- Heti Ajánlat
- Természet
- Történelem
- Kultúra
- Nyelvtudomány
- Életmód
- Technika
- Tudósok
- Közélet
- Diákoldal
- Olvasóink küldték
- Tanítástan
- Pszichológia
e-Learning
- Tudta-e?
- ...hogy egy felnőtt ember tüdejében naponta kb. 10 ezer liternyi levegő cserélődik?
159-160. szám - 2017. december - 2018. január
Jelentéstapadás a magyarban és a szerbbenValószínűleg nem mindenki tudja, hogy a lábos vagy lábas nevű edényt azért nevezik így, mert régen lába is volt. Ez a megnevezés a lábas edény szókapcsolatból jött létre jelentéstapadással, a lábas melléknév átvette a lábas edény szókapcsolat jelentését, és főnévvé vált…
|
5
|
Azóta számos egyéb ilyen szó keletkezett: tokaji (< tokaji bor), debreceni (< debreceni kolbász), párizsi (< párizsi szalámi), kolozsvári (< kolozsvári káposzta), pálpusztai (< pálpusztai sajt), csabai (< csabai kolbász), rétes (< rétes tészta), rostélyos (< rostélyos hús) stb. Ma már nem szükséges teljes megnevezésüket használnunk, maga a jelző is elég a fogalmunk azonosítására. Hozzájuk hasonlóan elvesztette melléknévi jelentését és főnévként használatos a béles (hajtogatott tésztából való, ízesítővel töltött sütemény), a lángos (kenyértésztából zsírban vagy olajban sütött lepény alakú tésztaféleség), a ménes (együtt legeltetett lovak nagyobb csoportja, ill. lótenyésztő intézmény, gazdaság) vagy a sertés is (a disznó hivatalos megnevezése). Más nyelvekben is tapasztalható jelentéstapadás. Például tinta szavunk latin eredetije, a tincta szó jelentéstapadással jött létre a 'festett víz' jelentésű tincta aqua szókapcsolatból. A Termini kárpát-medencei kutatóhálózat határon túli szóanyagában jó néhány olyan szó fordul elő, amely már a szerb nyelvben jelentéstapadáson ment keresztül, és a vajdasági magyarok szóhasználatába ebben az alakban került be: briszács (’ablaktörlő’) brisač < brisač stakla (’ablaktörlő’), hemijszka (’golyóstoll’) hemijska < hemijska olovka (’golyóstoll’), infektivno (’fertőző osztály’) infektivno < infektivno odeljenje (’fertőző osztály’), interno (’belgyógyászat’) interno < interno odeljenje (’belgyógyászat’), licsna (’személyi’) lična < lična karta (’személyi igazolvány’), ocsno (’szemészet’) očno < očno odeljenje (’szemészeti osztály’), prijemno (’felvételi osztály’) prijemno < prijemno odeljenje (’kórház felvételi osztálya’), meszecsna (’hónapos jegy’) mesečna < mesečna karta (’havi diák- vagy munkásbérlet’), piszmeni (’írásbeli’) pismeni < pismeni rad `írásbeli dolgozat`, poszebna (’közönséges felvágott, parizer’) posebna < posebna salama (`különleges szalámi`), povratna (`menettérti`) povratna < povratna karta (`menettérti jegy`). Bogner József a két világháború között a szerb nyelvnek a magyarra gyakorolt hatásával foglalkozott, a szerb nyelvből átvett szavak közt olyanokat is felismert, amelyek a szerbben jelentéstapadás révén jöttek létre: turszka (< turszka kafa), isztrazsni (< isztrazsni szudija) stb. Bölcsészdoktori értekezésének szövege „A szerb uralomnak a bácskai magyarság nyelvére tett hatása” címmel jelent meg a szegedi alföldkutatók és a kolozsvári néprajz- és nyelvészet-kedvelők közérdekű havi folyóiratának, a Nép és Nyelvnek II. és III. évfolyamában. Más nyelvről való fordításkor azt tapasztalhatjuk, hogy egy-egy tapadásos szónak szókapcsolat a megfelelője a másik nyelvben, és fordítva, szókapcsolatnak tapadással létrejött szó felel meg. Egy óbecsei pékségben láttam többek között kiírva a Rétes sütemények szókapcsolatot mint a pékség kínálatának egyikét. Szerbül Lisnata peciva volt feltüntetve. Látszólag meg is felel a kettő egymásnak, csakhogy a mai magyar nyelvhasználatban a rétes csak főnévként fordul elő, már nincsen ’réteges, leveles’ melléknévi jelentése. Nyilván az is elegendő lett volna, ha azt írták volna ki, hogy Rétesek. Érdekes a magyar rostélyos és a szerb roštilj közötti megfelelés. Láttuk, hogy a rostélyos szó a rostélyos hús szókapcsolatból jött létre, a rostély a sütés eszköze. A szerb roštilj a meso sa roštilja vagy a meso pečeno na roštilju szókapcsolattal van összefüggésben. A készítmény átvette az eszköz nevét. Újabban már vendéglátóipari létesítmény nevébe (roštiljnica) is bekerült. |
Kapcsolódó cikkek
- Hitvallás és küldetés
- A hatalom és az emberiség felfedezése
- Merre tovább Zöld Óvoda, Ökoiskola?
- Közkeletű szerb szavak beszédünkben
- Tatárok helységneveinkben
- A know-how és köznyelvi szinonimái
- Gárdonyi Géza - velünk élő?
- Nyelvi vitafórum
- Félrecsúszott vonzatok
- Pleonazmus a szóalkotásban
- Az ember tragédiája és Madách filozófiája
- Számítógépes igék
- „Európának lelket, lelkületet és értelmet kell adni”
- Európaiságunk és az idegen szavak
- Az -alja utótagú helységnevek
- Egy hagyományos helynévforma
- Az időmérés nyelvi vetülete
- Hivatali stílusunk bonyolultsága
- Új kötettel bővült „A magyarság megtartó ereje” című sorozat
- Könyvgerilla: belopja könyvét a könyvtárakba
- Kémiai elemek névcseréje
- Ácsokkal összefüggő helynevek
- Égitestek névalakja
- Nyelvjárási vagy regionális?
- Fogalommá vált személynevek
- Helységet túlélő nevek
- A selypesség és a dadogás
- Nyelvi szemlélet a fogalmak tagolásában
- Az írógép-helyesírás
- Egy latin eredetű szócsalád a magyarban
- Lehet pozitív a diszkrimináció?
- A nyelvi műveltség viszonylatai
- Madárszereplős szólások
- Különleges -ékony, -ékeny képzős melléknevek
- Műveltető képzős ige tárgyassá válása
- A felújított székváros
- Török eredetű -or, -ör végű szavak a magyarban
- Szerb szóalakok hatása a magyar beszédre
- Le- igekötős igék idegenszerű használata
- Jogi szavak a köznyelvben
- Kérdő szállóigék
- Sajátos alakú helynevek
- Kandi kamera
- A fortély kifejezőeszközei
- Nemzetközinek vélt szavak
- Köznévvé vált földrajzi nevek
- Fókuszban a nyelv
- Nemes Nagy Ágnes gyermekverseinek helye és szerepe az anyanyelvi kompetencia fejlesztésében
- József Attila, a tragikus sorsú költő
- A szórend és az érthetőség
- Addig utalószavas közmondások
- Fővárosok elnevezése
- Hagyományos hosszmértékek
- A multikulturáltság és a multikultúra
- A hadarás és a tempóváltás
- Az anyanyelv
- A nyelvérzék
- A nyelv és a közösség
- A magázás eredete
- Ki köszön előbb?
- Ékesszólással való meggyőzés
- Emlékezzünk!
- A félnyelvűség jelensége
- Magyar közmondások szerb megfelelői
- Származékszó magánhangzójának megrövidülése
- Vonzatok közötti jelentésmegoszlás
- Idegen szavak alakváltozatai
- Szentek a magyar nyelvben
- Hogyan nevezzük bútorainkat?
- A megengedő "is" hagyományos és analógiás szórendje
- Szavak indokolatlan felcserélése
- Az -atag, -eteg képzős főnevek és melléknevek
- A bennünk élő Arany János (1817-1882)
- Mellékmondatban való tagadás
- Könyvek és olvasási szokások a 21. században
- Téves alakban állandósult szavak
- Beszélni nehéz
- A szóláskeveredés
- Köszönést helyettesítő mondatok
- A nemzetközi szavak
- Szerb szókapcsolatnak megfelelő magyar szavak
- Ígéretes lehetőség a fiatalok számára
- A lényeg elsikkadása a sajtónyelvben
- Idegen észjárást követő igék
- A lustaság fél egészség!
- A méterrendszer előtti hosszmértékek
- A szerb nyelv -ov toldalékos magyar jövevényszavai
- Hogyan és miért avulnak el a szavak?
- Fölöslegesnek látszó összetételek
- Mondd meg, milyen állat vagy! És én úgy foglak szólítani…
- Sőrészek és olajütők nyomában
- Hogyan beszélhetünk a hallgatásról?
- Idegen szavak magyar megfelelői
- 360 éves a Magyar Enciklopédia
- Az idők árját ismerő
- A valakin vagy valamin múlik vonzat használata
- A beszédhangok időtartamának megkülönböztetése
- Összevonással létrejött szavak
- Gondolatok Andrej Platonov Csevengur című művéről
- Régi gyártók, mai gyárak
- A királyok imádása
- A kommunikáció történetének rövid áttekintése
- A malediktológia rövid áttekintése
- A francia nyelv nemzetközi szerepe
- „Szárnyati Géza malacra” - Irodalmi és nem irodalmi kommunikáció
- Szerkezetileg kötött jelentésű szavak
- Hogy néz ki és hogyan viselkedik egy boldog magyar?
- Helyesírás a számítógépek korában
- A többnyelvűség értéke
- A magyar bútornevek eredete
- A nyelvhelyesség szociológiája
- Szavak felcserélése
- A tegezés és a magázás
- Menni, vagy nem lenni
- Eredetinek látszó német jövevényszavak
- A határon túli magyar nyelvi nehézségei
- Személynevek változatai
- A gyorsolvasás jelentősége
- Színház és Film Intézet
- A Spanyol Birodalom születése
- Az örökzöld 1984
- Pontosság az ismeretterjesztésben
- Meghatározó az értelmiség nevelésében
- Olvasóink ajánlata