A becslések szerint a lakosság 60%-át is érintheti élete során legalább egyszer, így egyértelműen népbetegségnek tekinthető. Hátterében leggyakrabban az elégtelen vasfogyasztás áll, ami a fejlett országokban az életmódból és a táplálkozási szokásokból adódik, azonban gyakran lehet a megfelelő élelmiszerek hiányának, egyoldalú táplálkozásnak a következménye is. Továbbá, vashiányt okozhat a szervezet fokozott igénye, valamint a táplálékban található vas felszívódásának a zavara. Ez utóbbi lehet gyulladásos bélbetegségek, fertőzések, vagy bizonyos gyógyszerek alkalmazásának a következménye, mint például a sósavtermelést befolyásoló gyógyszerek. Ilyen esetekben a tápanyagokban levő vas bejut a szervezetbe, azonban a bélcsatornából nem tud felszívódni.
A vashiány alapvetően az egész szervezetet érinti, azonban leggyakoribb következményeként a vashiányos vérszegénységet említjük. Ennek oka, hogy a vas jelentős mértékben jelen van a vörösvérsejtekben, elengedhetetlen a hemoglobin felépítéséhez. Leggyakoribb tünetei a fáradékonyság, gyengeség, fejfájás, szédülés, sápadtság, fokozott szívdobogás-érzés, azonban az esetek többségében hajhullás is megfigyelhető. Amennyiben a szervezet újra elegendő vashoz jut, először ezek a tünetek tűnnek el, és csak hetekkel később figyelhető meg javulás a vérképben.
A vashiányos vérszegénység diagnózisát általában a laboreredmények alapján állítják fel. Több paraméter utal az elégtelen vasmennyiségre, amelyek közé tartozik a szérum vas-szintje, valamint különböző fehérjék koncentrációja, mint a ferritin, ami a vas raktározására szolgál a szervezetben. A teljes vérkép paraméterei alapján lehet következtetni vérszegénységre, és bizonyos paraméterek utalhatnak arra, hogy a rendellenesség hátterében vashiány áll. Vashiányos vérszegénység esetében a vörös vérsejtek kicsik és kevesebb hemoglobint tartalmaznak, mint a megszokott vörös vérsejtek, így a vér hemoglobin-szintje mellett csökken az eritrociták térfogata (MCV) és hemoglobintartalma (MCH) is.
A vashiány kezelésének fő része a megelőzés. Azoknál a személyeknél, akiknél magasabb a vashiány kialakulásának az esélye, hangsúlyt kell helyezni a többletbevitelre. Ide tartoznak a növekedésben levő gyerekek, várandós nők, személyek, akiknél olyan betegség van jelen, ami zavarja a vasfelszívódást, valamint különböző módosított étrendeket és diétákat követő személyek. Vashiány esetében javasolt több húst fogyasztani, ugyanis ismert, hogy a vöröshús vastartalma kiemelkedően magas. Azonban, bizonyos növények, magvak, mint például a szezámmag, pisztácia, de a hüvelyes zöldségek is jelentős mértékben tartalmaznak vasat. Abban az esetben, hogyha a vashiány a táplálkozás módosításával nem javítható, indokolt különböző gyógyszerek, készítmények alkalmazása, míg előrehaladott esetekben a vaskészítményeket vénásan adagolják. Minden esetben elkerülhetetlen a vashiány okának a felderítése, és a terápiás eljárást azzal összhangban kell tervezni. A gyógykezelés időtartama a kiváltó tényező súlyosságától függ és akár több hónapig is tarthat.
.jpg)
