Az onkológiai páciensek aneszteziológiai vonatkozásai

A daganatos megbetegedés, tekintet nélkül az elváltozás elhelyezkedésére, több szerv és szervrendszer működését érinti, de maga a műtét előtti kezelés (kemoterápia, radioterápia) is szisztémás következményeket vonhat maga után. A beteg általános állapota, a betegség előrehaladottsága és az alkalmazott terápiás eljárások nagy mértékben befolyásolják a sebészeti beavatkozás lehetőségeit és az aneszteziológiai ellátás módját.

A daganatos megbetegedés típusától és stádiumától függően a betegek egy része neoadjuváns kemoterápiás kezelésen esik át, aminek számos mellékhatása van és jelentős mértékben befolyásolja az anesztézia vezetését. Ezek közül egy a citosztatikumok által kiváltott mieloszupresszió és az ennek következtében fellépő leukopénia és immunoszupresszió. A fehér vérsejtek diszfunkciója esetén emelkedett a fertőzések kialakulásának veszélye, valamint a lassúbb sebgyógyulás, így indokolt az antibiotikumok bevezetése.

Bizonyos kemoterápiás gyógyszerek kardiotoxikus hatást fejtenek ki, így a legtöbb esetben a rutin EKG vizsgálat mellett echokardiográfia elvégzése is indokolt, az ejekciós frakció megállapításával együtt a preoperatív periódusban. Emellett, ennél a betegcsoportnál várható a perifériás vénák sérülése és a vénás katéter nehezebb bevezetése. A neoadjuváns kemoterápia fontos rizikófaktornak tekinthető a posztoperatív hányinger és hányás előfordulásában, így különös figyelmet kell fordítani a folyadék- és elektrolit-pótlásra a perioperatív időszakban. A kemoterápiás gyógyszerek gyakran vezetnek a hepatociták sérüléséhez, ami befolyásolja az anesztézia során adagolt gyógyszerek (anesztetikumok, analgetikumok, miorelakszánsok) farmakodinamikáját és farmakokinetikáját.

Az onkológiai betegek jelentős számánál műtét előtti sugárterápiára kerül sor, ami az érintett régiótól függően különböző komplikációkhoz vezethet. Radioterápia után gyakori a lassúbb sebgyógyulás, de a legnagyobb kihívást mégis a fej-nyak régió sugárzása jelenti, mivel a várható szövetfibrózis következtében nehéz ventilációra és intubációra kell számítani.

Az onkológiai alapbetegséget és a gyakran sérült élettani folyamatokat figyelembe véve az operatív onkológia aneszteziológiai vonatkozásaira különös figyelmet szükséges fordítani és az anesztézia vezetését minden esetben ajánlott módosítani a fennálló metabolikus, immunológiai és anatómiai karakterisztikák függvényében.