- Heti Ajánlat
- Természet
- Történelem
- Kultúra
- Nyelvtudomány
- Életmód
- Technika
- Tudósok
- Közélet
- Diákoldal
- Olvasóink küldték
- Tanítástan
- Pszichológia
e-Learning
- Tudta-e?
- ...halálos koffeinmérgezést 10 gramm tudna okozni? 100-120 csészényi kávét azonban még senki sem ivott meg néhány órán belül.
133. szám - 2015. október
A valakin vagy valamin múlik vonzat használataA valakin vagy valamin múlik arra utal, hogy valamely dolog az illető mulasztása miatt vagy bizonyos akadály miatt meghiúsul. Némelyek helytelenül annak a kifejezésére is használják az említett kifejezést, hogy 'tőle függ, rajta áll, rajta fordul meg'…
|
6
|
A múlik ige többféle jelentést is hordoz nyelvünkben, főleg olyan dologra utal, amely szűnőfélben, enyészőben van, kifejezheti továbbá időegységnek, időszaknak az eltelését, múlttá válását, időpontnak a túlhaladását, esemény megtörténtét, és vonatkozhat arra is, hogy valaki bizonyos életkoron túlhaladt (ezt összetett állítmánnyal, múlt időben fejezzük ki). A népnyelv 'mulasztást szenved valami; nincs, aki megtegye' értelemben is használja. Az idejét múlta, illetve a divatját múlta kifejezés az elavul ige szinonimájaként szerepel. Az egy hajszálon múlik, a kevésen múlik, a nem sokon múlik azt jelenti, hogy 'majdnem, kis híján'. A valakin vagy valamin múlik fordulat különféle mondatokban jelenik meg, de nem biztos, hogy indokolt a használata. "Rajtad múlott, hogy nem értünk oda a megnyitó ünnepségre, mert sokáig öltözködtél'' – korholja feleségét az állatorvos. "Az erős kávén múlott, hogy egy óráig sem sikerült elaludnom" – panaszkodik egy tisztviselőnő a másiknak. "Rajtad múlik, hogy első leszel-e a versenyen" – mondja neveltjének az edző. "Most már az időjáráson múlik, hogy terem-e elég kukorica" – vélekedik a gazda fia. Látszólag nem sok különbség van a fenti mondatok között, azt hinné az ember, hogy mindegyikben helyén való a múlik valakin vagy valamin vonzat használata. Ha jobban szemügyre vesszük a mondatokat, észrevehetjük, hogy az első kettő másféle körülményt fejez ki, mint a második kettő. Az első mondatban az asszony öltözködésének hosszadalmas volta miatt elkéstek a megnyitó ünnepségről, a másodikban pedig az erős kávé miatt nehezen aludt el a tisztviselőnő, ill. a harmadik mondat azt fejezi ki, hogy a cselekvés bekövetkezése a versenyzőtől függ, a negyedik pedig azt, hogy a termés az időjárástól függően alakul. Arról van szó tehát, hogy az első két mondatban valakinek a mulasztása, nem elegendő igyekezete, illetve valamely akadály, gátló körülmény következtében nem sikerül valami, meghiúsul a cselekvés, a másik kettőben viszont valakitől vagy valamitől függ valami, rajta áll, rajta fordul meg a cselekvés sikere. Az előbbiekben az ok már megvan arra, hogy valami elmúljon, az utóbbiakban azonban csak lehetőségként szerepel, (és az sem biztos, hogy rossz kimenetele lesz a dolognak). A harmadik és a negyedik mondatnak pongyola a szóhasználata, indokolatlanul szerepel benne a rajta múlik vonzat. Jobb, ha más fordulattal élünk helyette. Például: Tőled függ, hogy első leszel-e a versenyen.; Most már az időjáráson fordul meg, hogy terem-e elég kukorica. Ha tagadó mondatban fordul elő a rajta múlik szókapcsolat, sajátos következtetésekre lehet jutni. Például: Nem a nyugdíjasokon múlik a nyugdíjalap helyzete.; Nem a kutyákon múlott, hogy sikerült megszökniük.; Nem rajtam múlik, hogy nincs elég üzemanyag.; Nem az egészségügyi dolgozókon múlik a rossz gyógyszerellátás. Az első mondatban egyáltalán nem helyénvaló a rajta múlik vonzat használata, ugyanis a nyugdíjalap helyzete jó is lehet és rossz is lehet, a nyugdíjasok mulasztásai, hanyagsága nemigen befolyásolják. Azt még csak mondhatnánk, hogy nem a nyugdíjasokon múlik a nyugdíjalap pénztelensége. Itt arról van szó, hogy nem a nyugdíjasoktól függ a nyugdíjak helyzete. A második mondatban ellentmondásra figyelhetünk fel, nyilván akkor nem sikerült volna a szökés, ha a kutyákon múlott volna, mert megfogták volna őket. A harmadik mondatot elfogadhatjuk: nem az én mulasztásom miatt van üzemanyaghiány. A negyedik mondat hasonló elbírálásban részesül, mint az előbbi: nem azért rossz a gyógyszerellátás, mert az egészségügyiek hanyagul dolgoznak. |
Kapcsolódó cikkek
- Hitvallás és küldetés
- A hatalom és az emberiség felfedezése
- Közkeletű szerb szavak beszédünkben
- Merre tovább Zöld Óvoda, Ökoiskola?
- Tatárok helységneveinkben
- A know-how és köznyelvi szinonimái
- Gárdonyi Géza - velünk élő?
- Nyelvi vitafórum
- Félrecsúszott vonzatok
- Pleonazmus a szóalkotásban
- Az ember tragédiája és Madách filozófiája
- Számítógépes igék
- „Európának lelket, lelkületet és értelmet kell adni”
- Európaiságunk és az idegen szavak
- Az -alja utótagú helységnevek
- Egy hagyományos helynévforma
- Az időmérés nyelvi vetülete
- Új kötettel bővült „A magyarság megtartó ereje” című sorozat
- Hivatali stílusunk bonyolultsága
- Könyvgerilla: belopja könyvét a könyvtárakba
- Kémiai elemek névcseréje
- Ácsokkal összefüggő helynevek
- Égitestek névalakja
- Nyelvjárási vagy regionális?
- Fogalommá vált személynevek
- Helységet túlélő nevek
- A selypesség és a dadogás
- Nyelvi szemlélet a fogalmak tagolásában
- Az írógép-helyesírás
- Egy latin eredetű szócsalád a magyarban
- Lehet pozitív a diszkrimináció?
- A nyelvi műveltség viszonylatai
- Madárszereplős szólások
- Különleges -ékony, -ékeny képzős melléknevek
- Műveltető képzős ige tárgyassá válása
- A felújított székváros
- Török eredetű -or, -ör végű szavak a magyarban
- Szerb szóalakok hatása a magyar beszédre
- Le- igekötős igék idegenszerű használata
- Jogi szavak a köznyelvben
- Kérdő szállóigék
- Sajátos alakú helynevek
- Kandi kamera
- A fortély kifejezőeszközei
- Nemzetközinek vélt szavak
- Köznévvé vált földrajzi nevek
- Fókuszban a nyelv
- Nemes Nagy Ágnes gyermekverseinek helye és szerepe az anyanyelvi kompetencia fejlesztésében
- A szórend és az érthetőség
- József Attila, a tragikus sorsú költő
- Addig utalószavas közmondások
- Fővárosok elnevezése
- Hagyományos hosszmértékek
- A multikulturáltság és a multikultúra
- A hadarás és a tempóváltás
- Az anyanyelv
- A nyelvérzék
- A nyelv és a közösség
- A magázás eredete
- Ki köszön előbb?
- Jelentéstapadás a magyarban és a szerbben
- Ékesszólással való meggyőzés
- Emlékezzünk!
- A félnyelvűség jelensége
- Magyar közmondások szerb megfelelői
- Származékszó magánhangzójának megrövidülése
- Vonzatok közötti jelentésmegoszlás
- Idegen szavak alakváltozatai
- Szentek a magyar nyelvben
- Hogyan nevezzük bútorainkat?
- A megengedő "is" hagyományos és analógiás szórendje
- Szavak indokolatlan felcserélése
- Az -atag, -eteg képzős főnevek és melléknevek
- A bennünk élő Arany János (1817-1882)
- Mellékmondatban való tagadás
- Könyvek és olvasási szokások a 21. században
- Téves alakban állandósult szavak
- Beszélni nehéz
- A szóláskeveredés
- Köszönést helyettesítő mondatok
- A nemzetközi szavak
- Szerb szókapcsolatnak megfelelő magyar szavak
- Ígéretes lehetőség a fiatalok számára
- A lényeg elsikkadása a sajtónyelvben
- Idegen észjárást követő igék
- A lustaság fél egészség!
- A méterrendszer előtti hosszmértékek
- A szerb nyelv -ov toldalékos magyar jövevényszavai
- Hogyan és miért avulnak el a szavak?
- Fölöslegesnek látszó összetételek
- Mondd meg, milyen állat vagy! És én úgy foglak szólítani…
- Sőrészek és olajütők nyomában
- Hogyan beszélhetünk a hallgatásról?
- Idegen szavak magyar megfelelői
- 360 éves a Magyar Enciklopédia
- Az idők árját ismerő
- A beszédhangok időtartamának megkülönböztetése
- Összevonással létrejött szavak
- Gondolatok Andrej Platonov Csevengur című művéről
- Régi gyártók, mai gyárak
- A királyok imádása
- A kommunikáció történetének rövid áttekintése
- A malediktológia rövid áttekintése
- A francia nyelv nemzetközi szerepe
- „Szárnyati Géza malacra” - Irodalmi és nem irodalmi kommunikáció
- Szerkezetileg kötött jelentésű szavak
- Hogy néz ki és hogyan viselkedik egy boldog magyar?
- Helyesírás a számítógépek korában
- A többnyelvűség értéke
- A magyar bútornevek eredete
- A nyelvhelyesség szociológiája
- Szavak felcserélése
- A tegezés és a magázás
- Menni, vagy nem lenni
- Eredetinek látszó német jövevényszavak
- A határon túli magyar nyelvi nehézségei
- Személynevek változatai
- A gyorsolvasás jelentősége
- Színház és Film Intézet
- A Spanyol Birodalom születése
- Az örökzöld 1984
- Pontosság az ismeretterjesztésben
- Meghatározó az értelmiség nevelésében
- Olvasóink ajánlata