvhelyességi hibákat: valaki például minduntalan határozói igeneves szerkezetet használ állítmány gyanánt (meg lett neki mondva, el lesz intézve, ki lett játszva stb.); egy másik megnyújtja a mássalhangzókat (szalag helyett szallagot mond, órakor helyett órakkort, szívesen helyett szívessent, utána helyett utánnát stb.); egy harmadik a határozott névelő zéjét szinte következetesen a főnévhez csapja (a zemeleten, a ziskola, a zegész, a zidő stb). Van-e olyan szituáció, amelyben sűrűsödnek az egyén jellegzetes hibázásai, amikor egy-egy hiba szinte törvényszerűen jelentkezik minden olyan helyzetben, amelyben sor kerülhet rá. Van-e továbbá olyan szituáció, amelyben teljesen eltűnnek ezek a tipikus hibák, amikor az egyénnek sikerül túltennie magát rajtuk. Az is érdekes probléma lehet, hogy megállapítsuk, egy-egy alkalmi nyelvhelyességi hiba felbukkanásában milyen szerepük van külső tényezőknek, objektív mozzanatoknak. Lehet, hogy némelyik hiba elsősorban ilyen tényezők következtében alakul ki, az egyén ilyenkor segítség híján tehetetlen és szánalmas figura. Miért vált ki hibát az egyik beszédhelyzet, és miért nem a másik? A hibát kiváltó beszédhelyzet szinte kínálja a különféle lehetőségeket, amelyek hozzájárulnak az egyén hibagyakorisági mutatójának a növekedéséhez. Másrészt az a kérdés is felvetődik, hogy vannak-e olyan nyelvhelyességi hibák, amelyeknek úgyszólván nincsenek is környezeti okai, hanem csak magából a nyelvből magyarázhatók? Lehetséges, hogy éppen akkor válik lehetővé az ilyen hibák leküzdése, amikor a beszélő felismeri nyelvének gyengeségeit, amikor egybeveti más nyelveknek a megoldásaival. Az egyén nemigen teheti meg azt, hogy változtasson magán a nyelven, ezért csupán úgy orvosolhatja a dolgot, hogy elkerüli nyelvhasználatában azokat a megoldásokat, formákat, amelyek hibalehetőségként jelentkeznek. A nyelvhelyesség szociológiai megközelítése nyilván a problémák megértéséhez és leküzdéséhez is közelebb visz bennünket. |
Kapcsolódó cikkek
- Hitvallás és küldetés
- Merre tovább Zöld Óvoda, Ökoiskola?
- Közkeletű szerb szavak beszédünkben
- A hatalom és az emberiség felfedezése
- Tatárok helységneveinkben
- A know-how és köznyelvi szinonimái
- Gárdonyi Géza - velünk élő?
- Nyelvi vitafórum
- Félrecsúszott vonzatok
- Az ember tragédiája és Madách filozófiája
- Pleonazmus a szóalkotásban
- Számítógépes igék
- Európaiságunk és az idegen szavak
- „Európának lelket, lelkületet és értelmet kell adni”
- Az -alja utótagú helységnevek
- Egy hagyományos helynévforma
- Az időmérés nyelvi vetülete
- Új kötettel bővült „A magyarság megtartó ereje” című sorozat
- Hivatali stílusunk bonyolultsága
- Könyvgerilla: belopja könyvét a könyvtárakba
- Kémiai elemek névcseréje
- Ácsokkal összefüggő helynevek
- Égitestek névalakja
- Nyelvjárási vagy regionális?
- Fogalommá vált személynevek
- Helységet túlélő nevek
- A selypesség és a dadogás
- Nyelvi szemlélet a fogalmak tagolásában
- Az írógép-helyesírás
- Egy latin eredetű szócsalád a magyarban
- Lehet pozitív a diszkrimináció?
- A nyelvi műveltség viszonylatai
- Madárszereplős szólások
- Különleges -ékony, -ékeny képzős melléknevek
- Műveltető képzős ige tárgyassá válása
- A felújított székváros
- Török eredetű -or, -ör végű szavak a magyarban
- Szerb szóalakok hatása a magyar beszédre
- Le- igekötős igék idegenszerű használata
- Jogi szavak a köznyelvben
- Kérdő szállóigék
- Sajátos alakú helynevek
- Kandi kamera
- A fortély kifejezőeszközei
- Nemzetközinek vélt szavak
- Köznévvé vált földrajzi nevek
- Fókuszban a nyelv
- Nemes Nagy Ágnes gyermekverseinek helye és szerepe az anyanyelvi kompetencia fejlesztésében
- József Attila, a tragikus sorsú költő
- A szórend és az érthetőség
- Addig utalószavas közmondások
- Fővárosok elnevezése
- Hagyományos hosszmértékek
- A legkalandosabb életű magyar zeneszerző
- A multikulturáltság és a multikultúra
- A hadarás és a tempóváltás
- Az anyanyelv
- A nyelvérzék
- A nyelv és a közösség
- A magázás eredete
- Ki köszön előbb?
- Jelentéstapadás a magyarban és a szerbben
- Emlékezzünk!
- Ékesszólással való meggyőzés
- A félnyelvűség jelensége
- Magyar közmondások szerb megfelelői
- Származékszó magánhangzójának megrövidülése
- Vonzatok közötti jelentésmegoszlás
- Idegen szavak alakváltozatai
- Szentek a magyar nyelvben
- Hogyan nevezzük bútorainkat?
- A megengedő "is" hagyományos és analógiás szórendje
- Szavak indokolatlan felcserélése
- Az -atag, -eteg képzős főnevek és melléknevek
- A bennünk élő Arany János (1817-1882)
- Mellékmondatban való tagadás
- Könyvek és olvasási szokások a 21. században
- Téves alakban állandósult szavak
- Beszélni nehéz
- A szóláskeveredés
- Köszönést helyettesítő mondatok
- A nemzetközi szavak
- Szerb szókapcsolatnak megfelelő magyar szavak
- Ígéretes lehetőség a fiatalok számára
- A lényeg elsikkadása a sajtónyelvben
- Idegen észjárást követő igék
- A lustaság fél egészség!
- A méterrendszer előtti hosszmértékek
- A szerb nyelv -ov toldalékos magyar jövevényszavai
- Hogyan és miért avulnak el a szavak?
- Fölöslegesnek látszó összetételek
- Mondd meg, milyen állat vagy! És én úgy foglak szólítani…
- Sőrészek és olajütők nyomában
- Hogyan beszélhetünk a hallgatásról?
- Idegen szavak magyar megfelelői
- 360 éves a Magyar Enciklopédia
- A valakin vagy valamin múlik vonzat használata
- Az idők árját ismerő
- A beszédhangok időtartamának megkülönböztetése
- Gondolatok Andrej Platonov Csevengur című művéről
- Összevonással létrejött szavak
- Régi gyártók, mai gyárak
- A királyok imádása
- A kommunikáció történetének rövid áttekintése
- A malediktológia rövid áttekintése
- A francia nyelv nemzetközi szerepe
- „Szárnyati Géza malacra” - Irodalmi és nem irodalmi kommunikáció
- Szerkezetileg kötött jelentésű szavak
- Hogy néz ki és hogyan viselkedik egy boldog magyar?
- Helyesírás a számítógépek korában
- A többnyelvűség értéke
- A magyar bútornevek eredete
- Szavak felcserélése
- A tegezés és a magázás
- Menni, vagy nem lenni
- Eredetinek látszó német jövevényszavak
- A határon túli magyar nyelvi nehézségei
- Az 1956-os forradalom Kárpátalján őrzött dokumentumai
- Személynevek változatai
- A keresztény seregek sikerei a 15 éves háború első szakaszában
- Koppány lázadása
- A gyorsolvasás jelentősége
- Színház és Film Intézet
- A Spanyol Birodalom születése
- Az örökzöld 1984
- Pontosság az ismeretterjesztésben
- Meghatározó az értelmiség nevelésében
- Olvasóink ajánlata