A nyár kezdetével egyre magasabb hőmérsékletek alakulnak ki, melynek következtében nő a napszúrás veszélye. Már maga az elnevezés is utal a probléma eredetére, vagyis ez az állapot a több órás tűző napon történő tartózkoás következtében alakul ki. Az emberi szervezet a magas környező hőmérsékletre hőleadással reagál, amelynek egyik legismertebb mechanizmusa az izzadás. Amennyiben a szervezet már nem képes íly módon egyensúlyban maradni, káros folyamatok indulnak el.
Fontos tényező a betegség kialakulásában a fejet érő közvetlen napsugarak hatása, ugyanis ilyenkor a fej hőmérséklete jelentősen meghaladja a test hőmérsékletét. A hőemelkedés következtében felmelegszik az agy, ami köznyelven hőguta-ként ismeretes. A koponyában lévő nyomás megnövekszik, ami kihat az agyhártyára és a vérkeringésre is.
A napszúrás kialakulására hajlamosabbak az idősebb személyek, azonban bizonyos tényezők, mint például az elégtelen folyadékbevitel, megterhelő fizikai munka végzése, illetve a túlöltözés szintén hozzásegítenek az állapot megjelenéséhez. Néhány betegség, mint például a pszichiátriai rendellenességek vagy a magas vérnyomás szintén növelik a napszúrásnak esélyét.
Fontos a tünetek mielőbbi észrevétele és a megelelő reagálás. Enyhe napszúrás esetén émelység, fejfájás, hányinger és szédülés alakul ki, a súlyosabb esetekben pedig rendkívül erős fejfájás, tarkó merevség és hirtelen eszméletvesztés jelentkezhet. Ez esetekben a test hőmérséklete akár 40 C-ra is emelkedhet.
A tünetek felismerését követően a legfontosabb teendő az érintett személy hűvös helyre való helyezése. Ott megkezdődhet a tarkó és a fej hideg vizes borogatása, majd lassú folyadékbevitel. Az esetek többségében elegendő a néhány napig tartó hűvös, fénytől védett helységben történő pihenés. Amennyiben a beteg állapota nem javul, mindenképp indokolt a kórházi kezelés. Csecsemők és kisgyermekek esetében mindenképpen szükséges orvosi vizsgálat elvégzése.
A nyári forróság megjelenése előtt, néhány fontos tényezőre több figyemet kellene fordítani, amelyek a napozási szokásainkra és a napon töltött időre vonatkoznak. A szabad ég alatt tartózkodva mindenképpen használjunk fényvédő krémet, lehetőleg napozás előtt 30 perccel. A védőkrém felvitelét ismételjük legalább háromóránként, ha pedig vízbe megyünk, ettől gyakrabban is. A fent említett okok miatt javasolt a fejfedő, kendő használata. Felmelegedett testtel, napozás után szigorúan tilos vízbe ugrani – a jelentős hőmérsékletváltozás hatalmas stressz a szervezet számára, amely végzetes következményekkel járhat.
.jpg)
