A human papilloma vírus egy nagyon gyakori kórokozó, amelyet az emberek többsége élete során legalább egyszer elkap. Több mint kétszáz típusa van, amelyek közül csupán tizenöt okozhat megbetegedést. A HPV fertőzés által okozott egészségügyi problémák kialakulhatnak mint: szeméremtesti szemölcs (condyloma) mindkét nemnél, méhnyakrák (nőknél), szájüreg és a gége rák (mindkét nemnél), végbélrák mindkét nemnél, péniszrák férfiaknál.
A legtöbb HPV-fertőzés (10-ből 9) spontán elmúlik körülbelül 2 év alatt. A vírus leggyakrabban szexuális úton terjed. Bárki, aki szexuálisan aktív (vagy szexuálisan aktív volt), megkaphatja a vírust. A HPV annyira gyakori, hogy szinte minden szexuálisan aktív férfi és nő élete során megkapja. Ez azokra az emberekre is vonatkozik, akik életük során csak egy partnerrel vannak.
Fontos ugyanakkor azt is megjegyezni, hogy a HPV-vírussal fertőzött nők többségében nem alakul ki a méhnyakrák: lehetséges, hogy tünetek híján sohasem szerez tudomást önmaga fertőzöttségéről. Egészséges, jó immunrendszerrel rendelkező nőkben kb. 6-12 hónap alatt az immunrendszer eliminálja, eltűnteti a vírust a méhnyakból, persze az újabb fertőzés a partner felől ismételten bekövetkezhet. Bizonyos körülmények esetén (pl. dohányzók, rosszabb immunrendszerűek, egyéb részben nem ismert faktorok) a vírus a méhnyakban évekig jelen van és „aktivizálódva” elindíthat egy olyan sejtburjánzást, amely végeredménye invazív, valódi méhnyakrák lehet.
A méhnyakrák megelőzésének két formája ismert: a rákmegelőző állapotok időben történő felismerése szűrések által és a rákmegelőző állapotok megelőzése (HPV elleni védőoltás, óvszer használata).
Folyamatos szűréssel csökkenthető a méhnyakrák daganatok kialakulásának esélye.
8-10 év telik el a HPV vírus bejutása után a sejtekbe, amíg ki nem alakulhat a méhnyakrák. Ez az idő alatt a vírussal fertőzött sejtekben elváltozások észlelhetők, amelyeket egyszerű kenettel (Papanicolau citológiai teszt által) mikroszkóp alatt lehet azonosítani.
A Papanicolaou – citológiai teszt mellett elvégezhető a HPV-szűrővizsgálat is, amely speciális célzott kimutatás, melyet HPV tipizálásnak hívnak. Igen érzékeny PCR-módszer alkalmazásával amely biztosan meghatározza, hogy létezik-e HPV -vírus, vagy sem, majd ezt követően egy HPV -genotípus-tesztel, amellyel kimutatható a vírus genotípusa. A vírus típusa tartozhat egy magas vagy közepes kockázatú csoportba. A HPV tipizálás rutinszerűen nem javasolt, a rutin szűrésben továbbra is az évenként esedékes méhnyakrák szűrést (Papanicolau citológia teszt) használjuk és ezt szükség esetén, kiegészíti a HPV célzott vizsgálatával.
Amikor a citológiai teszt eredménye arra mutat, hogy a méhnyak sejtjeiben elváltozások vannak, akkor ki kell vizsgálni a HPV jelenlétét. Ha a HPV-teszt negatív, akkor nagyon kicsi az esély arra, hogy öt éven beavatkozást igénylő elváltozás alakuljon ki a méhnyakon.
Abban az esetben, amikor a HPV-teszt negatív, javasoljuk, hogy a kontroll tesztet 5 éven belül végezze el. Pozitív HPV teszt esetén viszont szorosabb követés szükséges.
A HPV fertőzés okozta méhnyakrák megelőzésében ma már újabb lehetőségeink is vannak, hiszen elérhető a megelőző HPV védőoltás. A HPV oltás terápiás céllal nem alkalmazható, a megelőzésben azonban nagyon fontos szerepe van.
A védőoltás két vírusfajta ellen nyújt védelmet, amelyek a méhnyakrákos esetek 70%-át okozzák. A védőoltás nem nyújt védelmet a többi rák okozó típus ellen, ezért továbbra is fontos, hogy a nők rendszeres méhnyakrák szűrésen vegyenek részt. Az Amerikai Rák Társaság (The American Cancer Society) ajánlása alapján minden 11-12 éves lánynak javasolt a védőoltás beadása. Amennyiben már idősebb, de még nem kapott oltást, 19 éves korig mindenképpen javasolt, a 19 és 26 év közöttieknek pedig egyéni mérlegelés alapján a nőgyógyász döntésére bízzák az oltási javaslatot.
A HPV védőoltás biztonságosságát több mint 10 éve szigorúan és rendszeresen figyeli több nemzetközi szervezet. Nincsenek ismert hosszútávú mellékhatásai. Világszerte több mint 200 millió dózisban terjesztették.
.jpg)
