- Heti Ajánlat
- Természet
- Történelem
- Kultúra
- Nyelvtudomány
- Életmód
- Technika
- Tudósok
- Közélet
- Diákoldal
- Olvasóink küldték
- Tanítástan
- Pszichológia
e-Learning
- Tudta-e?
- Az első hálószövő pókok 250 millió évvel ezelőtt jelentek meg a Földön.
206. szám - 2021. november
A selypesség és a dadogásNémelyik embernek az a rossz szokása van, hogy kisgyerekhez, babához beszélve selypesnek tetteti magát. A kedveskedésnek ez a módja nemcsak lélektani szempontból helyteleníthető, hanem amiatt is, hogy károsan hat a beszédelsajátításra.
|
6
|
A csecsemő már életének első heteiben gyűjteni kezdi az információkat a környező világról, és tanulja a beszédet. Még mielőtt bármiféle artikulált hangot kiejtene a száján, már szorgalmasan figyeli a környezetében levők beszédét. Pszichofizikai fejlődésével párhuzamosan a beszédhangok kiejtését is fokról fokra elsajátítja. Mivel azt utánozza, amit hall, könnyen megtörténhet, hogy egyes hangokat hibásan ejt ki, noha semmilyen szervi rendellenesség (ajakelváltozás, szabálytalanul nőtt fog, nagyothallás stb.) nem tapasztalható nála. A selypesség egyre jobban terjedő beszédhiba. Abban nyilvánul meg, hogy bizonyos réshangot (z, sz, zs, vagy s) előrébb képezünk a szokásosnál. Pl. zeb = zseb, kiszbaba = kisbaba, keszerű = keserű stb. A beszédhangok selypes ejtésekor a nyelv hegye nem az alsó fogsor tövéhez támaszkodik, hanem a fogmedren fölemelkedve a két fogsor közt hoz létre rést. Az így képzett hangokat rendszerint csúnya mellékzörej kíséri. A gyerek annyira hozzászokhat a selypességhez, hogy még akkor is kitartóan selypít, amikor már nem így beszélnek hozzá, sőt a többi gyerek csúfolja. Ha szülei erőszakosan le akarják szoktatni a selypességről, úgy, hogy bizonyos szavak ismételgetését követelik meg tőle, még a tetejében dadogóssá is válhat. A bajt legjobb megelőzni. A szülők, nagyszülők ne azzal kényeztessék a család kedvencét, hogy selypítve beszélnek hozzá! Még az egészen pici babához sem kell selypítve szólni, mert megfosztjuk annak a lehetőségétől, hogy a beszédhangokat szabályos alakban ismerje és szokja meg. A dadogásról is ejtsünk néhány szót! Számos felnőttnek, de még több iskolás gyereknek keseríti meg az életét, hogy bizonyos szavakat képtelenek folyamatosan kimondani, mert valamelyik hangképző szervük: nyelvük, ajkuk, ínyük, hangszalagjuk görcsbe rándul. A dadogás mögött rendszerint semmiféle szervi elváltozás nem mutatható ki. Funkcionális jelenségről van szó, úgyhogy kifejlődését eredményesen megelőzhetjük, ha előjeleit idejében sikerül felismernünk. Több jelenség, mozzanat árulkodhat arról, hogy a kisgyermeknek hajlama van a dadogásra: gyakran nyel; beszéd közben köhécsel; feltűnően nagyot szippant a levegőből, mielőtt belekezdene egy mondatba; megakad valamely szón, és többszöri nekifutásra sem tudja befejezni a mondatot; erőlködve mond ki bizonyos szavakat; nem eléggé tisztán képezi a beszédhangokat stb. Ha csupán egyikét-másikát észleljük ezeknek a tüneteknek, akkor is indokolt az óvatosság, mivel jelentéktelennek látszó külső hatások (dorgálás, ijedtséget kiváltó helyzet, hirtelen figyelmeztetés) is dadogást válthatnak ki. Azok, akik dadogásra hajlamosak, egyúttal ingerlékenyebbek is a többi gyereknél: túlzottan érzékenyek, gyorsan változik a hangulatuk, bátortalanok, félősek, könnyen dühbe gurulnak stb. Annak érdekében, hogy a gyermek beszédében észlelhető zavarok ne alakuljanak át dadogássá, elsősorban nyugodt környezetet kell biztosítani számára. Beszéljünk hozzá kedvesen, fölösleges hangoskodás és ingerültség nélkül, határozottan és érthetően! Fordítsunk elegendő időt arra, hogy megmagyarázzuk neki azokat a szavakat, amelyeket nem ért. És ne figyelmeztessük minduntalan a beszédzavaraira, mert ez is dadogásba kergetheti! |
Kapcsolódó cikkek
- Helységet túlélő nevek
- Hitvallás és küldetés
- Közkeletű szerb szavak beszédünkben
- A hatalom és az emberiség felfedezése
- Merre tovább Zöld Óvoda, Ökoiskola?
- Tatárok helységneveinkben
- A know-how és köznyelvi szinonimái
- Gárdonyi Géza - velünk élő?
- Nyelvi vitafórum
- Félrecsúszott vonzatok
- Pleonazmus a szóalkotásban
- Az ember tragédiája és Madách filozófiája
- Számítógépes igék
- Európaiságunk és az idegen szavak
- „Európának lelket, lelkületet és értelmet kell adni”
- Az -alja utótagú helységnevek
- Egy hagyományos helynévforma
- Az időmérés nyelvi vetülete
- Hivatali stílusunk bonyolultsága
- Új kötettel bővült „A magyarság megtartó ereje” című sorozat
- Könyvgerilla: belopja könyvét a könyvtárakba
- Kémiai elemek névcseréje
- Ácsokkal összefüggő helynevek
- Égitestek névalakja
- Nyelvjárási vagy regionális?
- Fogalommá vált személynevek
- Nyelvi szemlélet a fogalmak tagolásában
- Az írógép-helyesírás
- Egy latin eredetű szócsalád a magyarban
- Lehet pozitív a diszkrimináció?
- A nyelvi műveltség viszonylatai
- Madárszereplős szólások
- Különleges -ékony, -ékeny képzős melléknevek
- Műveltető képzős ige tárgyassá válása
- A felújított székváros
- Török eredetű -or, -ör végű szavak a magyarban
- Szerb szóalakok hatása a magyar beszédre
- Le- igekötős igék idegenszerű használata
- Jogi szavak a köznyelvben
- Kérdő szállóigék
- Sajátos alakú helynevek
- Kandi kamera
- A fortély kifejezőeszközei
- Nemzetközinek vélt szavak
- Köznévvé vált földrajzi nevek
- Fókuszban a nyelv
- Nemes Nagy Ágnes gyermekverseinek helye és szerepe az anyanyelvi kompetencia fejlesztésében
- József Attila, a tragikus sorsú költő
- A szórend és az érthetőség
- Addig utalószavas közmondások
- Fővárosok elnevezése
- Hagyományos hosszmértékek
- A multikulturáltság és a multikultúra
- A hadarás és a tempóváltás
- Az anyanyelv
- A nyelvérzék
- A nyelv és a közösség
- A magázás eredete
- Ki köszön előbb?
- Jelentéstapadás a magyarban és a szerbben
- Emlékezzünk!
- Ékesszólással való meggyőzés
- A félnyelvűség jelensége
- Magyar közmondások szerb megfelelői
- Származékszó magánhangzójának megrövidülése
- Vonzatok közötti jelentésmegoszlás
- Idegen szavak alakváltozatai
- Szentek a magyar nyelvben
- Hogyan nevezzük bútorainkat?
- A megengedő "is" hagyományos és analógiás szórendje
- Szavak indokolatlan felcserélése
- Az -atag, -eteg képzős főnevek és melléknevek
- A bennünk élő Arany János (1817-1882)
- Mellékmondatban való tagadás
- Könyvek és olvasási szokások a 21. században
- Téves alakban állandósult szavak
- Beszélni nehéz
- A szóláskeveredés
- Köszönést helyettesítő mondatok
- A nemzetközi szavak
- Szerb szókapcsolatnak megfelelő magyar szavak
- Ígéretes lehetőség a fiatalok számára
- A lényeg elsikkadása a sajtónyelvben
- Idegen észjárást követő igék
- A lustaság fél egészség!
- A méterrendszer előtti hosszmértékek
- A szerb nyelv -ov toldalékos magyar jövevényszavai
- Hogyan és miért avulnak el a szavak?
- Fölöslegesnek látszó összetételek
- Mondd meg, milyen állat vagy! És én úgy foglak szólítani…
- Sőrészek és olajütők nyomában
- Hogyan beszélhetünk a hallgatásról?
- Idegen szavak magyar megfelelői
- 360 éves a Magyar Enciklopédia
- A valakin vagy valamin múlik vonzat használata
- Az idők árját ismerő
- A beszédhangok időtartamának megkülönböztetése
- Összevonással létrejött szavak
- Gondolatok Andrej Platonov Csevengur című művéről
- Régi gyártók, mai gyárak
- A királyok imádása
- A kommunikáció történetének rövid áttekintése
- A malediktológia rövid áttekintése
- A francia nyelv nemzetközi szerepe
- „Szárnyati Géza malacra” - Irodalmi és nem irodalmi kommunikáció
- Szerkezetileg kötött jelentésű szavak
- Hogy néz ki és hogyan viselkedik egy boldog magyar?
- Helyesírás a számítógépek korában
- A többnyelvűség értéke
- A magyar bútornevek eredete
- A nyelvhelyesség szociológiája
- Szavak felcserélése
- A tegezés és a magázás
- Menni, vagy nem lenni
- Eredetinek látszó német jövevényszavak
- A határon túli magyar nyelvi nehézségei
- Személynevek változatai
- A gyorsolvasás jelentősége
- Színház és Film Intézet
- A Spanyol Birodalom születése
- Az örökzöld 1984
- Pontosság az ismeretterjesztésben
- Meghatározó az értelmiség nevelésében
- Olvasóink ajánlata