Tanácsok szívbetegeknek kánikula idejére

Míg az egészségesek könnyebben alkalmazkodnak a meleghez, a betegek, pláne szívbetegek megszenvedik a nyarat. A hőség hatására ugyanis a perifériás (környéki) erek kitágulnak, ami a szokásosnál is jobban terheli a szívet. Jellemző ilyenkor a vérnyomás-ingadozás és az általános gyengeség, rosszullét. Nagyobb lesz az infarktusveszély is, emellett ödéma (vizenyő) képződés és trombózis (vérrögösödés) is gyakrabban jelentkezhet. Emellett erősen izzadunk, ez szintén már önmagában terheli a szívet.

A vízháztartás is könnyen felborul, a szívelégtelenségben szenvedőknél amúgy is gyakori veseproblémák mellett ez különösen veszélyes – főleg a rendszeres vízhajtók szedése mellett. Ezért rendkívül fontos a folyadékpótlás, a kiszáradás ugyanis észrevétlenül megtörténhet.

A szívbetegek többségénél érelmeszesedés is fennáll, azaz az erek szűkebb „csatornákonˮ szállítják a vért. Az agy ugyan kiadja a parancsot, hogy több vért pumpáljon a szív, mert a szervezet nagyobb igénybevételnek van kitéve, csakhogy a szívkoszorúerek nem lesznek jobban átjárhatóak, a szív oxigénhiányos állapotba kerül és nem lesz képes követni a kívánt tempót.

A kánikula csökkenti a vérnyomást, vagy éppen vérnyomás-ingadozást okozhat, a gyógyszerek hatását is felerősítheti, ezért fontos megbeszélni a kezelőorvossal, szükséges-e változtatni erre az időszakra az adagoláson, de semmiképpen se döntsünk magunk a készítmények elhagyásáról, csak mert éppen nincs konkrét panaszunk.

A szívbetegeknek is, akárcsak az egészséges embereknek szükségük van a rendszeres mozgásra, ám kánikula idején mindenkinek figyelnie kell, hogy ezt mikor teszi, és hogy ne vigye túlzásba. Ilyenkor felerősödik az alapszabály: csak annyit, amennyi „sportosanˮ jólesik, vagyis a szívbetegeknek tartózkodnia kell az extrém megterheléstől! A folyadékhiány pillanatok alatt kialakulhat, de a fizikai megterhelés hatására nem csak vizet, hanem elektrolitokat (nátriumot, káliumot, kalciumot, magnéziumot és kloridot) is veszítünk. A hőség és az edzés megnöveli a szervezet elektrolit igényét, amit a folyadékkal együtt folyamatosan pótolni kell.  Fontos tehát megfogadni: ne ebben az időben teszteljük a határainkat vagy próbáljunk ki extrém megterhelő sportokat.

Tanácsok betegeknek, egészségeseknek egyaránt:

- Kánikulai napokon a dél körüli, kora délutáni órákat töltse otthon, viszonylag hűvösben, besötétített szobában.

- Nagy melegben zuhanyozzon langyos vagy hideg vízzel akár többször is.

- Az idősebbek ne a legmelegebb órákra időzítsék a piaci bevásárlást!

- Lehetőleg éjjel szellőztessen.

- Korlátozza a szabadban való tartózkodást a kora reggeli (6‒10 óráig) és esti órákra (18‒22 óráig), árnyékos helyen próbáljon pihenni napközben. 

- Ha túl sokáig tartózkodott szabadban, akkor próbáljon legalább 1-2 órát légkondicionált környezetben eltölteni, míg a szervezet lehűl.

- Csökkentse a fizikai munkavégzést!

- Ne ilyenkor végezze a nagytakarítást, a fizikailag megterhelő munkákat!

- Ha van rá módja, akkor halassza el, ha feltétlenül most kell elvégeznie, akkor csak az esti órákban kezdje el a befőzést, azt is állandó szellőztetés mellett. 

- Kánikulában számoljon azzal, hogy az izzadsággal és párolgással leadott folyadékveszteség jelentősen megnő. Fontos az állandó folyadékpótlás! 

- A fokozott folyadékveszteség mellett fokozott sóveszteség is jelentkezik, pótolja a nátriumot, a káliumot, magnéziumot és kalciumot is – igyon ásványvizet!

- Ne fogyasszon olyan innivalót, amely sok cukrot, koffeint vagy alkoholt tartalmaz!