Tudta-e?
A nagyvárosi lakásokban a szobanövények a kintről beáradó szennyeződés 20-30%-át is képesek elnyelni.

226-227. szám - 2023. július-augusztus

Az artériás hipertónia kezelése az elsődleges egészségügyi ellátás szintjén

A Vajdaság területére kiterjedő felmérések alapján a tartományban az elhalálozás vezető okának a szív és keringési rendszer megbetegedései tekinthetők (51,5%), valamint az elsődleges egészségügyi ellátás szintjén felállított vezető diagnózis az esszenciális hipertónia.
Dr. Mihalek Nóra

5

Az említett egészségügyi rendellenességek hátterében minden bizonnyal a népesség szintjén jelen levő negatív tényezők állnak: a helytelen táplálkozás, a fizikai aktivitás hiánya, a káros szenvedélyek, a stresszes életmód, az alváshiány és a minőséges emberi kapcsolatok hiánya.

Az artériás hipertónia a nyugalmi állapotban mért vérnyomás értékének a megemelkedése 140/90 mmHg fölé, és a kardiovaszkuláris szövődmények egyik leggyakoribb rizikófaktorának tekinthető, amelyek közé tartozik a szívinfarktus, cerebrovaszkuláris inzultus, szívelégtelenség, stb. A világ népességének 20%-ánál jelentkezik, és az esetek 95%-ában primér eredetű. Megdöbbentő a tény, miszerint a betegek 75%-ánál nem megfelelően kezelt.

A gyógykezelés első vonalát a nem gyógyszeres terápia képezi, ami magába foglalja az étkezési szokások változtatását (egészséges, kiegyensúlyozott étrend, csökkentett nátriumbevitel, mérsékelt alkoholfogyasztás), rendszeres fizikai aktivitást és a dohányzás elhagyását.

A helyes táplálkozás érinti a szénhidrátok csökkentett fogyasztását, a telített és transz-zsírsavak mellőzését, illetve az egyszeresen telítetlen zsírsavak fokozott bevitelét. Emellett, a napi sóbevitel redukálása jelentős mértékben hozzájárul az emelkedett vérnyomás csökkentéséhez. Ajánlott a napi legalább fél órán át tartó aktív fizikai aktivitás bevezetése.

Amennyiben az életvitelben bevezetett változások nem vezetnek kívánt eredményhez hat hónapon belül, indokolt a gyógyszeres kezelés megkezdése. Az elsőként alkalmazott orvosságok csoportját az angiotenzin-konvertáz enzimgátlók (ang. ACE-inhibitor) és az angiotenzin-receptor blokkolók képezik. Abban az esetben, ha az említett farmakoterápiás eljárás nem vezet a vérnyomás megfelelő szabályozásához, további gyógyszerek bevonására kerül sor. Ezek közé tartoznak a kálciumcsatorna-blokkolók, a béta-receptor blokkolók és a tiazid vízhajtók. Amennyiben a monoterápia nem bizonyul elégségesnek, az angiotenzin-konvertáz enzimgátlók vagy az angiotenzin-receptor blokkolók kombinálása következik be a kálciumcsatorna-blokkolók, béta-receptor blokkolók illetve a tiazid vízhajtók egyikével. Különböző társuló betegségek, mint például az asztma vagy cukorbetegség fennállása esetében bizonyos vérnyomáscsökkentő gyógyszerek alkalmazása nem ajánlott. Az asztmában szenvedő pácienseknél az angiotenzin-konvertáz enzimgátlók bevonása kontraindikált, míg a metabolikus szindrómával elő betegeknél a béta-receptor blokkolók használata vezet számos mellékhatáshoz.

Az artériás hipertónia kezelése, népbetegség lévén, az elsődleges egészségügyi ellátás egyik legnagyobb kihívásának tekinthető. Ebben a folyamatban rendkívül fontos az egészségügyi dolgozók és a betegek között kialakult kölcsönös bizalom és szoros együttműködés, ami nélkül nem várható számottevő javulás.

Kapcsolódó cikkek

ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2024 Fókusz. Minden jog fenntartva!
Design by predd | Code by tibor