Tanácsolt időnkét, legalább évente egyszer az alapvető orvosi vizsgálatokat és laboratóriumi elemzéseket elvégezni, amelyek közül talán az egyik leggyakrabban alkalmazott az általános vérkép.
A vérkép elemzése alapján fontos információkhoz juthatunk a szervezet működésével kapcsolatban, így tudomást szerezhetünk arról, hogyha valamilyen fertőzés van jelen a szervezetben, illetve bizonyos esetekben a vérszegénység jeleit is felismerhetjük.
Vérszegénységről, azaz anaemia-ról akkor beszélünk, hogyha vörösvértestek száma vagy a hemoglobinszint egy bizonyos értékhatár alá csökken. Ezt az állapotot gyakran vashiány előzi meg. A vérszegénység lappangva alakul ki és kezdetben nem okoz súlyos tüneteket, azonban hosszútávon komoly következményekhez vezethet.
A vérszegénység egyik leggyakoribb tünete a bőr és a kötőhártya halványsága, sápadtság. Mivel a vérben az oxigénszállításért felelős sejtek a vörösvérsejtek (a hemoglobin nevű fehérjéhez kapcsolódnak az oxigénmolekulák), a vérszegénység klasszikus tüneteinek tekinthetők a szervek csökkent oxigénellátásának a jelei. Ide sorolható a fáradékonyság, gyengeség, csökkent teljesítőképesség, ingerlékenység, álmatlanság, fülzúgás, szédülés, látási zavarok, fejfájás. Kevésbé gyakori tüneteknek tekinthető (és főleg a vashiányos vérszegénységre jellemző) a lapos, törékeny köröm, száraz, viszkető bőr, hajhullás.
A vérszegénység hátterében számos kóros elváltozás állhat – kialakulhat a vörösvérsejtek csökkent képződése vagy megrövidült élettartama, fokozott pusztulása miatt. Az eritrociták csökkent képződése leggyakrabban vashiány, folsavhiány vagy B12-vitamin hiányának tudható be. Emellett előfordulhat vesebetegek, májbetegek vagy daganatos betegségben szenvedő pácienseknél, valamint gyakori jelenségnek tekinthető a nagyobb műtéti beavatkozásokat követő időszakban. A vörösvérsejtek fokozott lebomlása különböző fertőzések, sejtkárosító gyógyszerek használata vagy anyagcserezavar következtében alakul ki. A vérszegénység igen ritka formája az úgynevezett aplasztikus anaemia, amikor a csontvelő károsodása miatt a szervezet nem képes elegendő vörösvérsejtet termelni. Ennek az állapotnak a hátterében leggyakrabban vírusfertőzés, bizonyos gyógyszerek használata, hosszútávú sugárzás állhat. Bizonyos daganatos megbetegedések esetében az elsődleges megbetegedés következtében lappangó vérzés alakul ki, ami vérszegénységhez vezethet.
Amennyiben a vérszegénység okára fény derül, a gyógykezelésnek a kiváltó ok megszüntetésére kell irányulnia. Hogyha vérzés áll a rendellenesség hátterében, akkor meg kell találni az érintett területet és ott elállítani a vérzést. Toxikus gyógyszerek vagy fertőzés esetében szintén a kiváltó okot szükséges orvosolni és más gyógyszercsoportokat bevonni a terápiás eljárásba. A vashiányt vaspótló tabletták rendszeres szedésével lehetséges javítani, és a terápia 3-6 hónapon keresztül kell hogy tartson. A folsav és B12 vitamin pótlása tabletták formájában szintén kulcsotosságú a vérszegénység megszüntetésében, azonban emellett elengedhetetlen a változatos, kiegyensúlyozott és vitaminokban gazdag étrend. Előrehaladott és súlyos vérszegényég esetében a kiváltó ok megszüntetéséig szükség szerint megoldás lehet a vérátömlesztés.
Mint minden kóros állapotnál, a vérszegénység esetében is kiemelkedő figyelmet szükséges fordítani a megelőzésre. Rendkívül fontos a változatos étrend kialakítása, amely gazdag teljes értékű húsokban, tejtermékekben, zöldségekben, gyümölcsökben. Különös figyelmet szükséges szentelni a várandós nők és serdülőkorú gyermekek étrendjére, mivel ezekben az időszakokban a szervezet jelentősen több vasat igényel. A megelőzés említett lépései mellett azonban elengedhetetlen a tünetek korai felismerése és a rendszeres orvosi vizsgálatok és ellenőrzések beiktatása.
.jpg)
