Minden év április 24-én a tudomány előrehaladása érdekében feláldozott állatokra emlékezünk, és ez az a nap, amikor rend szerint az állatvédők hangot adnak az állatkísérletekkel kapcsolatos elégedetlenségüknek.
A kísérleti állatok alkalmazása egészen az ókorig vezethető vissza, amikor ugyanis többek között Arisztotelész foglalkozott az állati szervezetek felépítésével és élettanával. A középkorban szintén nagy jelentőséget tulajdonítottak az állatokon végzett kísérleketnek, ami a felvilágosodás korában és a modern időkben sem indult hanyatlásnak, így világszerte ismertté téve Pasteur immunológiai felfedezéseit, Pavlov pszichológiai kísérleteit vagy Lajka és a többi űrutazó állat szolgálatát. Manapság a kísérleti állatok legnagyobb szerepe a gyógyszeriparban és a kozmetikában mutatkozik meg.
Az Európában végzett állatkísérletek legfőbb elszenvedőinek a rágcsálók és a madarak tekinthetők – a vizsgálatokba bevont állatok mintegy 98%-át teszik ki. Ahhoz viszont, hogy bármely állatfaj képviselőit kutatási célokra használják fel, a pontos kutatási terv bemutatása mellett bizonyítani kell a kísérlet megalapozottságát és azt, hogy a vizsgálat eredményei számottevő fejlődéshez vezetnek az adott tudományterületen. A kísérlet indokoltságáról és az engedély kiadásáról multidiszciplináris etikai bizottság dönt. Amennyiben a kutatás jóváhagyására sor került, a kísérletet olyan módon kell megszervezni, hogy a számottevő eredmények eléréséhez szükséges lehető legkisebb számú állat legyen bevonva. Az állatokat megfelelő körülmények között kell tartani és a kísérletet olyan módon szükséges véghez vinni, hogy az a lehető legkisebb mértékű szenvedést okozza az állat számára. A kísérleti állatok számára a kutatás minden fázisában optimális feltételeket kell biztosítani (szállás, mozgástér, megfelelő környezet, táplálék, víz, gondozás). A kutatásba bevont állatok gondozása és felügyelete szakképzett személy feladata, és a feltételek minőségének napi szintű ellenőrzése elengedhetetlen feladatnak tekintendő.
Az utóbbi évtizedekben egyre több próbálkozás irányult az állatkísérletek számának a jelentős csökkentésére. Az állatokon végrehajtott oktatási célú kísérletek és demonstrációk az elmúlt években szinte teljesen megszűntek. Ehelyett, a modern technológia vívmányainak köszönhetően, számos lehetőség nyílt a korábban élőlényeken végzett vizsgálatok modelleken történő bemutatására. Ezek közé sorolhatók az in vitro módszerek, azaz sejt, szövet vagy szerv kultúrák alkalmazása, alacsonyabb rendű élőlények (baktériumok, gombák) használata, számítógépes eljárások (3D modellezés), mechanikus modellek, oktatófilmek.
Nem vitatott, hogy az állatok kutatómunkába történő bevonása számos etikai kérdést vet fel és az előnyök és hátrányok pontos mérlegelése elengedhetetlen az állatkísérletek racionális tervezése céljából. Minden bizonnyal számos gyógyszer és kozmetikum jelenleg elérhetetlen lenne állatok ezreinek a feláldozása nélkül, azonban az állatok kutatásokban történő felhasználásának a minimalizálása minden kutató nem csak jogi, hanem morális felelőssége is. Erre hivatott emlékeztetni a novoszibirszki Citológiai és Genetikai Intézet előtt felállított kísérleti egér emlékmű, amely egyszerre testesíti meg a kísérleti egeret és a tudóst, hiszen egységben dolgoznak és elválaszthatatlanok egymástól...
.jpg)
