A szürkehályog

A cataracta görög szó, ami vízesést jelent. A szemlencse elszürkülésével járó betegség valószínűleg azért kapta ezt a nevet, mert a beteg látása idővel egyre inkább olyanná válik, mintha vízfüggönyön nézne keresztül. A magyar elnevezés - szürkehályog - abból adódik, hogy a betegség előrehaladtával a pupilla („szembogár”) területe elveszti feketés csillogását, és szürkévé válik, a hályog szó pedig a "felhős, ködös, elmosódott" látást okozó elváltozás magyar megfelelője.

A cataracta a korosabb emberek látásromlásának leggyakoribb oka. A 65-75 éves kor közötti népességnek kb. a fele szenved tőle, és ez a gyakoriság a 75 éven felüliek körében további 20 százalékkal növekszik. Talán ez az oka, hogy az öregedés természetes velejárójának tartják - ami bizonyos értelemben igaz is. Szerencsére mindezek ellenére a cataracta (és az általa okozott látásromlás) gyógyítható betegség.

Az emberi szemlencse valóban lencse alakú, kristálytiszta (65% vizet tartalmaz), kétszer domború képződmény az iris (szivárványhártya) mögött. Átmérője 9-10 mm, legnagyobb vastagsága átlagosan 4 mm, tömege mindössze 0,2 g. A szemlencse ereket és idegeket nem tartalmaz, a szem belsejében folyamatosan termelődő csarnokvízből táplálkozik. Gyermek- illetve ifjúkorban a szemlencse puha, rugalmas, képes alakját változtatni. Az öregedési folyamat során azonban egyre veszít rugalmasságából és átlátszóságából. A lencse többé-kevésbé átlátszatlan állapotát nevezzük cataractának.

A szürkehályog fájdalommentes, fokozatos látásromlással járó betegség. Sokáig észrevétlen maradhat. Egyoldali esetben az is előfordulhat, hogy véletlenül, a másik szem eltakarásakor derül ki a már jelentős látásromlást okozó cataracta.
Fiatalabb korban általában olyan egyéneknél fordul elő, akik túl sok napfénynek vannak kitéve, vagy szegényes az étrendjük (különös tekintettel az ún. antioxidánsok hiányára).

A cataracta kialakulása során a beteg kezdetben nagyon zavarónak találhatja az erős napsütést, vagy éjszakai autóvezetésnél a szembe jövők reflektorát. Jellegzetes továbbá a fényforrások körüli gyűrűlátás, fénykarikák látása is.

A lencsemag tömöttebbé válása, a benne felszaporodott sárgás/barnás pigment-anyag miatt zavarok lehetnek a színérzékelésben, a lencse duzzadása és a belsejében zajló fehérjekicsapódások folytán pedig megváltozik a szemlencse fénytörése, ami egyre gyakoribb szemüvegcserét tehet szükségessé. A csak az egyik szem eltakarásakor jelentkező kettőslátás is szürkehályogra utal. A leggyakoribb objektív tünet azonban a látásélesség csökkenése.

Ezek a tünetek természetesen egyéb szembetegségekben is előfordulhatnak, és nem feltétlenül szürkehályogot jelentenek, ezért bármilyen hasonló tünet jelentkezése esetén fel kell keresni a szemorvost.

A szinte minden betegségnél többé-kevésbé jelenlévő genetikai hátter, a már említett fokozott napfény-hatás, az öregedési folyamatok előrehaladása mellett még nagyon sok tényező okozhat cataractát. Egyes kutatások pl. a dohányzás és a cataracta gyakorisága között is találtak közvetlen összefüggést (még egy ok a dohányzás mielőbbi abbahagyására!).

Traumás szürkehályogról akkor beszélünk, ha a szemet nagy erejű tompa ütés vagy perforációt (kilyukadást) okozó sérülés éri.

Minden olyan sugárzó energia, amely a szaruhártyán áthatolva a lencsét eléri, szintén szürkehályogot produkálhat. Ilyen a villám vagy áramütés, az infravörös sugárzás vagy a gyógyászatban használt röntgen-, rádium- és lézersugárzás. Egyetlen gyógyító sugárdózis is képes cataractát létrehozni, ha nem gondoskodunk a szem megfelelő védelméről! (Sajnos a gyakorlatban ilyen téren igencsak hiányosságok tapasztalhatók!).
Hasonló állapotot okozhatnak bizonyos kémiai anyagok (pl. naftalin), és egyes tartósan szedett gyógyszerek (pl. az igencsak széles körben elterjedt kortikoszteroid hormonszármazékok).
Bizonyos általános betegségek szintén hajlamosítanak szürkehályog-képződésre. Gyakoriságánál fogva ebben a tekintetben a cukorbetegségnek van a legnagyobb jelentősége.

A sok ijesztőnek ható előzmény után a végére azért szerencsére jót is írhatok. Ugyanis a cataracta a csökkentlátás legjobban kezelhető oka. Sok betegnél elegendő a rendszeres ellenőrzés, és időről időre új szemüveg felírása, műtétre nincs is szükség. Mikor azonban a mindennapi tevékenységek végzésében a látáscsökkenés akadályt jelent, s az új szemüveg már nem segít, lehetséges gyógymódként a műtét jön szóba. Nincs olyan gyógyszer, szemcsepp vagy szemtorna, amivel a már kialakult szürkehályog megállítható vagy visszafordítható lenne. A közhiedelemmel ellentétben a szürkehályog lézerrel sem szüntethető meg (a lézernek legfeljebb csak a műtét után ritkán fellépő utóhályog kezelésében lehet szerepe). Jelenleg a cataracta egyetlen, de tökéletes eredményt nyújtó gyógymódja ismert: az elszürkült lencse műtéti eltávolítása és egy speciális műanyag lencsével történő pótlása. A műlencsét sem érezni, sem látni nem lehet, tehát ez önmagában a későbbiekben nem jelenthet zavaró körülményt.

A legtöbb műtét nem altatásban történik, ilyenkor a beteg érzéstelenítő injekciót kap, ami a szemet és a szem körüli területet teszi átmenetileg érzéketlenné.

Vannak betegek, akik már a cataracta korábbi állapotában műtétet szeretnének, míg mások csak komoly látásromlás után szánják rá magukat a műtétre. Megnyugtatásul írom le: egyik eset sem befolyásolja a műtét sikerességét. Ha a szürkehályog mindkét szemen kialakult, akkor egyszerre csak az egyik szemen végzik el e műtétet, és csak ennek gyógyulása után kerül sor a másik szemen történő beavatkozásra.

A szem a látás érzékszerve











A szemműtéteket ma már sokoldalú műszerek segítik