Legelőször is lássuk a dohányzás „hatóanyagának” farmakológiai (gyógyszertani) ismertetőjét! A nikotin a Nikotiana tabacum nevű növény leveleinek alkaloidja. 1928-ban izolálták. A nikotin nagyon toxikus, azaz mérgező anyag. A vegyileg tiszta nikotin színtelen, lúgos kémhatású, olaj sűrűségű, jellegzetes szagú folyadék, amely fény hatására megbarnul. A felszívódott nikotin a hatások bonyolult együttesét idézheti elő a szervezetben (nagyrészt a központi idegrendszerben). Nagy az egyéni érzékenységkülönbség a vegyület iránt. A nikotin nemcsak a központi idegrendszerre, hanem a ganglionokra (idegdúcokra), a mellékvesére, a legkülönbözőbb speciális idegvégződésekre is hat. A szíven a bolygóideg (nervus vagus) izgatása először diastolés (a szív ellazult állapota) megállást, majd a bolygóideg bénulását követően tahycardiát (gyors szívműködés) eredményez. Emberben a dohányzás 6-10-el emeli a pulzusszámot, valamint szív-ingerületvezetési zavarokat okozhat. A vérnyomás először süllyed, majd a mellékvese velőállományából kiáramló adrenalin miatt emelkedik. A mirigyelválasztás először nő (nyálfolyás, gyomornedvtermelés-fokozódása, izzadás), majd megszűnik. A pupilla (szembogár) először szűkül, majd kitágul, a terhes méhben görcsös összehúzódások léphetnek fel. A nikotin a bőrön keresztül, és belélegezve is felszívódik. A halálos adag 20-60 mg.
Dohányzásnál rövid időn belül kialakul a megszokásos állapot, kifejlődnek a komplex feltételes reflexes kapcsolatok, a dohányzás kellemes hatásúvá válik, erős habituatio (alkalmazkodás) alakul ki, de nincs hozzászokás. Teljes megvonás az erős dohányoson - a beépült szilárd feltételes reflexek kiesése miatt – szomatikus (testi) és pszichés tüneteket vált ki, de minden lényeges következmény nélkül, így a dohányzás egyszerre abbahagyható.
A nemdohányzók tüdeje
Az elégetett dohány összes nikotintartalmának 30-60%-a kerül a füstbe, ennek 20-90% szívódik fel a tüdőben. Egy cigarettából 2-8 mg, egy szivarból 10-40 mg nikotin juthat a szervezetbe, így az erős dohányos naponta a halálos adag sokszorosát veszi fel a nikotinból. Ez a mennyiség mégsem okoz akut mérgezést, mert a nikotin eliminációja (lebontása) gyors. Részben kiválasztódik a vizelettel, másrészt a májban, a tüdőben és a vesében gyorsan bomlik. A nikotin az anyatejbe is bejut. Dohányzás során nemcsak nikotin, hanem igen sok egyéb mérgező anyag is bejut a szervezetbe. Ezek közül több százat határoztak meg, köztük számos rákkeltő anyagot (aromás szénhidrogén vegyületek, kátrány stb.). Nagyon káros hatású a dohányfüstben lévő jelentős mennyiségű szén-monoxid állandó belélegzése is. Ennek következtében a számítások szerint az erős dohányosok hemoglobinjának (vérfesték, amely az oxigén szállításához szükséges) akár az 5-10%-a is karboxi-hemoglobinná (szállításra alkalmatlan vegyület) alakulhat át.
Az érbetegek 90%-a dohányos. Az a beteg, aki nem dohányzik, hangosan panaszkodik, hogy miért fordulhatott ez elő, hisz soha nem dohányoztam! Igen, a panasz érthető. A példában említett beteg a fennmaradó 10%-ba tartozik, ugyanis más tényező is vezethet érelzáródáshoz. A verőér-elzáródás és a dohányzás közé nem lehet egyenlőségjelet tenni, hiszen pl. a meszes verőér-elzáródás nem a dohányfüsttől jön létre, de biztos, hogy a nikotin számos hatása kedvezőtlenül hat az érrendszerre. A nikotin ugyanis az erek görcsre való hajlamát, a véralvadás szabályozását is (kedvezőtlenül) befolyásolja.
A másik sokkoló adat, hogy a hörgőrákban szenvedők 90%-a erős dohányos. A légutak idült hurutja ugyancsak nagyon gyakori kísérőjelensége az erős dohányzásnak. A tudományos felsoroláshoz tartoznak pl. a sebészi tapasztalatok idevonatkozó adatai is. Ha a műtéteket altatásban végezzük, akkor a beteg lélegeztetéséhez a légcsőbe egy csövet vezetünk. Mint említettem, a dohányosoknak idült hörgőhurutjuk van. Az altatásnál ez a betegség fellángolhat. A műtét után kialakult tüdőgyulladás tehát nem sorscsapás, hanem a műtétet megelőző dohányzás következménye. Különösen igaz ez hasi műtét után, amikor a felköhögés a műtéti fájdalom miatt nehezebb, így a hörgők természetes tisztulása is rosszabbodik.
Erősen dohányzó ember tüdeje
Sokan attól tartanak, hogy a dohányzás elhagyásával meg fognak hízni. Ez nem igaz. Az ártalom alól felszabaduló szervezet szó szerint fellélegzik, könnyebben működik, így hamarabb halmoz fel tartalékokat. De nem ezért híznak meg a volt dohányosok, hanem mert pótcselekvést keresnek a korábban megszokott „rituálé” helyett, pl. többet esznek. A dohányzás elhagyása után fellépő idegesség, ingerlékenység legyőzésére bármilyen eszköz (sport, elfoglaltság, akupunktúra, hobby) felhasználható, kivéve az evést. Sokan a dohányzás mozdulatának, elfoglaltságának helyettesítésére az étkezések közötti időben is rágcsálnak valamit. Az eredmény pár hét alatt 10 kg hízás. Természetesen a kövérség is rizikótényező, de inkább a kövérség, mint a dohányzás! Ez ellen később még sok mindent lehet tenni (futni, sportolni, diétázni).
Végkövetkeztetés: A dohányzást abba kell hagyni!
.jpg)
