Tudta-e?
Egy élet alatt nagyjából hat elefánt súlyának megfelelő ételt fogyaszt el egy ember.

218. szám - 2022. november

Az időmérés nyelvi vetülete

Az emberi civilizációnak egyik velejárója az időmérés, illetőleg az ember tevékenységének meghatározott időpontokhoz való igazítása. A természeti népek számára rejtély, hogy a civilizált ember miért határozza meg percnyi pontossággal a munkaidő kezdetét, a vonat indulását, az iskolai óra időtartamát, az üzlet nyitva tartásának idejét stb. Pedig számunkra nagy jelentősége van a Hány óra van? kérdésnek és a reá kapott válasznak.
Dr. MOLNÁR CSIKÓS László | a szerző cikkei

7

Olykor életbevágóan fontos lehet a pontos időről való információ a korszerű társadalomban. Noha a civilizált népek nagyjából ugyanolyan logikájú és szerkezetű időmérő eszközöket használnak (legfeljebb kidolgozottságukban, pontosságukban, külső formájukban térnek el egymástól), az órával mért idő fogalmát mégis más-más módon fogják fel, úgy, ahogyan kultúrájuknak, szellemiségüknek, hagyományaiknak, szokásaiknak megfelel. Vagyis az egyes népek különbözőképpen olvassák le az óra állását. Ha történetesen az óra kismutatója a nyolcason van, nagymutatója pedig a hármason, akkor a magyar azt mondja, hogy negyed kilenc van. A finn viszont úgy vélekedik, hogy "negyeddel múlt a nyolc". Az angol szintén ezt állítja. – Nyolc és tizenöt, illetve nyolc óra és tizenöt perc" – közli a szerb nyelven beszélő. ,,Nyolc óra és egy negyed" – szól a portugál. A kínai szerint az derül ki az óra állásából, hogy egynegyed hiányzik a kilencből" (ugyanis a kínaiak az órák fogyásaként érzékelik az idő múlását). A szuahéli nyelven beszélő néger pedig azt állítja, hogy "kettő és negyed óra van".

Hogyan lehetséges, hogy ennyire különböző módon határozzák meg a pontos időt az egyes nyelvközösségek tagjai? Talán nem mindegyiküknek jár jól az órája? Szó sincs róla! Ezek az órák mind pontosak, csakhogy az egyes nyelvek nem egyformán fejezik ki a rajtuk levő mutatók állását A finn, az angol, a szerb és a portugál az előző órához viszonyítja a negyedet, a magyar és a kínai pedig a következő órához. A szuahéli nyelv is voltaképpen az első csoporthoz tartozik, azzal a különbséggel, hogy Tanzániában (ahol a szuahéli nyelv hivatalos használatú) a napfelkeltétől és a naplementétől számítják az órákat. A napfelkelte utáni első óra a hét, a második a nyolc, a harmadik a kilenc stb. (ezért mondanak nyolc óra helyett két órát), a naplemente utáni első óra pedig a mi tizenkilenc óránknak, a második a mi húsz óránknak, a harmadik a mi huszonegy óránknak felel meg, és így tovább.

És ha nyolc óra negyvenöt perc az óra állása? Mi erre azt mondjuk: háromnegyed kilenc. A finnek szerint "negyed híján kilenc", az angoloknál "negyed a kilencig", a szerbhorvát nyelvterületen tizenöt a kilencig, a portugálok körében egy negyeddel kevesebb kilencnél'", a kínaiak módjára "kilenc órából háromnegyed múlt el", a tanzániai feketéknél pedig "negyeddel kevesebb, mint három óra".

Hány óra van? – kérdezzük magyarul, Mitä kello on? – tudakozódnak a finnek, What time is it? – érdeklődik az amerikai, a szigetországi, az ausztráliai, az újzélandi angol, Koliko je sati? – firtatja a szerb, a horvát, a bosnyák, a montenegrói, Que horas sao? – kíváncsiskodik a portugál, Xianzai 'jidian zhŏng? – teszi fel a kérdést a kínai, Saa ngapi? – néz az órára a szuahéli nyelven beszélő néger. Az erre a kérdésre adható válaszok nemcsak abban térnek el egymástól, hogy a kérdéseknek megfelelően különböző nyelveken hangzanak el, hanem abban is, hogy különböző szemléletmódokat juttatnak kifejezésre. A nyelvhez még az ilyen közönséges dolog esetében is szükségszerűen hozzátartozik a kulturális háttér.

Kapcsolódó cikkek

ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2023 Fókusz. Minden jog fenntartva!
Design by predd | Code by tibor