Lézersebészet

Mindennapi életünk során naponta találkozunk velük a bevásárlóközpontok pénztárainál, számtalan szórakoztatóipari termékben (pl. DVD, CD lejátszó) és természetesen a számítógépekben is; az optikai kábelek révén pedig a modern telefonvonalak, kábeltévé és az internet alapját adják.

Érdemes tudni, hogy a lézer távolról sem új technológia. Valójában már több mint fél évszázada alkalmazzák, elvi alapjait pedig (indukált emisszió) Albert Einstein már 1917-ben megalkotta. Az első működő rubin lézert Harold Maiman 1960-ban konstruálta, majd ezt követően néhány év leforgása alatt megalkották a ma is használt legtöbb lézerfajtát. Egyébként maga a lézer (laser) szó tulajdonképpen egy, az angol nyelvből származó mozaikszó, vagyis: Light Amplification by Stimulated Emission of Radiation (fénykibocsátás indukált emisszióval).

A lézerek működésének elve

Bizonyára sokakat érdekel, hogy a lézerek hogyan is működnek. Az előzőekben említett „fénykibocsátás indukált emisszióval” kifejezés nagyon pontosan írja le az elvet, bár elsőre bonyolultan hangzik. A fényt többnyire fehérnek látjuk. Ha azonban prizmán vezetjük át ezt a fénynyalábot, jól látszik, hogy számtalan színből áll. Ennek az az oka, hogy a fény valójában elektromágneses sugárzás, és a különböző hullámhosszú sugarak különböző színt adnak. Az emberi szem azonban ennek a spektrumnak csak egy kis részét látja, mivel a különböző hullámhosszú sugárzás túl rövid, vagy éppen túl hosszú a szem érzékelése számára. Ha a sugárzás hullámhossza túlzottan hosszú, akkor az infravörös, ha pedig túl rövid, akkor a spektrum ultraibolya tartományáról beszélünk.

A lézer fénye azonban ezzel ellentétben csak egy színű, azaz az előbb említett spektrum csak egyetlen hullámhosszát tartalmazza (szakszóval: monokromatikus). Bizonyos lézerek látható fényt bocsátanak ki, mások azonban az ultraibolya vagy az infravörös tartományban adnak fényt, vagyis a szem számára fényük nem érzékelhető. A pénztárnál a vonalkód leolvasására használt lézert, mivel hullámhossza a látható tartományba esik, szemünk vörösnek látja, míg az orvosi lézerberendezések többsége inkább az infravörös tartományhoz közel dolgozik, ezért tehát fényük – szemünk számára - nem érzékelhető.

A lézerfényt képző berendezésekben a lézeranyag szilárd, folyékony vagy gáznemű, bár a mai modern lézerek nagy része hengeres formájú szilárd anyagot, lézerkristályt használ. Ezt az anyagot, pontosabban annak atomjait aztán az energiaforrás gerjeszti, minek hatására fotonok távoznak az atomokból. A fotonok mozgása egyre több elektront hoz gerjesztett állapotba, ami egy láncreakciót indít el, együttesen nagy energiájú, jól irányítható fénysugarat, vagyis lézerfényt hoznak létre.

Orvosi felhasználás

A lézerfény természetéből adódóan a lézerberendezés rendkívül precízen „adagolja” a leadott energiát, vagyis nagyon pontos munkára képes pl. a sebészeti beavatkozások során. Lézertípustól függően a fény sokkal finomabban vághatja a szöveteket, mint akár a legfinomabb szike, elzárva mindeközben a kisebb ereket is, vagyis a lézersebészeti alkalmazás során sok esetben egyáltalán nincs, vagy legalábbis minimális vérzés tapasztalható. Ezen felül rendkívül finoman elvékonyíthatunk vele a szöveteket, vagy akár teljesen el is párologtathatjuk (szakszóval: vaporizáljuk) azokat.

Az orvosi felhasználás során kihasználjuk, hogy a különböző hullámhosszúságú lézerek fénye különbözőképpen nyelődik el az emberi szövetben. Nagy általánosságban elmondható, hogy míg az alacsonyabb hullámhosszak inkább a pigmentált (bőr)szövetben, illetve a vérben, addig a magasabb hullámhosszú lézerfény inkább a vízben (szervezetünk 70%-át víz alkotja), illetve a csontok és fogak legfőbb alkotóelemében, a kalciumfoszfátban, azaz a hydroxyapatitban nyelődik el elsősorban.

Ezen célterületek a szelektív lézeres kezelés során tehát olyan mértékig melegszenek fel, hogy bekövetkezik a vaporizációjuk (elpárolgásuk). Festék (tetoválás) és melanin esetében a következmény olyan kis részecskékre való szétrobbanás, mely a szervezet saját immunrendszere számára már eltávolítható.

A sejt alkotóelemei és a vízgőz adja a jellegzetes füstöt, amit a beavatkozás során észlelünk, és aminek elszívásáról folyamatosan gondoskodni kell. Mivel a műtéti területtel közvetlenül csak a fény érintkezik, fertőzések átvitele gyakorlatilag kizárható. A fertőzésmentes, precíz beavatkozásoknak köszönhetően a sebek gyógyulása lényegesen gyorsabb a hagyományos sebészi beavatkozáshoz képest.

Az eltávolítás helyén apró horzsolásszerű felületes seb keletkezik, mely néhány nap alatt gyógyul be, vagy pl. mélyebben elhelyezkedő vírusszemölcsök esetén kb. egy-két hét alatt.

Mivel a legkorszerűbb technológia, az Erbium-YAG lézer alkalmazása során a környező bőrterületek felmelegedése hihetetlenül kicsi, lehetőség van helyi (kenőcsös) érzéstelenítésre, mely a hagyományos sebészi, esetleg hagyományos „égetéses” (vagyis ún. kauteres) kezelés során is elképzelhetetlen.

 Lehetséges mellékhatások

 Közvetlenül a kezelés után bőrpír és kismértékű gyulladás, viszketés, vagy enyhe égő érzés, pontszerű vérzés felléphet, melyek azonban gyorsan és többnyire mindenfajta kezelés nélkül megszűnnek, illetve a hámosító hatású krémek gyors javulást hoznak.

A beavatkozás alatt, illetve azt követően enyhe vérzés is felléphet, melyet a beteg esetleges vérzékenysége, vagy véralvadás-elleni kezelése fokozhat. Érszűkület és cukorbetegség elhúzódó sebgyógyulást okozhat, ezért a páciens minden ismert betegségeiről tájékoztatnia kell a kezelőorvost.

Nyári, illetve napos időszakban a lézerkezelés után fényvédő krémeket kell használni, hogy az esetleges pigmentzavarokat megelőzzük.

Szemkárosodás nem léphet fel, tekintettel a védőszemüveg viselésére, mely az adott hullámhosszú lézer fényét 100%-ban kiszűri. Ezek a speciális szemüvegek a lézerberendezés tartozékai, kifejezetten az adott gép által kibocsátott hullámhosszú fényhez tervezték és vizsgálták be őket. Viselésük a kezelőszemélyzet és a páciens számára is alapkövetelmény.

Lézeres szemműtétek

Immár több mint két évtizedes múltra tekint vissza a látásjavító lézeres szemsebészet, ez idő alatt a világon több mint 15 millió – rövid-, vagy távollátó, illetve szemtengelyferdüléssel élő – ember döntött a beavatkozás mellett.

A rossz látás egyik oka, hogy az egyenetlen szaruhártyánk a szemünkbe lépő fénysugarakat nem képes a látóhártyára vetíteni. A lézerfény, a milliméter ezredrészének megfelelő pontossággal eltávolítja ezeket a felesleges sejteket, így a szaruhártya hám alatti részének finom átalakításával szünteti meg a szem fénytörési hibáját.

Természetesen, mint minden orvosi beavatkozásnak, ennek is vannak kockázatai, sőt a régebbi technológiákkal – RK (radiális keratotomia),  RTK (radiális thermokeratoplasztika)  és PRK (photorefractive keratectomy) –  végzett műtétnél jelentős kellemetlenséggel is számolni lehet a lábadozás első hetében (fájdalom, viszketés, idegentestérzés, fénykerülés).

Úgy tűnik, hogy a továbbfejlesztett műtéti technika a korábbi hiányosságokat szinte teljesen ki tudja küszöbölni. Ezt a beavatkozás-típust bárki el tudja viselni: teljes körű fájdalommentesség és azonnali eredmény. Az új eljárás során a milliméter ezredrészének megfelelő precizitással, számítógépes tervezés és vezérlés alapján történik a beavatkozás, emberi kéz érintése nélkül. Egyetlen hátránya, hogy méregdrága.

A mindössze negyedórás procedúrából maga a beavatkozás csupán 2-3 percet vesz igénybe – tehát egyetlen napra sem kell kórházba befeküdni. A számítógép vezérlésű lézer hegek nélkül dolgozik. A lézeres szemműtét után természetes úton is lehet szülni, szemben sok egyéb szemműtéttel. A munkát és a sportot ennél az eljárásnál elég csak 1-2 napra felfüggeszteni.

Kinek javasolt a lézeres szemműtét? Mivel a fénytörési hibák nagyjából 20 éves korra stabilizálódnak, csak ezután van értelme a beavatkozásnak. Általában 65 év felett már nem ajánlják, valamint terhes, illetve szoptatós anyáknak sem. Azoknak érdemes elsősorban elgondolkodni a lehetőségeken, akik két szemüveget használnak – egyet a távolra látáshoz, egy másikat pedig az olvasáshoz.

Bőrgyógyászati-kozmetológiai alkalmazás

A modern lézerberendezések alkalmasak a zavaró bőrkinövések, fibrómák, apró ráncok vagy bőregyenetlenségek nyom nélküli megoldására is.

Alapvetően elmondhatjuk: azok a bőrelváltozások kezelhetőek sebészi lézerrel, melyek jóindulatúak és nem is válhatnak rosszindulatúvá. Ez utóbbi kritériumot azért fontos szem előtt tartani, mert lézeres beavatkozás után szövettani vizsgálatra nincs lehetőség.

Lássuk tehát akkor – a teljesség igénye nélkül –, hogy mire is jó a bőrgyógyászati lézerkezelés. Ide tartoznak a fibrómák, ezek az elsősorban a nyakon, és hónaljban keletkező, többnyire nagyszámú bőrkinövések, melyek testszínűek vagy barnásan színezettek. Jóindulatú, rosszindulatúvá soha nem váló elváltozások, de sokszor zavaróak (pl. a nyaklánc beleakad), és gyakran begyulladhatnak, ekkor fájdalmasak.

Nagyon sikeresen kezelhetők a vírusos szemölcsök (lapos vagy „futószemölcsök”) is, melyek jellemzően a kézháton, talpon alakulnak ki, de sokszor látunk az arcon és a törzsön is belőlük. Fertőzőek, ezért idővel egyre több keletkezik belőlük, ha nem távolítjuk el őket. Eredményesen eltávolíthatók a túlzott napozás miatt kialakuló, elszarusodási zavarral járó ún. keratosisok is, melyek általában 50-60 éves kor környékén jelentkeznek, és hosszabb fennállás esetén, ha nem oldjuk meg őket, rosszindulatúvá válhatnak.

A Családi Kör hetilap hasábjain két hete foglalkoztunk az időskori barna foltokkal (ún. seborrheás keratosisokkal), melyek többnyire a dekoltázs területén, a kézháton, a törzsön, háton és mellkason, ám gyakran az arcon is kialakuló barna, sokszor idővel vaskos, morzsalékony felületűvé váló, kozmetikailag rendkívül zavaró elváltozások. Rosszindulatúvá nem válnak, de tömeges előfordulás vagy izzadékonyság esetén viszketnek. Lézeres úton tökéletesen, nyom nélkül eltávolíthatóak.

Lézeres kozmetológiai kezelésre alkalmasak továbbá a túlburjánzó faggyúmirigyek („csomócska” az arcon), az ún. xanthelasmák (szem körüli sárga foltok, zsírlerakódások) és a  bőr finom egyenetlenségeinek, az apró ráncoknak a korrigálása. A korábbi tetoválások eltüntetése szintén ebbe a kategóriába tartozik.

Fontos kihangsúlyozni, hogy pigmentált anyajegyek lézeres elpárologtatása szakmai okokból nem lehetséges, hiszen magukban rejtik a malignitás veszélyét. Jó tudni azt is, hogy intim területeken, szemhéjon és a szem közvetlen közelében sem alkalmazható ez az eljárás.

Lézeres szőrtelenítés

A szőrtelenítés sokak számára ma is nehezen megoldható problémát jelent. A rendelkezésre álló hagyományos epiláló módszerek azonban nem adnak kielégítő eredményt, a gyantázás, krémek vagy szőrtelenítő gépek, borotva használata nem jár tartós hatással, ráadásul időt rabló, vagy gyakran bőrgyulladást, irritációt okoz.

Manapság a szőr már nem a természetesség, hanem egyre inkább az igénytelenség jele, legyen szó akár a hónaljról, bikini vonalról, vagy éppen a női lábakról. Bármely területről legyen is szó, a nem kívánt szőrzet ma már gyorsan és hatékonyan eltávolítható a diódalézer segítségével. A lézerfény a bőr mélyén levő szőrtüsző pigmentjét célozza. Ha a fény a szőrtüsző festékanyagában elnyelődik, a szőrszál növekedési zónáját elroncsolja, ami a szőrzet teljes eltűnését okozza.