- Heti Ajánlat
- Természet
- Történelem
- Kultúra
- Nyelvtudomány
- Életmód
- Technika
- Tudósok
- Közélet
- Diákoldal
- Olvasóink küldték
- Tanítástan
- Pszichológia
e-Learning
- Tudta-e?
- Hogy melyik a legrégibb magyar nyelvemlékünk ? A HALOTTI BESZÉD ÉS KÖNYÖRGÉS, 1200 körül keletkezett. Ez az elsõ olyan magyar nyelvű írás, mely komoly irodalmi érték is. A BESZÉD szabad, a KÖNYÖRGÉS szó szerinti fordítás latinból; összesen 274, az ismétlõdõ szavakat csak egyszer számítva 190 szóból áll.
158. szám - 2017. november
Ékesszólással való meggyőzésA verbális gondolatközlésben a meggyőzés műveletét a retorika végzi. Legáltalánosabb értelmében a nyilvános beszédnek gyakorlati és elméleti tudományáról, azoknak az eszközöknek és eljárásoknak az összefoglalásáról van szó, amelyek a szónoki beszéd megszerkesztésére és előadására vonatkoznak…
|
5
|
|||
A régi görögöknél önálló tudományág volt, fénykora az időszámításunk előtti V. századra esett. Az első teljes szónoklattani munka Arisztotelésztől származik. A retorika megnevezés alapja az ógörög rhétoriké tekhné szókapcsolat (magyarul szónoklási művészet), ez rhetorica ars alakban bekerült a latinba. Idővel a jelző önállósodott, a rhetorica főnév lett. Másképpen ékesszólásnak vagy szónoklattannak is mondják. A szónoklatban a meggyőzés három elemének az egyensúlyára van szükség, mégpedig az értelemre való hatásnak (a logosznak), az erkölcsre való hatásnak (az ethosznak), és az érzelemre való hatásnak (a pátosznak). A szónoklat rendszerint hosszabb előkészületeket igényel, nem rögtönzés eredménye. A szónok különböző feladatokat végez, mielőtt megtartja szónoklatát: tényanyagot, adatokat gyűjt; elrendezi az összegyűjtött anyagot; kidolgozza, megfogalmazza szónoklatának szövegét; megtervezi az előadásmódot; emlékezetbe vési a szöveget. Tiszteletben tartja a szónoki beszéd szerkezeti egységeit: a bevezetést (a hallgatóság megnyerése), az elbeszélést (a téma kifejtése), az érvelést (bizonyítás, cáfolat) és a befejezést (célkitűzések). A tehetséges szónok a hallgatóság lélektani megfigyelésére, a hatáskeltő eszközök kiválasztására, a hangzásra, a gesztusokra, az arcjátékra, valamint öltözékének összhangjára is gondot fordít. Nem olvassa a szónoklatot, hanem szabadon adja elő mondanivalóját. Állandó kapcsolatban van közönségével, a hallgatóság reakcióinak megfelelően képes változtatni a mondókáján, tud rögtönözni. A szónoklattal realizálandó meggyőzés eszközei az érvek. Az érv olyan megállapítás vagy körülmény, amely a szónok igazságát kívánja bizonyítani. Az érv lehet meghatározásból levezetett, ok-okozati összefüggésből származó, körülményekből levezetett, összehasonlításon alapuló, ellentéten alapuló, az általános-egyes elvén alapuló, valószínűségen alapuló, bizonyítékból származtatott stb. Az érvelő szöveg legfontosabb része a bizonyítás. Elemei közé tartozik a bizonyítandó állítás (a tétel), a bizonyíték, valamint a tétel és a bizonyíték kapcsolata. A bizonyítás történhet indukciós és dedukciós módszerrel. Az első esetben az egyes, konkrét esetből halad az általános felé, a második esetben pedig az egyesre vonatkozóan az általánosból von le következtetést. A szónoklat cáfolatot (kritikát) is tartalmazhat, ez voltaképpen annak bebizonyítása, hogy az ellenfél érvei hamisak. A cáfolat eszközei közé tartozik a kisebbítés és a lefokozás, a kételkedés (a hitelesség kétségbe vonása), a tagadás, a hibás részekre való rámutatás, továbbá az elmésség, élc, gúny. A retorikának kapcsolatteremtő, kapcsolattartó és kapcsolatzáró szerepe is lehet: a hallgatóság megszólítása, jóindulatuk megnyerése (kapcsolatteremtés), beszéd közben kérdéseket tehet fel a szónok a hallgatóságnak, visszajelzést is kérhet azzal, hogy értik-e a mondanivalóját, vagy egyetértenek-e vele (kapcsolattartás), a végén megköszöni a figyelmet, a jóindulatot, kijelöli a célokat, ha megnyerte a hallgatóság egyetértését (kapcsolatzárás). A szónoki beszéd fajtái közé tartozik a törvényszéki beszéd (vádbeszéd, védőbeszéd), a tanácskozó beszéd (politikai beszéd, egyházi szónoki beszéd vagy prédikáció), az alkalmi beszéd (évnyitó, évzáró beszéd, ünnepi beszéd, emlékbeszéd, dicsőítő beszéd, székfoglaló, pohárköszöntő) stb.
|
Kapcsolódó cikkek
- Hitvallás és küldetés
- A hatalom és az emberiség felfedezése
- Merre tovább Zöld Óvoda, Ökoiskola?
- Közkeletű szerb szavak beszédünkben
- Tatárok helységneveinkben
- A know-how és köznyelvi szinonimái
- Gárdonyi Géza - velünk élő?
- Nyelvi vitafórum
- Félrecsúszott vonzatok
- Pleonazmus a szóalkotásban
- Az ember tragédiája és Madách filozófiája
- Számítógépes igék
- Európaiságunk és az idegen szavak
- „Európának lelket, lelkületet és értelmet kell adni”
- Az -alja utótagú helységnevek
- Egy hagyományos helynévforma
- Az időmérés nyelvi vetülete
- Hivatali stílusunk bonyolultsága
- Új kötettel bővült „A magyarság megtartó ereje” című sorozat
- Könyvgerilla: belopja könyvét a könyvtárakba
- Kémiai elemek névcseréje
- Ácsokkal összefüggő helynevek
- Égitestek névalakja
- Nyelvjárási vagy regionális?
- Fogalommá vált személynevek
- Helységet túlélő nevek
- A selypesség és a dadogás
- Nyelvi szemlélet a fogalmak tagolásában
- Az írógép-helyesírás
- Egy latin eredetű szócsalád a magyarban
- Lehet pozitív a diszkrimináció?
- A nyelvi műveltség viszonylatai
- Madárszereplős szólások
- Különleges -ékony, -ékeny képzős melléknevek
- Műveltető képzős ige tárgyassá válása
- A felújított székváros
- Török eredetű -or, -ör végű szavak a magyarban
- Szerb szóalakok hatása a magyar beszédre
- Le- igekötős igék idegenszerű használata
- Jogi szavak a köznyelvben
- Kérdő szállóigék
- Sajátos alakú helynevek
- Kandi kamera
- A fortély kifejezőeszközei
- Nemzetközinek vélt szavak
- Köznévvé vált földrajzi nevek
- Fókuszban a nyelv
- Nemes Nagy Ágnes gyermekverseinek helye és szerepe az anyanyelvi kompetencia fejlesztésében
- József Attila, a tragikus sorsú költő
- A szórend és az érthetőség
- Addig utalószavas közmondások
- Fővárosok elnevezése
- Hagyományos hosszmértékek
- A multikulturáltság és a multikultúra
- A hadarás és a tempóváltás
- Az anyanyelv
- A nyelvérzék
- A nyelv és a közösség
- A magázás eredete
- Ki köszön előbb?
- Jelentéstapadás a magyarban és a szerbben
- Emlékezzünk!
- A félnyelvűség jelensége
- Magyar közmondások szerb megfelelői
- Származékszó magánhangzójának megrövidülése
- Vonzatok közötti jelentésmegoszlás
- Idegen szavak alakváltozatai
- Szentek a magyar nyelvben
- Hogyan nevezzük bútorainkat?
- A megengedő "is" hagyományos és analógiás szórendje
- Szavak indokolatlan felcserélése
- Az -atag, -eteg képzős főnevek és melléknevek
- A bennünk élő Arany János (1817-1882)
- Mellékmondatban való tagadás
- Könyvek és olvasási szokások a 21. században
- Téves alakban állandósult szavak
- Beszélni nehéz
- A szóláskeveredés
- Köszönést helyettesítő mondatok
- A nemzetközi szavak
- Szerb szókapcsolatnak megfelelő magyar szavak
- Ígéretes lehetőség a fiatalok számára
- A lényeg elsikkadása a sajtónyelvben
- Idegen észjárást követő igék
- A lustaság fél egészség!
- A méterrendszer előtti hosszmértékek
- A szerb nyelv -ov toldalékos magyar jövevényszavai
- Hogyan és miért avulnak el a szavak?
- Fölöslegesnek látszó összetételek
- Mondd meg, milyen állat vagy! És én úgy foglak szólítani…
- Sőrészek és olajütők nyomában
- Hogyan beszélhetünk a hallgatásról?
- Idegen szavak magyar megfelelői
- 360 éves a Magyar Enciklopédia
- A valakin vagy valamin múlik vonzat használata
- Az idők árját ismerő
- A beszédhangok időtartamának megkülönböztetése
- Gondolatok Andrej Platonov Csevengur című művéről
- Összevonással létrejött szavak
- Régi gyártók, mai gyárak
- A királyok imádása
- A kommunikáció történetének rövid áttekintése
- A malediktológia rövid áttekintése
- A francia nyelv nemzetközi szerepe
- „Szárnyati Géza malacra” - Irodalmi és nem irodalmi kommunikáció
- Szerkezetileg kötött jelentésű szavak
- Hogy néz ki és hogyan viselkedik egy boldog magyar?
- Helyesírás a számítógépek korában
- A többnyelvűség értéke
- A magyar bútornevek eredete
- A nyelvhelyesség szociológiája
- Szavak felcserélése
- A tegezés és a magázás
- Menni, vagy nem lenni
- Eredetinek látszó német jövevényszavak
- A határon túli magyar nyelvi nehézségei
- Személynevek változatai
- A gyorsolvasás jelentősége
- Színház és Film Intézet
- A Spanyol Birodalom születése
- Az örökzöld 1984
- Pontosság az ismeretterjesztésben
- Meghatározó az értelmiség nevelésében
- Olvasóink ajánlata