Szerkezetileg kötött jelentésű szavak

Szerkezetileg kötött jelentésű szónak számít például a lábad ige, a könnybe lábad kifejezésben szerepel, magában nem is szokott előfordulni. Valakinek a szeméről vagy a szeme pillájáról szokták mondani, hogy könnybe lábad. A szóban forgó határozós szerkezetben a lábad igének 'lesz vagy eláraszt' a jelentése: könnyes lesz a szeme, könny árasztja el a szemét. Elszigetelt használati értékűsége ellenére olyan szavaknak szolgá1 alapjául, amelyek magukban is hordoznak jelentést. A lábadozik olyan személy állapotára utal, aki súlyos betegségből gyógyulóban van, a lábal vagy lábol pedig arra vonatkozik, aki sekély vízben, sárban, hóban gázoló léptekkel jár. Régen 'lót-fut' jelentése is volt a lábal igének.

A szerkezetileg kötött jelentésű melléknevek közé tartozik többek között a helycserés, az óvatlan, a hézagpótló, az égbekiáltó, a szemenszedett, a mellbevágó, a kecskecsecsű, a székálló, a tűzrőlpattant, a szederjes, a rekkenő stb. Így nem is szoktak eszünkbe jutni, csupán szokásos alaptagjukkal együtt: helycserés támadás, óvatlan pillanatban, hézagpótló mű, égbekiáltó bűn, szemenszedett hazugság, mellbevágó kijelentés, kecskecsecsű szőlő, székálló legény, tűzrőlpattant menyecske, szederjes arc, rekkenő hőség stb.

A helycserés melléknév más jelzős szerkezetekben is előfordulhatna, de csak a támadás főnév mellett van konkrét, sportnyelvi je1entése. A hézagpótló mű kifejezés a sajtónyelvben bukkan fel, olyan szakmunkával kapcsolatos, amely valamilyen hiányt szüntet meg. Az égbekiáltó bűn olyan szörnyű tettre utal, amely nem maradhat titokban, szinte az "égbe kiált". A szemenszedett hazugság aljas, hitvány állításra vonatkozik. Régen a szemenként ki válogatott szőlőt és a legkiválóbbakból összeválogatott legényeket is szemenszedettnek mondták. A mellbevágó kijelentés a bizalmas szóhasználatban fordul elő, rendkívül meghökkentő nyilatkozattal, állítással kapcsolatos. A kecskecsecsű szőlő nagy, hosszúkás szemű szőlőfajta népi neve. Az elavult székálló legény kifejezés olyan mészároslegényre utalt, akire a hús kimérését bízták. A tűzrőlpattant menyecske eleven, fürge, temperamentumos fiatal nőre vonatkozik. Régen tüzes, elszánt legényre, férfira is mondták, hogy tűzrőlpattant. A szederjes arcnak vérkeringési zavartól kékes vagy lilás a színe, mint a szedernek. A rekkenő hőség igen nagy meleggel kapcsolatos, a rekkenő szónak a tikkasztó és a fülledt a szinonimája, időszakra is vonatkozhat.

Olykor ragos vagy ragtalan főnév kötődik egy-egy szerkezethez. Lássunk néhány ilyent: egy fabatkát sem ér (azaz semmi értéke sincsen, értéktelen); kőbölcsőben ringatták (olyanra mondják ezt a nem éppen hízelgő dolgot, aki ütődött, buta személy benyomását kelti); szőrkapca az esze (ez is ostoba, buta emberre vonatkozik); különös, mint a tejbetök (vagyis szokatlan, furcsa a szokásos tejberizzsel szembeállítva); kölcsönkenyér visszajár (értelme, hogy az elszenvedett sérelmet meg szokták torolni, a bántást bántással szokták viszonozni); arany írt ken a kezére (ezt mondták régen arra, aki megveszteget valakit); árnyékszolgára szorul (vagyis teljesen elszegényedik);  bakfittyet hány neki (semmibe veszi, amit mond, nem törődik vele, rá se hederít); fahájjal kenték meg a fenekét (alaposan elnadrágolták, elfenekelték); olyan, mint a sárpenész (sápadt, halvány, beteges arcszíne van); vasvillaszemeket mereszt (haragtól szikrázó szemmel nézi); kacsólábon kivezetik (régi szólás, jelentése: erélyesen eltávolítják, kitessékelik); azt se mondta: félkalap (egy szót sem szólt, illetve köszönés nélkül távozott); húzzák a levesmarsot (mondja a nép déli harangszókor, jelezve, hogy ideje ebédelni).