A világ felnőtt népességének hozzávetőlegesen 16%-a fogyatékossággal él, ami jelentős társadalmi és gazdasági következményekkel jár mind az egyének, mind az egész társadalom számára. Az innovatív megoldások megtalálása a fogyatékkal élőknek, valamint a fogyatékkal élők foglalkoztatására, a közösség széles körű előnyeinek elérésének az eszköze.
A társadalmi vállalkozás kifejezést a nyolcvanas évek eleje óta használják. A társadalmi vállalkozás (social enterpreneurship) az a tevékenység, amely innovatív megoldások révén valamely társadalmi problémára kíván választ adni. A társadalmi vállalkozó küldetése, hogy társadalmi értéket hozzon létre. Míg az üzleti vállalkozók a teljesítményt jellemzően a profittal és a megtérüléssel mérik, a társadalmi vállalkozók a társadalom számára előálló pozitív hozamot is figyelembe veszik és széles körű társadalmi, kulturális és környezetvédelmi célok megvalósulását segítik elő.
A hátrányos helyzetű, közöttük a megváltozott munkaképességű és fogyatékossággal élő emberek válallkozása kapcsolódik az Európai Unió foglalkoztatási és növekedési stratégiájához. A megváltozott munkaképességű személy fogalomkör magában foglalja az egészségkárosodott és a fogyatékossággal élő személyeket is.
A foglalkoztatottság a társadalomban való aktív részvétel legfontosabb terepe. Az inaktív szerepbe szorítás sem a fogyatékos személynek, sem a társadalomnak nem érdeke. A megfelelő munkavégzés alapja egyrészt az oktatás, a képzettség, másrészt az elegendő számú fogyatékos emberek számára is betölthető munkahely.
A társadalmi vállalkozásnak, amelyeknek célja, hogy termékeit a piacon, áruként vagy szolgáltatásként értékesítse a legjobb eredmény elérése érdekében, elsősorban a munkavállalók egészségügyi képességeit kell, hogy összhangba hozza egy adott tevékenység végzésének munkahelyi követelményeivel. Ezért a szociális foglalkoztatást megelőzően foglalkoztatás alkalmassági vizsgálatot kell végezni.
Ugyanúgy a foglalkoztatást biztosító munkáltató köteles gondoskodni a munkavégzéshez szükséges munkahelyi környezet, különösen a munkaeszközök és a berendezések megfelelő átalakításáról.
Átalakult a megváltozott munkaképességű emberek minősítésének a rendszere is. Munkaképesség-csökkenés helyett, az egészségkárosodás mértékét vizsgálják, a minősítési folyamatba az orvos szakértők mellett a szociális szakértők is bekapcsolódtak, a foglalkozási rehabilitációs lehetőség megállapítására.
A munkavégzéshez való alkalmasság, adott pszichofizikai képességek mellett bizonyos betegségek és kóros állapotok hiányát igénylik a munkavállalóktól.
Számos szakember együttműködésére van szükség, különböző szakágakból hogy a bizonyos egészségügyi nehézségekkel küzdők számára, az egészségük és épségük, megőrzése érdekében olyan munkahelyet ajáljanak-alkossanak hogy az biztonságos legyen.
A munkahelyek fogyatékos emberekhez való adaptálása komoly kihívást jelent a szociális vállalkozások számára. A munkaköri követelmények és az alkalmazottak pszichofizikai képességei közötti eltérést minimalizálni kell. Az innovatív megoldásokat a fogyatékkal élők biztonságos munkahelye szempontjából kell megalkotni.
A megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatási helyzete nem megoldott, különösen nehéz a helyzet vidéken, hátrányos helyzetű térségekben.
A társadalomnak nagy a felelőssége van egyrészt a munkalehetőség megteremtésében, másrészt a fogyatékos munkavállalók érdekeinek védelmében is.
Az adatok azt mutatják, hogy Szerbiában mintegy 10.000 embert foglalkoztatnak társadalmi vállalkozások. A társadalmi vállalkozás olyan embereket alkalmaz, akiket nehezebb alkalmazni a megváltozott munkaképességük vagy fogyatékosságguk miatt. A társadalmi vállalkozásokban ilyen feltételeket lehet teremteni. Ami a munkaadó cég nyereségét illeti, a szociális vállalkozás előnyökkel járhat abból a szempontból, hogy nem fizet bizonyos adókat, vagy külön támogatásban részesülhet.
.jpg)
