A rettegett lázgörcs

Általában féléves kortól hatéves korig (a leggyakrabban 1-2 éves gyerekeknél) fordul elő, a gyermekek 2‒5%-ánál. A legtöbbször vírusfertőzés korai tünete (szövődménye), amely a belázasodás periódusában, azaz a láz felszálló szakaszában jelentkezik. Általában 39°C körüli testhőmérsékletnél lép fel, de arra hajlamos gyerekeknél már akár 37,5°C körül is jelentkezhet.

Ijesztő jelenség

A roham a külső szemlélő számára igen ijesztő tud lenni: a gyermek hirtelen elveszíti az eszméletét, szeme felakad, végtagjai megfeszülnek, rángani kezdenek, keze ökölbe szorul, a háta ívben megfeszülhet, néha átmenetileg a gyermek nem tud levegőt sem venni, ezért arca elszürkül, szederjessé válik. Kialakulhat az arcizmok rángása is, és a szájából kissé habos nyál folyhat. A rosszullét az esetek többségében másodperceken-perceken belül önmagától oldódik és elmúlik. A rohamot általában fáradtság, elalvás követi, esetleg hányás is előfordulhat. A spontán javulás ellenére a gyereket minden esetben orvoshoz kell vinni, és a lázat már addig is el kell kezdeni csillapítani! Lázgörcs hatéves kor után gyakorlatilag már nem fordul elő, ám magas láz, „hidegrázás” esetén az idősebb betegek is zavartak lehetnek és „félrebeszélhetnek”.

Az ismétlődés kockázata

Orvosi definíció szerint a lázgörcs a központi idegrendszert nem érintő lázas betegséghez társuló „generalizált, szimmetrikus, tónusos-klónusos görcs”. A generalizált szó ebben az esetben azt jelenti, hogy az egész testre kiterjedő jelenségről van szó, a szimmetrikus pedig, hogy mindkét testfélen megfigyelhető. A lázgörcs tónusos (levegővétel nélküli görcsös megfeszülés) szakkal kezdődik, majd ezt a klónusos szak követi, ami az egész test ritmusos rángatózásából áll. A lázgörcs feltételezett oka az éretlen agy alacsony görcsingerküszöbe. Akkor alakul ki, ha a csecsemő testhőmérsékletének hírtelen emelkedése elektromos kisülést idéz elő az agykéregben. A lázgörcsös gyermekek családjában gyakran találunk lázgörcsös testvéreket, rokonokat.

A lázgörcs ismétlődési kockázata az első jelentkezés után 30-40%, az érintett gyerekek felénél az újabb roham már 1 éven belül ismételten előfordul. Általában elmondható, hogy a lázgöcs prognózisa jó, sem mentális, sem maradandó neurológiai károsodást nem okoz. Az epilepszia későbbi kialakulásának esélye 3‒9%. Az epilepszia kialakulásának veszélyét fokozza, ha a gyermek közeli rokonai között már előfordult lázgörcs vagy epilepszia, illetve ha a lázgörcs előtt agykárosodás is fennállt. De még ismétlődő lázgörcsök esetén sem kell epilepsziára gondolni, hiszen a valódi epilepsziás rohamok mindig láztalan állapotban jelentkeznek!

Mi minden bújhat meg a háttérben?

A gyerek kezelése és a hosszú távú teendők szempontjából is nagyon fontos minden egyes esetet kivizsgálni, hogy lázgörcsről, vagy arra hasonlító epilepsziáról, avagy a központi idegrendszert érintő betegségről (koponyatrauma, agyhártyagyulladás, daganat stb.) van-e szó?

Az esetek 75%-ában szerencsére csak „egyszerű” lázgörcsről van szó, ám ha az alábbi tünetek valamelyike is megfigyelhető, akkor valami más is megbújhat a háttérben. Ilyenek, ha
- a görcs időtartama meghaladja a 15 percet,
- 24 órán belül több roham is jelentkezik,
- csak az egyik oldali végtagokban zajlik és utána átmeneti vagy tartós neurológiai góctünetek észlelhetőek (zsibbadás, érzéskiesés, bénulás, tartós eszméletlenség, látótérkiesés, beszédzavar stb.),
- előzetesen már kimutatható volt agykárosodás (pl. szülés közbeni agyvérzés, koponyasérülés stb.).

Az első rohamot követően feltétlenül szükség van egy alapos és részletes neurológiai kivizsgálásra: EEG (az agykéreg elektromos tevékenységének vizsgálata fejbőrre helyezett elektródák segítségével) többszöri ismétlése, éber és alvó állapotban is, valamint az agy CT vagy MRI (mágneses rezonancia) vizsgálatára.

Idegrendszeri eredetű megbetegedés gyanújakor szükséges lehet az agyvíz (latinul: liquor) vizsgálata is a központi idegrendszert érintő fertőzés illetve bevérzés kizárása miatt.

Nem szabad pánikba esni!

Bármennyire is ijesztő látvány egy eszméletlen, rángatózó kisgyerek, a szülőknek nem szabad pánikba esni! Ezek a görcsrohamok riasztóak, de ritkán válnak veszélyessé, főként, ha helyes elsősegélyt alkalmaznak.

A közhiedelemmel ellentétben semmit sem kell a gyerek szájába tenni, nem kell erősen lefogni, nem kell a szájába belefújni, csak arcával együtt oldalára fordítani, ugyanis leginkább így akadályozható meg a félrenyelés és a nyelv hátraesése. A körülményekhez képest a szülő próbálja meg a lehető legpontosabban megfigyelni a roham lezajlását, időtartamát, mert ezek a későbbiekben nagyon fontos információkat jelenthetnek majd a vizsgáló orvos számára.

A szülők helyes eljárásának célja, hogy megóvják gyermeküket a roham alatt bekövetkezhető fizikai sérülésektől és a félrenyeléstől, valamint mielőbb csökkenteni kell a testhőmérsékletet. Minden szülőtől elvárható, hogy otthon megfelelő lázcsillapítót tartson!

A lázcsillapítás sikerének titka

A lázcsillapítás sikerében az is közbejátszik, hogy kellő folyadékot itassunk a kis beteggel. 38,5°C feletti láz esetén a gyógyszer beadása mellett fizikális lázcsillapítást is alkalmazni kell: a törzs vagy a teljes test borogatása szobahőmérsékletű víz (vagy alkohol és víz keveréke) segítségével, melyet 10 percenként kell cserélgetni, amíg 38°C alá nem csökken a testhőmérséklet. Extrém magas vagy makacs láz esetén ajánlott inkább hűtőfürdőt alkalmazni: a gyermeket kellemes hőmérsékletű vízbe ültetve, nagyon lassan folyó hideg vízzel (a gyerektől eltartott tusrózsával) fokozatosan lehűteni azt 30-32°C-ra.

A gyógyszeres és fizikális lázcsillapítás módszereit kombinálva a legmakacsabb lázat is csillapítani tudjuk. A lázgörcsön már átesett gyermek szüleit a lázgörcsnél alkalmazandó teendők, illetve a helyes lázcsillapítás elmagyarázása mellett ellátjuk egy végbélbe adható gyógyszerrel (rektális oldat) is, amely gyorsan felszívódva a rohamot percek alatt megszünteti.