- Heti Ajánlat
- Természet
- Történelem
- Kultúra
- Nyelvtudomány
- Életmód
- Technika
- Tudósok
- Közélet
- Diákoldal
- Olvasóink küldték
- Tanítástan
- Pszichológia
e-Learning
- Tudta-e?
- ...a ramadán idején még egy injekció is megtöri a muszlim hívők böjtjét?
242. szám - 2024. november
Közkeletű szerb szavak beszédünkbenMinek tekinthetők a mi közkeletű szerb szavaink a vajdasági regionális nyelvben? Jövevényszavaknak? Bizonyos szempontból azok is, hiszen átvettük őket a szerbből, és nagyjából meg is honosodtak. De csak nálunk! Az egyetemes magyar köznyelv nem fogadta be őket, sőt nem is ismeri.
|
1
|
Egyedül talán a patika szó a kivétel, de ezt sem 'tornacipő' jelentésben használják, hanem a gyógyszertár szót szokták vele helyettesíteni. A bazén szó Magyarországon bazen alakban fordul elő, a francia nyelvből való átvételnek számít. Fölöslegesen szorítja ki a magyar medence szót és a vele alkotott összetételeket (fürdőmedence, úszómedence). A szerb bazen vagy basen vízgyűjtő medencére és érclelőhelyre is vonatkozhat. A rekreációs park magyarul üdülő- vagy sportpark, a már említett patika tornacipő, a csasztizik megvendégel, fizet (valakinek valamit), a szokk gyümölcslé, szörp, a kafana kávéház, kocsma, a dopisznica levelezőlap, a penkola vagy penkala töltőtoll, a vetrovka pedig viharkabát. Egy alkalommal a főutcán járva a következő párbeszédnek voltam fültanúja: „Egész nyáron lejártam a bazénba, most meg futok a rekreációs parkban. A héten vettem új patikát, mert a régi már jócskán tönkrement. Gyere, megcsasztizlak egy szokkal!” Ezt mondja az egyik ember, a másik pedig a következőképpen válaszol neki: "Nem bánom, a kafanában majd megírom ezt a dopisznicát. Van nálad valamilyen írószerszám? Az én penkolámból kifogyott a tinta!" Az első erre kotorászni kezd a zsebeiben, mondván: „Táncsak akad egy plajbász a vetrovkám valamelyik zsebében. Tessék!” Az efféle párbeszédet a vajdasági magyar minden további nélkül megérti, de vajon mit tud meg belőle a Balaton melléki, a székelyföldi, a hajdúsági, a csallóközi, a tiszaháti, a tápióvidéki, a zselicségi, a sárközi, a mezőségi, a göcseji, az érmelléki, a bodrogközi, a szamosháti vagy a magyar nyelvterület egyéb tájairól való ember? A pestiek, debreceniek, kecskemétiek, miskolciak, győriek, kolozsváriak, ungváriak, kassaiak, pécsiek, szegediek stb. azt gondolhatják, hogy nálunk a városban élők is nyelvjárásban beszélnek. Mert hát, mi más lenne a bazén, a rekreációs park, a patika, a csasztizik, a szokk, a kafana, a dopisznica, a penkola, a vetrovka, mint tájszó! Akár tájszavakról van szó, akár jövevényszavakról, ezek ott vannak beszédünkben, használjuk őket; aki nem is él velük, az is ismeri, tudja, mire vonatkoznak. Közéjük tartozik még a maica (magyarul alsóing, vagy közkeletűbb idegen szóval: trikó), a veza (jelentése összeköttetés, kapcsolat), a duduk (több magyar szóval is lehet helyettesíteni: tudatlan, hatökör, szamár, tökfilkó, ostoba stb.), bón (utalvány vagy jegy), a milicista (helyette megteszi a hagyományos rendőr szó is), a trénerka (magyarul melegítő v. sportruha, vagy ha ragaszkodunk az alapszóhoz: tréningruha), a szajla (acélhuzal vagy fékvonókötél), a frizer (magyar megfelelője fodrász, a franciából frizőr alakban került a magyarba, de ez régiesnek számít), a gúzsva (tömeg, kavarodás), a kokica (ezt igaz, hogy magyarul nem tudjuk egy szóval megnevezni, de akkor se mondjunk le a pattogatott kukoricáról). És így tovább. Sokan nem is gondolják, hogy ezek idegen szavak, annyira megszokták őket. Gyermekkoromban én is azt hittem, hogy a maica, a bazén, a szajla meg a trénerka magyar szó. Az igazat megvallva, félig-meddig már az is. Regionális köznyelvünkbe mindenesetre beletartozik. Semmi kétség, a vajdasági magyarok nyelvében újabb keletű jövevényszavak vannak. Az egyetemes magyar köznyelv szempontjából ugyan nincs rájuk szükség, az igényes beszédbe sem igen valók, viszont a helyi beszédnek jellegzetes velejárói, kellékei. |
Kapcsolódó cikkek
- A helyesírás és a beszédszünet
- Kétjegyű betűnek is olvasható betűjelek elválasztása
- Hitvallás és küldetés
- A hatalom és az emberiség felfedezése
- Tatárok helységneveinkben
- A know-how és köznyelvi szinonimái
- Gárdonyi Géza - velünk élő?
- Nyelvi vitafórum
- Félrecsúszott vonzatok
- Pleonazmus a szóalkotásban
- Az ember tragédiája és Madách filozófiája
- Számítógépes igék
- „Európának lelket, lelkületet és értelmet kell adni”
- Európaiságunk és az idegen szavak
- Az -alja utótagú helységnevek
- Egy hagyományos helynévforma
- Az időmérés nyelvi vetülete
- Hivatali stílusunk bonyolultsága
- Új kötettel bővült „A magyarság megtartó ereje” című sorozat
- Könyvgerilla: belopja könyvét a könyvtárakba
- Kémiai elemek névcseréje
- Ácsokkal összefüggő helynevek
- Égitestek névalakja
- Nyelvjárási vagy regionális?
- Fogalommá vált személynevek
- Helységet túlélő nevek
- A selypesség és a dadogás
- Nyelvi szemlélet a fogalmak tagolásában
- Az írógép-helyesírás
- Egy latin eredetű szócsalád a magyarban
- Lehet pozitív a diszkrimináció?
- A nyelvi műveltség viszonylatai
- Madárszereplős szólások
- Különleges -ékony, -ékeny képzős melléknevek
- Műveltető képzős ige tárgyassá válása
- A felújított székváros
- Török eredetű -or, -ör végű szavak a magyarban
- Szerb szóalakok hatása a magyar beszédre
- Le- igekötős igék idegenszerű használata
- Jogi szavak a köznyelvben
- Kérdő szállóigék
- Sajátos alakú helynevek
- Kandi kamera
- A fortély kifejezőeszközei
- Nemzetközinek vélt szavak
- Köznévvé vált földrajzi nevek
- Fókuszban a nyelv
- Nemes Nagy Ágnes gyermekverseinek helye és szerepe az anyanyelvi kompetencia fejlesztésében
- A szórend és az érthetőség
- Addig utalószavas közmondások
- Fővárosok elnevezése
- Hagyományos hosszmértékek
- A multikulturáltság és a multikultúra
- A hadarás és a tempóváltás
- Az anyanyelv
- A nyelvérzék
- A nyelv és a közösség
- A magázás eredete
- Ki köszön előbb?
- Jelentéstapadás a magyarban és a szerbben
- Emlékezzünk!
- Ékesszólással való meggyőzés
- A félnyelvűség jelensége
- Magyar közmondások szerb megfelelői
- Származékszó magánhangzójának megrövidülése
- Vonzatok közötti jelentésmegoszlás
- Idegen szavak alakváltozatai
- Szentek a magyar nyelvben
- Hogyan nevezzük bútorainkat?
- A megengedő "is" hagyományos és analógiás szórendje
- Szavak indokolatlan felcserélése
- Az -atag, -eteg képzős főnevek és melléknevek
- A bennünk élő Arany János (1817-1882)
- Mellékmondatban való tagadás
- Könyvek és olvasási szokások a 21. században
- Téves alakban állandósult szavak
- Beszélni nehéz
- A szóláskeveredés
- Köszönést helyettesítő mondatok
- A nemzetközi szavak
- Szerb szókapcsolatnak megfelelő magyar szavak
- Ígéretes lehetőség a fiatalok számára
- A lényeg elsikkadása a sajtónyelvben
- Idegen észjárást követő igék
- A lustaság fél egészség!
- A méterrendszer előtti hosszmértékek
- A szerb nyelv -ov toldalékos magyar jövevényszavai
- Hogyan és miért avulnak el a szavak?
- Fölöslegesnek látszó összetételek
- Mondd meg, milyen állat vagy! És én úgy foglak szólítani…
- Sőrészek és olajütők nyomában
- Hogyan beszélhetünk a hallgatásról?
- Idegen szavak magyar megfelelői
- 360 éves a Magyar Enciklopédia
- A valakin vagy valamin múlik vonzat használata
- Az idők árját ismerő
- A beszédhangok időtartamának megkülönböztetése
- Összevonással létrejött szavak
- Gondolatok Andrej Platonov Csevengur című művéről
- Régi gyártók, mai gyárak
- A kommunikáció történetének rövid áttekintése
- A királyok imádása
- A malediktológia rövid áttekintése
- A francia nyelv nemzetközi szerepe
- „Szárnyati Géza malacra” - Irodalmi és nem irodalmi kommunikáció
- Szerkezetileg kötött jelentésű szavak
- Hogy néz ki és hogyan viselkedik egy boldog magyar?
- Helyesírás a számítógépek korában
- A többnyelvűség értéke
- A magyar bútornevek eredete
- A nyelvhelyesség szociológiája
- Szavak felcserélése
- A tegezés és a magázás
- Eredetinek látszó német jövevényszavak
- A határon túli magyar nyelvi nehézségei
- A gyorsolvasás jelentősége
- Pontosság az ismeretterjesztésben
- Olvasóink ajánlata