Származékszó magánhangzójának megrövidülése

Amikor arra figyelmeztetünk valakit, hogy zavar bennünket a légáramlás abban a helyiségben, amelyben tartózkodunk, nem is gondolunk arra, hogy az általunk említett huzat főnév összefüggésben van a húz igével. A szőlő szüretelése sem feltétlenül a szőlőlé megszűrését juttatja eszünkbe. A kezében legyezőt tartó dáma fejében sem biztos, hogy a legyek elriasztása jár. Az efféle főnevek nemcsak alakjukban távolodtak el alapszavuktól, hanem gyakran jelentésükben is. Az, hogy megrövidült bennük az alapszó magánhangzója, csupán formai változás, nem szükségszerű, hogy a tartalom megváltozásával is együtt járjon. Számos esetben viszont erre is sor kerül. Tudjuk, hogy mást jelent a huzat, mint a húzat (az előbbi a levegőnek zárt térben való áramlása, az utóbbi pedig arra utal, hogy valakivel húzást végeztetnek), valamint a szüret sem azonos a szűrettel (az egyik az érett szőlő leszedésével, kisajtolásával kapcsolatos őszi gazdasági munkák összefoglaló neve, de az ekkor tartott mulatságra és a szőlőnek betakarított termésére is vonatkozhat, olykor más gyümölcs betakarítására, illetve a betakarított termésre is mondják, sőt valaki számára különösen kedvező alkalomra, körülményre is lehet utalni vele; a másik, vagyis a szűret igei jelentést hordoz: másra bízza a szűrés műveletét. A legyező alapszava, a legyez ige elsősorban azt jelenti, hogy a levegőt mozgatva hűsít valakit vagy valamit', van továbbá 'gyengéden simogat', 'a levegő mozgásával szít' és 'valakinek hízeleg, kedveskedik' értelme is, és csak mellesleg fejez ki olyan jelentést, amely a légy főnévhez kötődik: 'úgy csapkod, hogy elűzze a legyeket, rovarokat'.

A húz igéből nemcsak a léghuzatot jelölő főnév jött létre, hanem egy másik is, amely ágyneműnek külső, lehúzható burkolatára, illetve bútornak, ruhának védőhuzatára vonatkozik. A birtok főnév is többféle jelentést hordoz: 'valakinek valóságosan a hatalmában levő vagyontárgy', 'valakinek a tulajdonában levő földterület', a választékos beszédben 'valaminek a bírása, birtoklása, valamivel való rendelkezés', a nyelvtanban pedig 'birtokszó'. Hasonló hangzású párja, a bírtok a bír igének kijelentő módú, többes szám második személyű alakja, A füzet jelenthet borítólapok közé fogott, papírlapokból összefűzött, írásra használható tömböt, kisebb terjedelmű fűzött nyomtatványt, folyóiratnak, sorozatnak egy-egy számát, a kereskedelmi szóhasználatban pedig szabványos mennyiséget: tíz ív írópapírt vagy öt ív levélpapírt. Párja, a fűzet a fűz igének műveltető képzős származéka. A furat a műszaki nyelv szava, fúrásra, fúrólyukra, szegecs kifúrt hegyére, illetve csövek, gépelemek hengeres fejére vonatkozik. A fúrat a fúr ige műveltető származéka, 'odahat, hogy valamit fúrjanak', valamint 'fúrásokat végeztet' értelemben használatos. Az irat főnév jelölhet ügyiratot, személyi okiratot, följegyzést, régen irodalmi műre is mondták. Az írat szintén műveltető képzős ige, írásra való felszólításra vagy kérelemre, illetve ingatlannak az átruházására lehet vele utalni.

A hosszú magánhangzós igék származékai közül némelyek nem alkotnak ilyen párokat: türelem, bizalom, füzér, huzal, szivacs, szivattyú, szivárvány. A tűr, a bízik, a fűz, a húz, a szív igének egyébként hosszú magánhangzós származéka is van. Pl. tűrhető, bízvást, fűtő, húzás, szívós.

A szóban forgó rövid magánhangzós szavaknak nemcsak alaktani és jelentéstani jelentőségük van, hanem helyesírási is. Rendhagyó írásmódjukra nem árt külön felhívni a figyelmet.